Kergemarha-aggodalom

Az állat-egészségügyi felügyelet illetékeseinek még nem sikerült megállapítaniuk, hogy a szivacsos agysorvadásban elpusztult tehenek mitől betegedhettek meg. Az aggodalmat fokozza, hogy nem importált, hanem hazai tenyészetből származó jószágokról volt szó. Sehol sem adagoltak a kérődzőknek állati eredetű takarmányt, mindenütt importált borjútápokkal etették a jószágokat. A handlovái cég telepén 12 tehén kényszervágását és BSE-vizsgálatát rendelték el.

– A tenyésztő, azon kívül, hogy nem kever állati eredetű táplálékkiegészítőket a takarmányba, mást nemigen tehet a BSE megelőzése érdekében – mondta Barák László, az érsekújvári Poľnohospodár Rt. elnökségének alelnöke. – Mi soha nem vásároltunk hús- és csontlisztet vagy más hasonló koncentrátumot, Németországból behozott borjútápot viszont mi is használunk. A hazai tenyésztők általában attól féltek, hogy a külföldről exportált tenyészállatokon és utódaikon mutatkoznak meg a BSE jelei, de – mint azt tapasztalhattuk – a Szlovákiában eddig megbetegedett állatok mind belföldi tenyészetekből származtak. Tehát nem megalapozottak a külföldi tenyészetekkel szembeni aggodalmak. Társaságunk öt évvel ezelőtt 34 tehenet vásárolt Németországban, ezekről az állatokról és utódaikról nagyon pontos nyilvántartást vezetünk. Őszintén megmondom: kollégáinkhoz hasonlóan mi is nagyon meglepődnénk, ha 1500-as szarvasmarha-állományunkban felütné a fejét ez a betegség – tette hozzá.

Török László, a csallóközaranyosi szövetkezet szarvasmarhatelepének vezetője az Új Szónak elmondta, pillanatnyilag a takarmánykeverékek szigorú ellenőrzésében merül ki a gazdálkodók részéről a betegségmegelőzés. Az állatok csak az állatorvosi biztonsági előírások betartásával hagyhatják el a telepet. A mintavételek, illetve tesztelések során szorosan együttműködnek a vágóhidakkal és – az elhullott állatok esetében – a tetemfeldolgozókkal. Az Intaller bajor cég, amelytől a tejkiegészítőt vásárolják, szeptembertől garanciát vállal arra nézve, hogy kizárólag hőkezelt összetevőket használ termékei előállítása során.

Csank István idén vette át a felszámolt détéri szövetkezet területének nagy részét, pontosan 480 hektárt, amelyből 330 hektár legelő. „A betegségtől mindenki fél errefelé is, de valamiből meg kell élni” – mondta a fiatal vállalkozó, aki a négyszeresére kívánja szaporítani a tehénállományt, a juhok számát pedig a jelenlegi 400-ról 600-ra akarja növelni. Elmondása szerint óvakodik az ismeretlen készítményektől, többnyire saját termelésből származó abrak- és szálastakarmányt használ. (vkm, fo)