Kis ország, sok pirula – milyen ára van annak, ha túl sok gyógyszert szed?

Az Union adatai alapján Szlovákia azon országok közé tartozik, ahol az egyik legmagasabb az egy főre jutó orvoslátogatások száma, ezzel együtt pedig a vényköteles gyógyszerek fogyasztása is kiemelkedő. A hazai orvosok tavaly csak az Union ügyfeleinek 8,93 millió csomag gyógyszert írtak fel, összesen 113 millió euró értékben. A legtöbb készítményt a 60–69 év közti korosztály szedi, ők átlagban évi 45 csomag gyógyszert kapnak az orvosuktól.

Tudatosabb gyógyszerhasználat kellene

Érdekes adat, hogy a páciensek a receptre felírt gyógyszerek mintegy 13 százalékát végül ki sem váltják. Jozef Koma, az Union egészségbiztosítási osztályának igazgatója elmondta, pontosan ők sem tudják megmagyarázni, hogy a betegek egyszerűen csak félnek-e visszautasítani a pirulákat, vagy az orvosok pusztán készletfelhalmozás céljából írnak-e fel ennyi készítményt, mindenesetre igyekeznek ösztönözni őket a racionális gyógyszerfelírásra.

„Értékeljük például, ha használják az elektronikus gyógyszerkórlapot, ha dolgoznak a kontraindikációkra figyelmeztető jelzésekkel és hasonlókkal”

– fejtette ki, hozzátéve, ugyanebből a célból megtérítik a körzeti orvosoknál végzett CRP-tesztek költségeit, amelyek segítségével az orvos meg tudja állapítani, hogy valóban szükség van-e antibiotikumra, vagy elegendő a pihenés, mert vírusos fertőzésről van szó.

Hangsúlyozta, nem az a cél, hogy az emberek féljenek a gyógyszerektől vagy abbahagyják azok szedését, hanem annak tudatosítása, hogy az egészségügyben is van lehetőség a felelősebb döntéshozatalra, mind az orvosok, mind a páciensek részéről.

Az antibiotikum nem játék

Tatiana Foltánová, a Comenius Egyetem Gyógyszerészeti Karának docense kiemelte, a betegek főként úgy tudnak hozzájárulni a felelősségteljes gyógyszerhasználathoz, hogy betartják az orvosi előírásokat. Különösen igaz ez az antibiotikumok esetében: az orvos utasításai mellett arra is oda kell figyelni, hogy a teljes csomagot be kell szedni, még akkor is, ha már jobban érezzük magunkat. Ha ezt nem tesszük meg, lehetőséget adunk a baktériumoknak arra, hogy „megtanuljanak” ellenállni az antibiotikumoknak, amelyek így később hatástalanok lehetnek számunkra.

Továbbá rámutatott, fontos elkerülni az olyan rossz szokásokat, mint a gyógyszerek kölcsönadása, otthoni felhalmozása vagy tartalékolása, különösen az antibiotikumok esetében. Antibiotikumot semmiképpen sem szabad önállóan indikálni, másoktól elkérni, vagy vírusos fertőzésre szedni. Az antibiotikum-rezisztencia napjaink egyik globális problémája, amelyhez az ilyen felelőtlen magatartás jelentősen hozzájárul.

„A gyógyszerek helytelen vagy meggondolatlan használata nem kívánt mellékhatásokhoz, az egészségi állapot romlásához, egyes esetekben pedig függőség kialakulásához is vezethet”

– szögezte le Foltánová.

A vitaminokat sem érdemes úgy szedni, mint a cukorkát

Hasonló problémára hívta fel a figyelmet Pavla Horáková, a MojaLekáreň.sk gyógyszerésze és vezető online tanácsadója. Elmondása szerint a páciensek gyakran a vitaminhasználat kapcsán is hajlamosak túlzásokba esni. Különösen látványos ez az év elején, amikor sokan szeretnék „újraindítani az immunrendszerüket”, és tömött táskákkal távoznak a gyógyszertárakból. Horáková hangsúlyozta, a különféle táplálékkiegészítők ugyan segíthetnek az immunrendszer erősítésében, de ha az alapok nincsenek rendben – vagyis a megfelelő étkezés, a testmozgás, az alvás és a stressz kezelése –, akkor a vitaminoktól sem érdemes csodát várni. 

„A legnagyobb probléma az, hogy az emberek gyakran világos és érthető okok nélkül használnak táplálékkiegészítőket. Inkább érzelmi alapon döntenek – mert fáradtak, »erősíteni akarják az immunitásukat«, vagy egyszerűen csak hallották, hogy valamit be kellene venni. De a táplálékkiegészítő nem univerzális megoldás”

– magyarázta, hozzátéve, a túlzott vitaminhasználat akár negatív hatással is lehet az egészségünkre. A megfelelő kiindulópontnak éppen ezért a vérképnek kellene lennie, amely feltárhatja a vérszegénységet, a gyulladásos elváltozásokat vagy a szervezet általános kimerültségét.

Nem csak önmagunkat, a környezet is károsítjuk

A helytelen gyógyszerhasználat és a készítmények felhalmozása nemcsak az emberek egészségére jelenthet kockázatot. Az Union biztosító és a Fair Venture tanácsadó cég közös elemzése kimutatta, a gyógyszerek szedése a környezetre is káros hatással lehet, igaz, nem a „megszokott” módon: a szennyezés ebben az esetben nem egyetlen nagy, jól körülhatárolható forrásból származik, hanem milliók hétköznapi viselkedéséből adódik. A kutatások ugyanis rávilágítottak, hogy a gyógyszerek az emberi szervezetben nem bomlanak le teljesen, a maradványaik ezáltal bejutnak a csatornarendszerbe.

A szennyezés másik formája a fel nem használt gyógyszerek kidobása, hiszen ezek gyakran a kommunális hulladékban vagy a WC-ben végzik.

A gyógyszerek hatóanyagai a felsorolt okok miatt a szennyvízbe jutnak, a hagyományos szennyvíztisztítók azonban nem képesek teljes mértékben kiszűrni a káros anyagokat, így a talajba, valamint a folyókba és a tavakba kerülnek, ahol megváltoztatják az ökoszisztéma működését.

Tatiana Foltánová hangsúlyozta, a fel nem használt gyógyszerek nem valók sem a szemétbe, sem a WC-be.

„A lejárt gyógyszereket helyesen úgy kell eltávolítani, hogy kivesszük őket a csomagolásból, zacskóba tesszük, majd a gyógyszertárba visszük, ahol biztonságosan gondoskodnak a megsemmisítésükről”

– jelentette ki.