Júliustól emelkedik a nyugdíj

Pavol Funtál illusztrációs felvételeA nyugdíjak a 2004-es nyugdíjreform óta az úgynevezett svájci modell alapján emelkednek évről évre, azaz a béremelkedés és az infláció arányában, mindkettőt fele-fele arányban figyelembe véve. Mivel tavaly a bérek 7,2, az árak pedig 2,8 százalékkal emelkedtek, az idei nyugdíjemelés 5 százalékos lett (3,6 százalékot hoztak a bérek, 1,4 százalékot pedig az árak, ezeket összeadva jön ki az 5 százalék). A tavalyi áremelkedéshez viszonyítva a nyugdíjak reálértéke tehát nő, mintegy 3,2 százalékkal. Mivel azonban az infláció ebben az évben kissé felgyorsult, a nyugdíjasok úgy érezhetik, hogy a nyugdíjuk nem, vagy alig követi az inflációt. Az idei áremelkedés azonban majd a jövő éves nyugdíjban fog megmutatkozni, a magasabb árak 2009 júliusától magasabb nyugdíjakat hoznak.

Júliustól minden nyugdíj összege emelkedik, ha a nyugdíjat később ítélték meg, akkor a megítélés napjától számítva, már a valorizációt figyelembe vett, emelt összeget kapja a nyugdíjas. Nem emelkednek azonban azok az özvegyi nyugdíjak, melyeket már a valorizált nyugdíj összegéből számítottak ki.

Mekkora a kezdőnyugdíj

A nyugdíj összegét az életünk során elért átlagkereset alapján számítják ki. Az évente elért átlagot hasonlítják össze a nemzetgazdaságban az adott évben kimutatott átlagkeresettel, ennek alapján határozzák meg minden évre a személyes bérpontot (OMB), majd ezek alapján számítják ki az átlagos személyi bérpontot (POMB). Az átlag szorzata a ledolgozott évek számával, és az úgynevezett aktuális nyugdíjértékkel (ADH) adja a nyugdíj összegét. Az ADH évente változik, a szociális ügyi minisztérium állapítja meg, jelenlegi összege 249,14 korona.

Kezdőnyugdíj a kétpilléres rendszerben

A jelenlegi nyugdíjasok – és még néhány éven át minden nyugdíjas – csak az első pillérből kapja a nyugdíját, a 2005-ben indult nyugdíjpénztárak ugyanis leghamarabb 2020-tól járulnak hozzá a nyugdíj összegéhez. Ez a nyugdíjtörvény tavalyi módosításának köszönhető, a Fico-kormány ugyanis 5 évvel – 10-ről 15 évre – meghosszabbította a spórolás minimális időszakát. Ha a törvény az eredetileg elfogadott formában maradt volna, akkor a nyugdíj egy részét már 2015-től a második pillérben megtakarított összegből finanszírozhatták volna. A módosítás elsősorban a nyugdíjkorhatár előtt állóknak hátrányos, a nyugdíjpénztárban megtakarított összeghez csak azok juthatnak hozzá, akik legalább 15 évig spóroltak. Ha ezt a feltételt a korhatár eléréséig nem teljesítik, akkor vagy tovább dolgoznak, vagy belenyugszanak abba, hogy a megtakarításukhoz csak haláluk után az örököseik juthatnak majd hozzá. Ha ez a változat sem felel meg, akkor június végéig még visszatérhetnek az egypilléres rendszerbe.

Természetesen azok sem maradnak teljesen nyugdíj nélkül, akik a kétpilléres rendszert nem hagyják el, de életkoruk miatt – nem teljesítik a legalább 15 éves spórolási kötelezettséget – ebből nem kapnak nyugdíjat. A kétpilléres rendszerben ugyanis a nyugdíj felét továbbra is a Szociális Biztosító fizeti majd, hiszen a nyugdíjjárulék felét mindenki oda fizeti. Aki például 10 évig volt tagja a kétpilléres rendszernek, és 40 évig dolgozott, akkor – mivel a 10 év alatt megtakarított összeghez nem jut hozzá – a nyugdíja a 10 év alatt a második pillérbe fizetett járulék arányában lesz alacsonyabb, vagyis mintegy 12 százalékkal kap majd kevesebbet. (lpj)