Kisebbségi kulturális támogatás

„Az átfogó adóreform csak 2005. január 1-jével indul, így a kisebbségi és etnikai kultúrák támogatásáról szóló törvényt is ehhez a dátumhoz kell igazítani.” Somogyi Tibor felvételeHogyan befolyásolja a nyelvi charta a törvényalkotást?

A kormány elé kell terjeszteni egy jelentést arról, milyen módon válnak gyakorlattá a dokumentumban megfogalmazottak. Ezzel kapcsolatban készült két elemzés: az egyiket a külügyminisztérium készítette, a másikat a kormányhivatal kisebbségi főosztálya. Még nem dőlt el, melyik kerül a kabinet elé. Tény, hogy a kormány nemzetiségi tanácsa foglalkozott a kérdéssel, és megfogalmazott egy ajánlást, mely szerint a nyelvhasználathoz szükséges húszszázalékos küszöböt tízszázalékosra kellene csökkenteni. Ehhez azonban több jogszabályt módosítani kell.

Például a kisebbségi nyelvhasználati törvényt?

Nemcsak azt, hanem a népiesen táblatörvénynek nevezett normát is. Ha a jogszabályban meghatározott nyelvhasználati küszöböt húsz százalékról tízre csökkentjük, azokon a településeken, ahol tíz és húsz százalék között van a kisebbség aránya, fel kell készülni a kisebbségi nyelv használatára. Ezenkívül a táblatörvény módosítása után minden olyan településen, ahol a tíz százalékot meghaladja a kisebbséghez tartozók aránya, el kell helyezni táblákat. Ha ez az elképzelés megvalósul, nemcsak a helyi önkormányzatoknál, hanem egyéb területeken is lehetne használni az anyanyelvet, ami, ugyebár, jelenleg nem lehetséges.

Viszont sokszor az önkormányzatok alkalmazottai még ott sem tudják helyesen használni a kisebbségi nyelveket, ahol már most is van rá lehetőség.

Sajnos, így van. Meg vagyok győződve róla, hogy szükség van egy közigazgatási magyar–szlovák, szlovák–magyar szótárra annak elősegítésére, hogy a határozatokat, végzéseket, amelyeket az önkormányzatok kiadnak magyar nyelven is, helyesen fogalmazzák meg. Úgy tudom, a Gramma Nyelvi Iroda már dolgozik ezen. Készültek és készülnek olyan minták, amelyek a szlovák nyelvű hivatalos iratok magyar verziói. Ezzel talán elkerülhető, hogy Szlovákiában egy új, a magyar közigazgatási nyelvhasználattól eltérő, szlovákiai magyar közigazgatási nyelvhasználat alakuljon ki.

Maradjunk a törvényeknél. A tervek szerint idén két új, a kisebbségeket érintő jogszabálynak is el kell készülnie.

A nemzeti kisebbségek jogállásáról és a nemzeti kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényről van szó, de pillanatnyilag a politikai helyzet nem alkalmas arra, hogy a két jogszabály a parlament elé kerüljön. Hamarosan kiderül, hogy a kormánynak még többsége van-e a parlamentben. Ha igen, akkor jövő év elején az említett normák a honatyák elé kerülhetnek.

Mire számíthatnak a kulturális szervezetek, milyen anyagi támogatást kaphatnak a közeljövőben?

Az átfogó adóreform csak 2005. január 1-jével indul, így a kisebbségi és etnikai kultúrák támogatásáról szóló törvényt is ehhez a dátumhoz kell igazítani. 2004-ben marad az eddig ismert finanszírozás. A jövő évi költségvetésben nyolcvanmillió koronát szánnak a kisebbségi kultúrákra, azaz a polgári társulások, műkedvelő csoportok és hasonló intézmények támogatására. Változnak majd bizonyos mértékben a pályázatok szabályai a korábbi évekhez képest, de ezt a tárca vezetősége még nem hagyta jóvá, ezért erről korai beszélni. Ésszerűbbé válik a finanszírozás. Novemberben a pályázatoknak már meg kell érkezniük. Ezért a módosításoknak október végéig el kell készülniük, hogy akik fel szeretnék használni a pénzt, megfelelő tájékozottság mellett tudjanak pályázni a kulturális minisztérium illetékes osztályánál.

