Kettős állampolgárság: semmi változás?

Martin Klus külügyi államtitkár a TASR hírügynökségnek úgy fogalmazott, ha tegnap változtattak volna az állampolgársági törvényen, már akkor is késő lenne. „Én azt támogatom, hogy mielőbb megvalósuljanak a kormányprogramba foglaltak. Tehát azoknak a szlovák állampolgároknak, akiknek élő kapcsolatuk van más állammal, lehetővé kell tenni, hogy felvegyék az adott ország állampolgárságát anélkül, hogy a szlovákot elveszítenék. Megoldást kell találni arra, hogy akitől 2010 után, a megváltozott törvényre hivatkozva vették el a szlovák állampolgárságát, a standard európai alapelvek alapján visszakaphassa” – magyarázta lapunknak korábbi kijelentését az államtitkár.

És mit jelentenek ezek az európai alapelvek? „A kormányprogram megalkotásakor az állampolgárságról szóló 1997-es Európai Egyezményből indultunk ki. Ennek alapján az állampolgárság jogi kötelék a polgár és az állam között, nem a személy etnikai eredetét jelöli” – mondja Klus, aki szerint az alapelveket nem minden ország tartja be. „Elég megnézni keleti szomszédunkat, Ukrajnát” – állítja az államtitkár, aki nem lát gondot abban, hogy olyan emberek kapják meg más ország állampolgárságát, akik például hosszabb ideje élnek ott, és van vele élő kapcsolatuk, vagy ahol adót fizetnek.

Lancz Attila jogász lapunknak úgy nyilatkozott, az említett egyezmény nem tartalmaz szabályt azzal kapcsolatban, hogy az állampolgárságnak az állam és a polgára közötti „élő kapcsolaton” kell-e alapulnia vagy sem.

„Ebben a kérdésben nincs standard európai elv, amire Klus úr hivatkozik”

– magyarázta a szakember. 

Felmenők alapján
„A közvetlen szomszédunkban pusztán etnikai alapon ítélik oda az állampolgárságot, nem a személy és az állam közötti kötelékek alapján. Ez nincs összhangban az ország sokéves honosítási álláspontjával, és erre reagálni kellett. Ennek eredménye azonban nem lehet az, hogy több ezer szlovák veszítette el az állampolgárságát. Sőt, a legtöbben olyanok, akik nem motiválták a 2010-es törvénymódosítást” – utalt Klus a magyar kormány döntését követő hazai módosításra.

Fiala-Butora János jogász lapunknak elmondta, Magyarország nem etnikai származás alapján ítéli oda a magyar állampolgárságot.

„Az veheti fel a magyar állampolgárságot, akinek a felmenője magyar állampolgár volt, valamint van magyarnyelv-ismerete. Tehát ebben téved az államtitkár”

– mondta a szakember, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvény a Klus által előrevetített módosítások után továbbra is alkotmányellenes marad, hiszen azokat az embereket, akik Szlovákiában élnek, és felvennék más ország állampolgárságát, továbbra is akaratuk ellenére fosztanák meg szlovák állampolgárságuktól.

Ugyanerre hívja fel a figyelmet Lancz is. „Abban igaza van az államtitkárnak, hogy az Európai Állampolgársági Egyezmény alapján az állampolgárság jogi kötelék, nem etnikai származás kérdése. De ebből a szempontból a magyar állampolgársági törvény nem problémás, ugyanis az – jogi szempontból – nem etnikai alapon ad kedvezményt, hanem a magyarnyelv-tudás, a felmenők korábbi magyar állampolgársága alapján, amelyek az egyezménynek megfelelően egyértelműen jogszerű feltételek” – részletezte a jogász. Hozzátette, „Szlovákia sokéves honosítási álláspontja” ugyanolyan volt, mint amilyen a hatályos magyar törvényé.

„1997 és 2005 között Szlovákia úgynevezett élő kapcsolat hiányában is adott állampolgárságot a határon túli szlovákoknak, anélkül, hogy a kérvényezőknek lett volna szlovákiai lakhelye, ráadásul kifejezetten etnikai alapon. Az a tény, hogy ezt a lehetőséget épp 2005-ben törölték el Szlovákiában, a magyarországi kettős állampolgárságról szóló népszavazás hatására, az önmagáért beszél”

– emlékeztetett Lancz.

Tehát az államtitkár által javasolt módosítás lényegében adminisztratív könnyítést jelentene azoknak, akik külföldön élnek, és ott vennék fel az ország állampolgárságát: már nem kellene kérvénnyel visszaigényelniük a szlovák útlevelüket, mivel nem fosztanák meg tőle automatikusan. 

Más volt a programban
Az SaS választás előtt bemutatott programja azonban mással kecsegtetett. Akkor még európai alapelvekre való hivatkozás nélkül akarták javasolni az állampolgársági törvény módosítását. Klus szerint a két dokumentumnak a célja azonos: az állampolgársági törvény módosítása, melynek köszönhetően nem vennék el a szlovák állampolgárságot azoktól, akik megszerezték más országét is „a már fentebb említett standard módon”. Az SaS választási programjának ezt a részét épp Klus dolgozta ki. Az államtitkár elmondta, az állampolgársági törvény kidolgozása a belügyminisztérium feladata, amely megkeresésünkre pusztán azt hangsúlyozta, ha olyan személy kérvényezi más ország állampolgárságát, aki már régóta ott él, akkor nem veszti el a szlovák állampolgárságát. Hogy pontosan mennyi ideje kell külföldön élnie az illetőnek, azt a törvény fogja megszabni, amelyen már dolgoznak.