Később lesz adatvédelmi jogszabály

Pozsony. Az új adatvédelmi törvény okozhat majd bizonyos problémákat a mindennapi ügyintézésben, Szlovákia NATO-csatlakozása érdekében azonban feltétlenül szükség van minél előbbi elfogadására, mivel ez a törvény biztosítja az Észak-atlanti Szövetség által megkövetelt adatvédelmet – nyilatkozta A. Nagy László annak kapcsán, hogy a köztársasági elnök átdolgozásra visszautalta a parlamentbe az új adatvédelmi törvényt.

Rudolf Schuster két pontban kérte a törvény módosítását. Szerinte a tervezet ugyan részletesen leírja, hogyan kell megválasztani a hivatal vezetőjét, milyenek lesznek a hatáskörei, kiknek tartozik elszámolással, azonban hiányolja, hogy nem tartalmazza tételesen a hivatal létrejöttének tényét. A. Nagy László szerint ennek kapcsán mindössze három szóval kell kiegészíteni az adatvédelemről szóló eredeti javaslatot. Jóval nagyobb problémát okozna azonban, ha a törvény már július elsején hatályba lépne. A következő hetekben ugyanis több jelentős pártnak – Smer, KDH, SDKÚ, SDA – 10 000 támogató aláírást kell felmutatnia ahhoz, hogy indulhasson az őszi választásokon. A hatályos jogszabályok értelmében a pártok támogatóinak neve mellett fel kell tüntetni az aláírók személyi számát is. Az új adatvédelmi törvény értelmében a személyi adatok ilyen jellegű felhasználása már törvénysértést jelentene. „Ebben az esetben az új adatvédelmi törvényre hivatkozva bárki feljelentést tehetne a Központi Választási Bizottságnál vagy az Alkotmánybíróságnál azzal érvelve, hogy a pártok a törvénytelenséget követtek el. Káoszt lehetne előidézni, sőt, az alkotmánybíróság a választási eredményeket is megkérdőjelezhetné” – nyilatkozta A. Nagy László, aki szerint a törvény előkészítőinek a figyelmét a nagy munkatempó miatt kerülte el ez a tény. „A köztársasági elnök azonban rájött a hibára és azt javasolja a honatyáknak, hogy az új adatvédelmi törvényt augusztus vagy szeptember elsejei hatállyal fogadják el, amikorra befejeződnek a választási előkészületek” – mondta a magyar képviselő.

A. Nagy szerint az állampolgárokat több kellemetlen meglepetés is érheti majd az új adatvédelmi törvény kapcsán. A jogszabály értelmében a hivatalok az eddiginél jóval korlátozottabb módon használhatják a személyi számot. A szociális biztosítónál, az egészségbiztosításnál, az adóhatóságnál azonban elsősorban ezzel az adattal azonosítják a polgárokat. Egyelőre tehát nem tudni, hogy a hatóságok törvényt fognak-e sérteni akkor, amikor ügyintézéskor személyi számunkat vagy személyi igazolványunk számát kérik. A. Nagy László szerint az érintett jogszabályokat még az ősz folyamán módosítani kell annak érdekében, hogy ne legyenek ellentétesek az új adatvédelmi törvénnyel. A képviselő azt reméli, hogy néhány hónapos átmeneti időszakban a hivatalok toleránsak lesznek, és az állampolgárok is megértik majd, hogy az új törvényt a mindennapi gyakorlatban csak fokozatosan lehet érvényesíteni.

Az elnöki iroda véleményét is kikérték

„Nem értem az elnöki iroda jogászainak az adatvédelmi törvénnyel kapcsolatos véleményét, hiszen a törvény rendelkezik arról, hogy az adatvédelmi hivatalt létre kell hozni” – nyilatkozta lapunknak Csáky Pál. A kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettes azért is furcsállja, hogy Rudolf Schuster nem írta alá a jogszabályt, mert a törvény kidolgozása során az elnöki iroda jogászainak véleményét is kikérték. Csáky az adatvédelmi norma hatályosságának módosítását helyeselné, a választójogi törvény módosítását kizárja. „Nem tartom helyesnek három hónappal a választások előtt megváltoztatni a választójogi törvényt. A legjobb szándékra is a gyanú árnyéka vetülne, ha közvetlenül a voksolás előtt módosítanánk. Az MKP sem a kormányban, sem a parlamentben nem támogat ilyen javaslatot” – tette hozzá. (sza)