Helyhatósági választásokról szóló sorozatunkban ma Ipolyság város polgármesterjelöltjeit kérdeztük választási programjukról. Két kérdést tettünk fel minden jelöltnek.
Két kérdés Ipolyság polgármesterjelöltjeihez
1. Mit változtatna meg az önkormányzat munkájában?
2. Mit tart a városfejlesztés legfontosabb pontjainak, különös tekintettel arra, hogy Ipolyság határváros és az Ipoly Eurorégió tagja?
Gubis Géza (független)
1. Az önkormányzatnak a polgárokat kell szolgálnia. Szeretném elérni, hogy a polgárok véleménye ne csak az önkormányzati választások előtt legyen fontos, hanem az egész választási ciklus folyamán; hogy a képviselőtestületi ülések valóban nyilvánosak legyenek, hogy a polgárok úgy érezzék, a problémáik megoldásra találnak; hogy közvetlenebb kapcsolat legyen a polgárok és a képviselők között.
Városunk legégetőbb problémája a magas munkanélküliség. Megfelelő lobbizással, jó kapcsolatok kialakításával a megyei és állami hivatalok, intézmények segítségével szeretnék ezen a gondon enyhíteni. Mindent megteszek annak érdekében, hogy megfelelő befektetőket találjunk, és egy ipari park létrehozásával új munkahelyeket teremtsünk.
Az önkormányzati hatáskörbe került iskolák számára megfelelő anyagi hátteret szeretnék biztosítani, ami a minőségi oktatás garanciája lenne.
2. Ipolyság az Alsó-Ipoly-völgye történelmi központja volt, ezért szeretném, ha a jövőben visszanyerné ezt a központi szerepét. Mindent megteszek, hogy a meglévő kapcsolatokat a folyó mindkét oldalán még szorosabbá tegyem. A Nyitra Megyei Önkormányzati Hivatal területfejlesztési osztályával és a magyarországi intézményekkel, szervezetekkel együttműködve szeretném szorgalmazni a Rétság–Ipolyság–Zólyom útszakasz gyorsforgalmi úttá való átépítését, és létrehozni Ipolyság körül egy kerülőutat (körgyűrűt), amely mentesítené a várost a kamionforgalomtól. Hasonlóképpen szeretnék eljárni az Ipolyság–Drégelypalánk vasútvonal megépítésében.
Ipolyságot – geopolitikai és természeti adottságait kihasználva – idegenforgalmi és turisztikai központtá kell tenni.
Lőwy János (SDKÚ)
1. Azzal, hogy csökkenni fog az önkormányzati képviselők száma Ipolyságon is, messzemenően meg fog változni az önkormányzati munka. Nagyobbak lesznek az elvárások az új képviselő-testülettel szemben. Többet várunk el a városi hivatal szakosztályaitól és annak alkalmazottjaitól is. Áttekinthetőbb lesz a képviselők munkája, úgyhogy a polgárok jobban követhetik az általuk választott képviselő tevékenységét, aktivitását. Bízom benne, hogy az újonnan választott képviselő-testület még nagyobb felelősségtudattal fogja meghozni döntéseit. Ezért rendszeresen be szeretném vonni a képviselőket az önkormányzati munkába nemcsak a szakbizottságok tevékenységei terén, hanem a fontosabb tárgyalásokba is. Ezt nem csupán helyi, hanem a legmagasabb szinten is. Szeretném elérni azt, hogy a képviselők rendszeresen találkozhassanak a polgárokkal az erre a célra kijelölt képviselői irodában. A lakosság közügyekről való állandó és folyamatos informálása elengedhetetlen része az önkormányzati munkának. A lakosok a város által nyújtott minden hozzáférhető információs csatornán rendszeresen értesülhessenek az őket érintő aktuális kérdésekről.
