Két hét az invázióig

Robert Kaliňák belügyminiszter szerint a kormány az árvízkárokra elkülönített 11 millió euró egy részét fogja átcsoportosítani a szúnyogok elleni harcra. A polgármesterek már jelezték, hogy a helyzet válságos lehet, az önkormányzatoknak nincs pénzük szúnyogirtásra. A permetezés valóban drága, 10 hektáron körülbelül 75 ezer euróba kerül. Legalábbis ennyi pénzre volt szüksége tavaly a fővárosnak. „A költségeket viszont nagyban befolyásolja, milyen mértékben szaporodnak el a szúnyogok. Minden jel szerint idén jóval több pénzre lesz szükség” – mondta Ľubomír Andrassy, a fővárosi válságstáb vezetője. Nagy József, a Híd korábbi környezetvédelmi minisztere szerint a kormánynak mielőbb lépnie kell, az önkormányzatok ugyanis el tudják látni a szúnyogirtással járó feladatokat, csak nincs rá pénzük. „2010-ig az árvízvédelmi törvény az árvízvédelmi munkák közé sorolta a szúnyogirtást is, 2010-ben az idevágó paragrafusokat kiiktatták, ezért ennek a problémának nincs gazdája a kormányban. Az önkormányzatoknak ez nem kötelességük, és pénzük sincs rá, vagyis megtörténhet, hogy az önkormányzatok nem kezdik el a szúnyogirtást” – mondta Nagy. Az exminiszter a következő parlamenti ülésen javasolni fogja, hogy az árvízvédelmi munkák közé visszakerüljön a szúnyogirtás. Szakértők szerinta víz alá került területeken 2–3 héten belül elszaporodnak a szúnyogok. A rovarok inváziója rég nem látott méreteket ölthet, hiszen a víz olyan helyekre is eljutott, ahova több mint tíz évig nem. „A szúnyoglárvák akár 20 évet is kibírnak a talajban” – figyelmeztetett Nasir Jalili, a Comenius Egyetem szakértője. Attól tart, hogy a szúnyogok gyakorisága a Dunához közel a harmadfokú szintet is elérheti, ami percenként 100 szúnyogcsípést jelent. A Komáromi járásban 1700 hektár földterület van víz alatt, Gúta környékén 700 hektár, a Galántai járásban – főleg Királyréven, Alsóhatáron és Nádszegen van a legtöbb gond – mintegy 550 hektárnyi termőföld került víz alá. A legnagyobb károkról a zöldség- és gyümölcstermesztők számolhatnak be, az elöntött területen levő gyümölcsöt és zöldséget nem adhatják el, mert fertőzöttek lehetnek. A magántulajdonban levő ingatlanokban is komoly károk keletkeztek: Dévénytől egészen a komáromi Erzsébet-szigetig több száz házat, nyaralót öntött el a víz. A házak jelentős része ártéri területen épült, a tulajdonosok nem egy esetben az építésügyi hatóságokat is félrevezetve vagy illegálisan húzták fel ingatlanjaikat, ezért az államtól semmilyen segítségre nem számíthatnak. (dem, shz)