Kiska visszavonta Gašparovič panaszait, bonyolódik a Čentéš-ügy

ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. Lassan már mindenki megfeledkezett a Čentéš-ügyről, melyet tegnapi döntésével Andrej Kiska államfő kimozdított a holtpontról. Azt még alkotmányjogászok sem merik megjósolni, milyen következményei lehetnek annak, ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, Ivan Gašparovič jogtalanul utasította el Jozef Čentéš kinevezését.

Čentéšt 2011 nyarán több hónapos huzavona után választotta meg a parlament, még a Radičová-kormány idején. Ivan Gašparovič államfő ezután különböző okokra hivatkozva másfél éven keresztül nem döntött – Čentéš megválasztásával kapcsolatban pl. a Smer és Dobroslav Trnka is az Alkotmánybírósághoz fordult, a korábbi elnök meg akarta várni, míg a testület dönt az ügyben. Az AB végül 2012 őszén úgy döntött, az államfő nem köteles kinevezni a főügyészt, ezt viszont alaposan meg kell indokolnia. Az elnök 2013 januárjában elutasította Čentéš kinevezését és új főügyész megválasztását kérte a parlamenttől. Gašparovič indoklása szerint Čentéš morális szempontból nem alkalmas a poszt betöltésére.

Čentéš az államfő döntését nyomban megtámadta az Alkotmánybíróságon, a testület viszont azóta sem tudott határozatot hozni az ügyben. A két fél ugyanis fokozatosan szinte az összes alkotmánybírót „félreállította”. A peres felek panaszt tehetnek, ha személyükkel szemben elfogultnak vélik az ítélethozókat, ezt a lehetőséget Gašparovič és Čentéš is kihasználta. A volt elnök hét, míg a ki nem nevezett főügyész öt bírót vont ki így a döntéshozatalból. És ez még nem minden: a Smer a helyzetet megoldandó módosította a vonatkozó törvényt, hogy a korábban kizárt bírók is dönthessenek, ám az ellenzék ezt megtámadta az Alkotmánybíróságon.

Andrej Kiska tegnap visszavonta Gašparovič mind a hét panaszát, így az ügyben ítélkezhetnek azok az alkotmánybírók is, akiket korábban kizártak a döntéshozatalból. Čentéš panaszáról eredetileg a Marianna Mochnáčová, Peter Brňák és Milan Ľalík alkotta tanácsnak kellett döntenie. A szenátus utóbbi két tagját Čentéš elfogultsági indítványa alapján kizárták, helyükre Ladislav Orosz és Ján Luby került. A két új tagot támadta meg Gašparovič, ez a panasz vált Kiska döntése után semmissé. Csakhogy közben – pont a mai nappal – lejárt Luby megbízatási ideje, így helyére egy új tagot kell kinevezni. Čentéšnek jó esélye van arra, hogy a szenátus neki adjon igazat.

Kérdés viszont, hogy mit érne el ezzel. Azóta ugyanis már van – legitim módon megválasztott és kinevezett – főügyésze az országnak Jaromír Čižnár személyében. Peter Kresák alkotmányjogász szerint hasonló eset már előfordult két éve, amikor az Alkotmánybíróság úgy döntött, a Radičová-kormány nem megfelelő indoklással váltotta le Dušan Muňkót a Szociális Biztosító éléről. A döntést újra kellett tárgyalnia a kormánynak. Akkor a helyzetet megkönnyítette, hogy a biztosító Muňko után kinevezett igazgatója, Ľuboš Lopatka lemondott tisztségéről, Muňko pedig az időközben ismét hatalomra került Fico-kormány embere volt – a döntés után ki is nevezték igazgatónak.

A lapunk által megszólaltatott alkotmányjogászok nem kívántak véleményt nyilvánítani arról, mi jöhet az AB Čentéšnek kedvező döntése esetén. Ilyen esetben ugyanis Kiskának döntenie kellene, kinevezi-e őt – egy már betöltött posztra. Jogászok korábban úgy nyilatkoztak, hogy Čentéš várhatóan már nem szerezheti meg a főügyészi posztot, pénzbeli kártérítést viszont kaphat. (MSz)