2. Városunkban és a régióban sajnos magas a munkanélküliség. Szeretnék elősegíteni a potenciális beruházók megtelepedését. Naprakész információkkal segíteni fogjuk a kis és középvállalkozókat. Segítséget nyújtunk elfogadható tervezetek előkészítésében és ki fogunk dolgozni egy, az agroturizmus és az idegenforgalom fellendülését elősegítő tervezetet is. Ipolyság határ menti jellegét kihasználva fejleszteni szeretnénk a kistérségek együttműködését, illetve a határon átnyúló együttműködést is. Folytatni szeretnénk a szükséglakások építését a rászorulók részére. A városrészek csatornahálózatának bővítése is szerepel a fejlesztési tervben. A város központjában ki szeretnénk alakítani egy modern piackomplexumot járulékos üzletekkel és szolgáltatásokkal. A közutak és járdák felújítása, új városi zöldterületek létrehozása, a szelektív hulladékanyag-gyűjtése a kábeltévé-hálózat bővítése és az Ipolyság központját elkerülő közút mielőbbi megépítése valamint az Ipolyság-Drégelypalánk vasútvonal újjáépítése is a fejlesztési tervünk része.
Zsolnay Ernő (Ipolyság polgármestere)
1. Első lépésként a városi hivatal szerkezetét kell átalakítani. Erre kényszerítenek bennünket a már átvett és a jövő évben hozzánk kerülő jogkörök: az oktatásügy, a szociális ellátás, az egészségügy, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás és nem utolsó sorban az építkezések engedélyeztetése. Ezt a folyamatot véghezvihetőnek látom. Városunk kész a régió tizennyolc önkormányzatával kötött megegyezés alapján egy közös ügyintéző iroda létrehozására is. Erre az irodára az átruházott jogkörök szakszerű alkalmazása miatt van szükség.
Mivel az önkormányzati képviselők száma gyakorlatilag megfeleződött, s csak testületi döntésekkel lehet majd a döntéseket elfogadni, az eddigiektől eltérően nem akarunk javaslatot tenni a városi tanács létrehozására. Célszerűnek tartom viszont a testület ülésezésének gyakoribbá tételét, és a lakosság folyamatos informálását a közügyek intézéséről. Elkerülhetetlennek látom a város kulturális intézményei és a szabadidőközpont tevékenységének harmonizálását is.
Egy dologban, biztosan nem változatunk, a városházán – ahogy eddig – ezután is minden nap lesz ügyfélfogadás.
2. Annak, hogy Ipolyság határváros, érezzük előnyeit, de hátrányait talán még inkább. Itt az ország, a kerület és egyben a járás peremén sokkal nehezebbek a megélhetés körülményei. Nem véletlen, hogy városunk önkormányzata nagy szerepet vállalt az Ipoly-Eurorégió és az Ipoly-Garam Régiófejlesztési Ügynökség létrehozásában. Tettük ezt azért is, hogy ne essünk el az európai támogatások lehetőségeitől. Ezek nagyon fontosak Ipolyság gazdasági életének fellendítése miatt.
A városfejlesztésben három dolgot tartok kiemelten fontosnak: a városrendezési tervben már jóváhagyott ipari zóna kiépítését, minél több állami támogatás elnyerését és a külföldi tőke bevonását.
Célom az is, hogy az itt beruházni szándékozó külföldi vállalkozók ne csak az olcsó és szakképzett munkaerőben lássák beruházásaik megtérülését. A városfejlesztés terén kiemelten kezelném az úthálózat és a járdák felújításának folytatását, Pereszlény vízvezetékrendszerének befejezését, lehetővé téve Ipolyvisk rákapcsolását is, továbbá a Tabán lakótelepi kazánház átalakítását gázzal történő üzemeltetésre. Fontosnak tartom a felsoroltak mellett még azt is, hogy a kitermelt javakat helyben dolgozzuk fel, hogy jó pályázatokat dolgozzunk ki eurorégiós támogatások elnyeréséhez, hogy fejlesszük a határon átnyúló együttműködést és a turizmust.
