„Kiürítette” a börtönöket a Büntető törvénykönyv módosítása, de „segített” Gál Gábor képviselőnek és exminiszternek is

Az életbe lépése óta eltelt fél év alatt legalább 1324 embernek segített a büntetőtörvénykönyv tavalyi módosítása, amely csökkentette a büntetéseket és az elévülési időt is a korrupciós és gazdasági bűncselekmények esetében. A módosítás hatására 446 elítélt szabadult idő előtt, az elévülési idő csökkentése miatt pedig 79 ügyben állt le a büntetőeljárás. Ľubomír Daňko, a NAKA korábbi igazgatója, az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány (NZK) jogásza szerint a szám még nőni fog. 

Az 1324 személy között vannak azok, akiket meggyanúsítottak, de még nem emeltek ellenük vádat és azok is, akiknek rövidítették a büntetését.  Ez nem tartalmazza azonban a már bíróság előtt lévő ügyeket, mert az igazságügyi minisztérium tavaly júniustól nem hozza nyilvánosságra ezeket a statisztikai adatokat. 

– mondta Daňko.

Nincsenek benne azok az ügyek sem, amelyekben a rendőrség már büntetőeljárást indított, de még nem született vádemelési javaslat. A szakértő szerint ezek között is sok olyan ügy lehet, amelyek vagy elévültek, vagy már nem számítanak bűncselekménynek a módosítás miatt. 

Az érintettek száma biztosan nőni fog, a becslésem szerint a teljes szám 2500-3000 között lehet majd

 – mondta Daňko.

A rendőrség 79 esetben állította le a büntetőeljárást elévülés miatt, amelyek összesen 104 embert érintenek. „Az általuk okozott feltételezett kár több mint 4,6 millió euró” – mondta Daňko. További 190 esetben azért állt le az eljárás, mert az ügy már nem számít bűncselekménynek. Az büntetőeljárást szabálysértéssé enyhítették újabb legalább 584 esetben, ha csak minden ügyben egy gyanúsított van, az is újabb 584 embert jelent, akit elkerül az igazságszolgáltatás szigora. 

 Politikusoknak is segített a törvénymódosítás

Az egyik ilyen eset Gál Gábor (korábban Híd) exképviselő és exminiszter ügye, akit a gyanú szerint egy ügyvéd fizetett le 50 ezer euróval. Az eljárást tavaly októberben állította le a Főügyészség elévülés miatt.

Az NZK szerint a Gál Gábor ügyében indított eljárást a Főügyészség szüntette meg. „Ez az ügy is azok közé tartozott, amelyekben elévülés miatt állították le az eljárást” – mondta az Új Szónak Daňko. Az ügy a vádirat szerint 2018-ban történt, a vádemelésre tavaly januárban került sor. Az ügyben érintett volt még Martin Kvietik vállalkozó és Ján Gajan ügyvéd, és a Szlovák Földalap működéséhez kapcsolódott. Gál tagadta a vádat. 

Természetesen érvényes az ártatlanság vélelme, de így már soha nem tudjuk meg, hogy valóban le akarta-e fizetni az ügyvéd Gál Gábort

 – magyarázta Daňko.  

Nem ez azonban az egyetlen ügy, amely ismert politikust vagy vállalkozót érint. A módosításnak köszönhetően kerülte el a bíróságot Ján Počiatek (Smer) korábbi pénzünyminiszter, Peter Žiga (jelenleg Hlas) a parlament alelnöke és Miroslav Výboh Smer-közeli vállalkozó is. 

Daňko még egy korrupciós ügyet említett, amelyben az adóhivatal egyik kirendeltségének az igazgatója kapott kenőpénzt.

2015 és 2018 között 140 ezer eurót kaptak egy vállalkozótól, aki ennek fejében mintegy 11 millió euró értékben igényelt vissza áfát jogtalanul

 – magyarázta a szakértő. Az ügyet a nyitrai kerületi ügyészség ügyészének le kellet állítania elévülés miatt.

A rendőrség is visszafogta magát 

A büntetőtörvénykönyv módosítása azonban nemcsak a már elindult büntetőeljárásokat akasztotta meg, hanem csökkentette az újonnan induló ügyek számát is. Ennek egyik oka például, hogy a 20 ezer euró alatti adócsalás ma már nem bűncselekmény. „Míg 2022-ben még csalás miatt 43 ügyben indított eljárást a rendőrség, 2024-ben csak 17 esetet tartanak nyilván” – tájékoztatott Daňko.  A korrupciós ügyek száma még nagyobb mértékben csökkent. 

2022-ben még 66, a közszférát érintő korrupciós ügyben jártak el a rendőrök, 2024-ben már csak 17 ilyen eset volt, amiből csak 9-et sikerült lezárni

 – magyarázta az NZK szakértője. Ez a csökkenés egyrészt a büntetőtörvénykönyv módosításának az eredménye, de hozzájárul az is, hogy az emberek kevésbé bíznak a hatóságokban, inkább be sem jelentik a korrupciógyanús ügyeket. „Hozzájárult ehhez a NAKA megszüntetése is, amelyre ugyan csak 2024. szeptemberében került sor, de már januárban meg szerették volna szüntetni, az időpontot folyamatosan változtatták. Ilyen körülmények között a NAKA embereinek sem volt kedvük új ügyek nyomozásába belefogni” – mondta a NAKA volt igazgatója. 

Az erőszakos bűncselekményekért is alacsonyabb a büntetés 

A büntetőtörvénykönyv módosítása a bűncselekmények áldozataira kifejezetten negatív hatással van, állítja az alapítvány. „Nemcsak a korrupciós ügyekben, hanem az erőszakos bűncselekmények esetében is csökkentek a kiszabható büntetések” – áll az elemzésben. Az alapítvány egy konkrét példát is említett, amikor a volt barátja rabolta el az áldozatot. 

Az áldozatot bevonszolta a házába, egy óráig tartotta fogva, lenyírta a haját, levetkőztette. Az eredeti 4-8 év börtön helyett 3 éves felfüggesztett szabadságvesztéssel megúszta

 – tájékoztatott az alapítvány szakértője. Szerinte ez a büntetésekhez való hozzáállás finomításával függ össze, a bíróságoknak ugyanis inkább az alternatív büntetések irányába kell elmozdulniuk, ha az elkövető beismeri a tettét. „Az alternatív büntetések kiszabásához azonban hiányzik a szükséges módszertan és személyi háttér is” – állítja az NZK. 

Az ügyben kértük a Boris Susko (Smer) vezette igazságügyi minisztéium álláspontját is, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.