Váltsunk témát. Csáky Pál szerint a kulturális tárca és ön alábecsülték a Thália Színház helyzetét, pedig a jelenlegi állapot tárgyalásokkal elkerülhető lett volna.

A színház nem tartozik a kulturális minisztériumhoz, tehát nekem nem áll jogomban az intézmény nevében tárgyalni bárkivel is. Az a Kassa Megyei Önkormányzat dolga. Kolár Péter május 11-én írt egy levelet, melyben kétmillió korona támogatást kért tőlünk arra hivatkozva, hogy a kormányhivatalnak van egy húszmilliós kerete a kisebbségi kulturális intézetek támogatásra. Május 14- levelet kaptam Csóka Klárától, a kisebbségi kultúrák főosztályának munkatársától, aki tájékoztatott, hogy mivel a színház olyan pénzkeretből kér segítséget, mely nem a kulturális minisztérium költségvetésében szerepel, mi ebből nem támogathatjuk. Telefonon figyelmeztette Kolár Pétert, hogy segítségkérő levelét inkább Csáky Pálnak postázza a kormányhivatalba, mivel az ő hatáskörébe tartozik dönteni az említett pénzcsomagról. Furcsállottam Csáky Pál nyilatkozatát, mert tisztában kellene lennie az egyes hatáskörökkel és azzal, hogy sem a Jókai, sem a Thália Színház nem tartozik a kulturális tárcához. Hangsúlyozom: megyei jogkörbe tartozó szervezetekről van szó. Azaz még ha akarnánk, akkor sem adhatnánk a kisebbségi pénzekből közvetlenül a színháznak, csak a mellette működő polgári társulást tudjuk segíteni. A színházakat csak a kormány által a kisebbségi kultúrák finanszírozására elkülönített pénzből lehet támogatni.

Csakhogy a színház nem a kassai előadásokra kérte a pénzt.

Az a kérdés, hogy ha a megye határán kívül tájol a színház, ki finanszírozza ezt a tevékenységet. Próbáltunk erre megoldást találni. Volt a tárca vezetősége és a kerületi önkormányzati elnökök között egy megbeszélés. Azt akartuk tudni, a megyefőnököknek mi az elképzelésük a kultúra regionális finanszírozásáról. Felvetettük, hogy törvényben kellene kötelezni a megyéket, hogy költségvetésük bizonyos százalékát a kultúrára fordítsák. Ezt egyértelműen visszautasították. Felmerült az is, hogy a minisztérium mellett kellene létrehozni egy alapot. Kérdéses viszont, hogy ebből ki pályázhatna: a település, ahova megy a tájoló színház, vagy a művelődési otthon, esetleg polgári társulás, amely szervezi az előadást. Mivel nem állami színházról van szó, a tárca közvetlenül nem tud pénzt adni. Ha jogszabály születne erről, és ez is elképzelhető, akkor támogathatná a megyei színházakat. Egyelőre a költségvetési szabályok nem teszik lehetővé, hogy nem állami kulturális intézményeket a minisztérium közvetlenül támogasson.

Elemezték a 19 százalékos adó bevezetésének kihatásait?

Szeretnénk valamilyen megoldást találni arra, hogy a befizetett adó egy részéből olyan alapok jöjjenek létre, amelyekből támogatni lehetne azokat a területeket, ahol az adó emelkedése komoly működési és egyéb zavarokat okoz. A megyék és települések szempontjából az lenne a legjobb, ha január elsejére elkészülne az átfogó adóreform, mely szerint a központi adókat újraosztanák.