A közlekedés fejlesztése terén fontosnak tartom Ipolyság rákapcsolódását a nemzetközi vasútvonal-hálózatra (Ipolyság-Drégelypalánk), s a várost elkerülő út megépítését az E-77-es nemzetközi főút fejlesztésén belül. Természetesen a tervezett déli gyorsforgalmi útra való rákapcsolódást is.
Mára megérett a helyzet egy regionális vállalkozási kamara megalapítására is. Ez elősegíthetné és koordinálhatná az ipolysági és a régióbeli vállalkozók együttműködését, önszerveződését. Szükséges, és ami talán még fontosabb, megvalósítható a kis- és középvállalkozók naprakész informálása az aktuális hazai és nemzetközi pályázati lehetőségekről az ipolysági székhelyű Ipoly-Garam Regionális Fejlesztési Ügynökség révén. Állami és eurorégiós források felhasználásával el kellene kezdeni az egykor hajózhatónak vélt határfolyó, az Ipoly csatornarendszerének felújítását. Ezzel egy időben a városi csatornarendszerét is, illetve a Homok, Tesmag és Pereszlény városrészekben elkezdeni a csatornarendszer kiépítését.
Matyis István (független)
1. Az én elképzeléseim merőben eltérnek az eddig megszokott gyakorlattól: a túlélés politikájától a stagnációtól, az alibizmustól. A túlméretezett reprezentációnak sem adnék olyan nagy teret, mint eddig tették. A város fejlődése az utolsó 15 év alatt szinte teljesen leállt, a lakosság fokozatosan elszegényedett. Ennél fogva legfontosabb feladatomnak munkahelyek teremtését tartom, tőkeerős üzemek felépítését legalább 1000-1500 dolgozó számára. Ennek az eddig folyatatott tárgyalásaim alapján van reális esélye. Szeretném javítani a kis- és középvállalkozók indulási lehetőségeit is azzal, hogy a város tulajdonában levő épületeket, amelyek arra alkalmasak, rendelkezésükre bocsátjuk. Az én célom az, hogy minden családnak a városban legyen meg a tisztességes megélhetése.
2. Ipolyság a múltban a régió kulturális és gazdasági központja volt. A városnak ezt a szerepét a jövőben szeretném visszaállítani. A város fejlesztése tulajdonképpen a pénz függvénye. A pénzügyi források biztosítása egyike a legnagyobb feladatoknak, amelyekről itt szakmai és taktikai megfontolásból nem nyilatkozom. A város és a régió elmaradottsága miatt a fejlesztést nem lehet egy választási időszakra behatárolni. Például: a várost elkerülő út megépítése, a vasút felújítása és nemzetközivé tétele, a városrészek gázosításának és közművesítésének befejezése, a helyi utak rendbetétele, a kultúrház, az uszoda és egyéb sportlétesítmények felépítése sok pénzt igénylő feladat. A város turisztikai központtá való kiépítése is nagyon fontos célkitűzés. Biztos vagyok abban, hogy bármilyen más elképzelés a város és az egyén fejlődését érintően nem reális. Mindezen elképzeléseket úgy szeretném megvalósítani, hogy mindezek megfeleljenek a régió igényeinek is.
Orbán Dezső (MKP)
1. Az önkormányzat döntéseinek a lakosság többségének akaratát kellene tükröznie, ez sajnos gyakran nem így volt. A képviselők az elmúlt időszakban sokszor kerültek kényszerhelyzetbe. Nem kellően előkészített, nem időben előterjesztett programpontokat erőltettek rájuk, és így jó néhány esetben rossz döntés született. Az ingatlanok bérbeadásánál a város vezetése gyakran kihasználta „a kivétel erősíti a szabályt” – jelszót, és nem mindig a városi vagyon gyarapítását tartotta szem előtt. Számos hiányosságot lehetne felsorolni, a jövőben jobban kell propagálni a képviselőtestület munkáját. Eredményes munkára csak akkor számíthatunk, ha a lakosság bölcsességét is felhasználjuk. Nem szeretném, ha az önkormányzat munkájában megjelennének pártérdekek, de bízom abban, hogy az MKP képviselői – mint ahogy eddig is tették – önfeláldozó munkával fogják szolgálni a város javát. Az, hogy a városrészeknek (Tesmag, Pereszlény) nem lehet önálló képviselőjük, rossz hatással lesz az önkormányzat munkájára. Ez a választójogi törvény hibája.
