Két fürdő van az átláthatósági céglista végén

„A TEPO hőszolgáltató vállalat 89 százalékos értékelése a legnagyobb, amit a TIS állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozásnak eddig adott”

– mondta Gabriel Šípoš, a TIS igazgatója.

Ez a cég az egyetlen, amely A+ értékelést kapott a vizsgált 100 hazai vállalatból. Ladislav Koch, a cég főigazgatója elmondta, a négy évvel ezelőtt, ugyanezen a rangsorolásban elért hetedik hely megszerzése után találkozott a TIS képviselőivel, hogy megbeszéljék, hogyan tehetné még átláthatóbbá vállalkozását.

„Akkor 56%-ot kaptunk, most 89%-ot. Ez azt mutatja, hogy vannak még tartalékaink, hogyan fejlődjünk még tovább. A pozitív példánkkal szeretném inspirálni a többi vállalkozást is” – mondta Koch. 

A legátláthatóbb városi vállalat a szintén kassai Városi Erdők Rt. lett, amely összesítésben a második helyen végzett 75%-kal. Négy évvel ezelőtt még csak 32%-kal állt az 55. helyen. A harmadik legátláthatóbb a Szlovák Posta, a negyedik a közszolgálati rádió- és televíziótársaság (RTVS) az ötödik pedig az a Szlovák Vasúttársaság, amely 2015-ben még második helyen állt. Azóta csupán 2 százalékponttal lett átláthatóbb. A négy évvel ezelőtti győztes idén kikerült a top 10-ből: a Szlovák Erdőgazdálkodási Vállalat 57%-a a 15. helyre volt elég. Náluk ez 10%-os visszaesést jelent. Šípoš azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem arról van szó, hogy a négy éve a felmérésben sikeresen szereplő cégek visszafejlődtek volna, csupán a többiek fordítottak több energiát a transzparens intézkedésekre. Előbbre lépett a Komáromi Városi Víz- és Csatornaművek is, amely négy évvel ezelőtt 14%-kal a 81. helyen végzett, idén pedig 44%-kal lett a 37.

Az állami átláthatóbb

A 100 értékelt cégből 48 állami 47 pedig városi tulajdonban van, három megyei, kettő egyetemi társaság tulajdona. A vizsgált vállalatok közül négy tartozik a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató hazai cégek közé. A társaság hat különböző területen osztályozta a vizsgált cégeket, 57 indikátor alapján. A legtöbb pontot a gazdasági mutatók területén érték el a vállalatok. Michal Piško, a TIS programkoordinátora elmondta, a százas listán szereplő cégek erős oldalához tartozik, hogy folyamatosan megjelentetik honlapjukon az éves tevékenységükről szóló jelentéseket, valamint, hogy nagy arányban megtalálható róluk, hogy pontosan honnan származnak támogatásaik.

„Körülbelül a cégek fele nem hozza nyilvánosságra, hogy milyen célokat szeretne megvalósítani a jövőben, hogyan szeretné ezeket teljesíteni, és azt sem, hogy sikerrel jártak-e próbálkozásaik”

– mondja a programkoordinátor azzal, hogy a cégek 84%-a nem teszi közzé, miről szóltak a vállalat szerveinek tárgyalásai. Szintén figyelemfelkeltő, hogy a hőszolgáltató vállalaton és a Szlovák Postán kívül egyik cégnél sem nyilvánosak az egyes versenytárgyalások eredményei.

Pozítív trend figyelhető meg az etikai kódexeket illetően: még 2015-ben csak minden nyolcadik tette közzé az etikai kódexét, addig idén már minden harmadik.

Eva Demková, a TIS munkatársa arra figyelmeztet, bár a négy évvel ezelőtti eredményekhez képest valamelyest növekedett a cégek átláthatósága, még mindig van hova fejlődnünk: a cégek honlapjain megtalálható információk alapján végzett összehasonlítás szerint a külföldi cégek 67%-ához képest a hazaiak csak 40%-ot érnek el, a csehek pedig 55%-ot. A szlovák magáncégek ugyanebben az összehasonlításban 59%-ot kaptak.

Átláthatatlan fürdő

A százas lista utolsó két helyén két szlovákiai magyar városban levő fürdő végzett: a dunaszerdahelyi 11%-ot, a nagymegyeri pedig 15%-ot szerzett a 100-ból. Az utolsó hat helyezett között azonban még két fürdőt találunk: a párkányi Vadas 21%-kal a 95., a bártfai Bardterm pedig 20%-kal a 96. helyen végzett az átláthatósági listán. Šípoš ezzel kapcsolatban elmondta, elképzelhető, hogy ezen vállalkozások inkább a szolgáltatásaik színvonalára koncentrálnak, viszont ennek nem szabadna a transzparencia rovására menni.

A TIS eddig három hasonló összehasonlítást végzett az állami és önkormányzati tulajdonban lévő cégek körében, 2019-en és 2015-ön kívül még 2012-ben hat különböző területen: gazdasági mutatók, kommunikáció, közbeszerzés, humán erőforrás, etika és jótékonykodás.