<p> Nem lehet panaszunk az új köztársasági elnökre, állítják az elemzők. Az egy hónapja beiktatott Andrej Kiska már egy sor olyan lépéssel lepett meg minket, amelyeket elődjétől nem is remélhettünk. Grigorij Mesežnikov szerint Kiskának van esélye arra, hogy a modern Szlovákia történetének legaktívabb köztársasági elnöke legyen.</p>
Kiska aktív hónapon van túl
Betartotta, amit ígért
„Eddig három döntése volt, amelyekkel teljesítette választási ígéretét” – fejtette ki kérdésünkre a politológus. Lecserélte az Igazságszolgáltatási Tanács tagjait, nem nevezte ki a parlament által megválasztott összes alkotmánybírót (három helyett csak egyet), és visszavonta Ivan Gašparovič korábbi kifogásait az Alkotmánybíróság (AB) tanácsai irányába, amellyel a volt államfő a Čentéš-ügyet blokkolta. Az AB így ismét előveheti a 2011-ben megválasztott főügyész két éve „jegelt” ügyét. Kiska ezekkel bebizonyította, hogy egyensúlyt akar teremteni a belpolitikában, állítja Mesežnikov.
A külügyi témákban szintén sokat tett azzal, hogy a budapesti V4-es csúcson kinyilvánította: hozzá fog járulni a szlovák külpolitika alakításához, megerősítette kötelezettségvállalásainkat, és azt, Szlovákia melyik oldalon áll az orosz–ukrán konfliktusban. „Ahhoz képest, hogy politikailag tapasztalatlannak nevezték, elég sok mindent véghezvitt” – mutat rá Mesežnikov.
Gašparovič a Radičová-kormány megalakulásáig (vagyis 2004-től 2010-ig) és a Čentéš-ügyig gyakorlatilag láthatatlan volt, emlékeztet Pavel Haulík. Kiska aktív elnök lesz, ez már abból is látszik, kik a tanácsadói, teszi hozzá az MVK ügynökség vezetője. „Amíg Robert Fico lesz a miniszterelnök, számíthatunk kisebb-nagyobb súrlódásokra közte és az államfő között. De ez megváltozhat például azzal, ha kicserélődik a kormányfő, vagy 2016-ban a kormány” – vélekedik Haulík.
Két jogi patthelyzet
Nemrég az IVO társadalomtudományi intézet kimutatásában a demokrácia 3,1-es osztályzatot kapott 2014 második negyedévére, ami 0,1 százalékos javulás a korábbi félévhez képest. A változás éppen Kiska javára írható. „Lépéseivel hozzájárult a hatalommegosztás, valamint a fékek és ellensúlyok elvének érvényesüléséhez” – közölte az IVO.
A kormánypártiak közben azzal vádolják Kiskát, hogy nem azt csinálja, amit az alkotmány előír. Olyan ugyanis még nem volt, hogy az államfő ne nevezte volna ki a parlament által megválasztott alkotmánybírákat. Kiska ezt elutasította, és azt javasolta, válasszon a parlament továbbiakat. Pavol Paška (Smer) házelnök szerint ehhez nincs joga. Patthelyzet jöhet létre egy másik ügyben is: mivel Kiska visszavonta Gašparovič korábbi kifogásait Čentéš-ügyben, az AB dönthet Čentéš sorsáról. Ha viszont úgy döntenek, Čentéš kinevezhető főügyésznek, kérdés, mi lesz Jaromír Čižnárral, akit erre a posztra tavaly a Smer megválasztott.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.