2. Ipolyság nem csak határváros, de a régió természetes központja is. Szerencsére vannak olyan szervezetek, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy városunk a környező települések fejlődésének motorja legyen. Az Ipoly Eurorégió az élet 19 területén feltételezi az együttműködést a határon innen és túl. Ipolyság szerepet vállalhat több téren is – pl. egészségügy, oktatás, közlekedés stb. Az Ipeľ-Ipoly Eurorégió jó esélylyel pályázhat támogatásokra, hiszen hátrányos helyzetű térségről van szó a határ mindkét oldalán. Az uniós csatlakozás nem csak pozitív változást hoz életünkbe, de lesz negatív hatása is. Jelentősen megnövekszik a teher- és személyforgalom, ezért a várost elkerülő út megépítésének fontossága a munkahelyteremtő programmal együtt elsőséget élvez. Jelenleg sokan dolgoznak Magyarországon, mivel Ipolyságon és környékén kevés a munkalehetőség. Az ipari park létrehozásának támogatásával olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy a folyamat megforduljon. Bízom az ipolysági lakosok bölcsességében, és hiszem, hogy segítségükkel nagy lépést tehetünk előre.
Pokorný László (független)
1. Ipolyság városa már a múltban is de a jelenben is regionális központ volt és ma is annak számít. Legnagyobb hátránya városunknak az, hogy szinte eltűntek az ipari és kereskedelmi létesítmények, nagyot zuhant a polgárok életszínvonala és nagyban megnőtt a munkanélküliség. Az önkormányzatnak ezzel a sok hátránnyal bizony szembe kell néznie, mert egész erejét, anyagi vonzalmát és jövőbelátását is e hátrányok felszámolására kell fordítania. Ne csak akkor legyenek képviselők, amikor gyűlésén vesznek részt, de akkor is, amikor a hátrányokat, a fájó sebeket kell meglátni és meggyógyítani. Valamikor a Városi és Járási Ipartársulat volt az a hivatalos közeg, ami a munkavállalók és munkaadók jogait védte. Most ismét tető alá kell hozni a Vállalkozók és Munkaadók városi tanácsát, mint az önkormányzati városi képviselőtestület kisegítő és tanácsadó szervét. Bár az iskolák az állam döntése értelmében már átadták az önkormányzatoknak, még mindig nincs kialakítva a városi iskolaügyi osztály. Szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolatot kel kiépíteni a járás, de különösen az Ipoly-régió területén található községekkel és azok önkormányzataival.
2. A város fejlesztésében oroszlánrészt kell vállalnia az önkormányzatnak a Homoki városrész csatornahálózatának kiépítésében, valamint abban az öt utcában is befejezni a csatornázást, ahol ez még hiányzik. Együttműködve a régió többi településeivel azon kell lenni, hogy a még hiányzó Drégelypalánk– –Ipolyság vasútvonal a lehető leghamarabb megvalósuljon. Ugyancsak érdeke a önkormányzatnak az is, hogy létrejöhessen a városunkat elkerülő úthálózat és így mentesüljünk a Fő téren áthaladó kamion-áradattól. Tervünk és feladatunk, hogy a környező önkormányzatokkal, az ő támogatásukkal olyan gazdaságélénkítő tervet dolgozzunk ki, ami hasznot hoz városunknak, környéküknek és az egész régiónak. Mindezekhez a célokhoz, mint polgármesterjelölt teljes énemmel állok hozzá, és bízom benne, hogy polgártársaim jövendője az én szerény képességeimnek eredményein is múlni fog. (buch)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.