Jövőre nőnek a reálbérek, és folytatódik az állami pénzszórás

„A kormány által tervezett intézkedéseknek, elsősorban az energiaárak állami szabályozásának köszönhetően az idei évre várt 11 százalékos inflációt jövőre 2,5 százalékra sikerül lefaragni. Emiatt az előttünk álló évben már nő a háztartások reáljövedelme, vagyis több pénzük marad a fogyasztásra” – jelentette be Peter Kažimír jegybankelnök az általa vezetett intézmény legfrissebb, kedden közzétett gazdasági előrejelzésére hivatkozva. Kažimír is elismeri azonban, hogy ez csak a jövő évre érvényes, a jegybank ugyanis azzal számol, hogy a kormány – a lakossági energiaárak átmeneti befagyasztását követően – a következő években már kénytelen lesz a lakossági árakat is a piaci árakhoz közelíteni. A jegybank emiatt 2025-re 4,6, 2026-ra pedig 3,9 százalékos inflációt jósol, hozzátéve persze, hogy a kormány erre az időszakra vonatkozó konkrét tervei még nem ismertek.

Kažimír szerint a kormány intézkedései nem fogják jelentősen befolyásolni a munkaerőpiacot.

„A foglalkoztatottság jövőre csak enyhén, nagyjából 0,4 százalékkal nőhet, és nagyobb áttörés nem várható a későbbiekben sem. Az üres álláshelyek száma továbbra is magas, Szlovákiának ezért egyre több külföldi munkavállalóra lenne szüksége”

– mondta el a jegybankelnök, aki szerint az állástalanok aránya az idei 5,9-ről jövőre 5,5 százalékra csökkenhet, és még 2026-ban is 5,2 százalék körül mozoghat, ami nagyjából 144 ezer állástalannak felel meg, az idei 163 ezerrel szemben. A jó hír, hogy míg az inflációt is figyelembe vevő átlagos reálbér tavaly 5,2, idén pedig 1,6 százalékkal esett vissza, a jegybank szerint jövőre már 4 százalékkal nőhet.

A rossz hír, hogy az előző kormányok katasztrofális gazdálkodása miatt az államháztartási hiány a jegybank becslései szerint idén csaknem a háromszorosára nő, elérve a bruttó hazai termék (GDP) 5,6 százalékát, ami 2010 óta a legmagasabb érték. „Jövőre ráadásul a hiány további, nagyjából 6,4 százalékos növekedésére számítunk, amihez elsősorban a haditechnikai eszközök beszerzése járul hozzá. Szigorúbb állami beavatkozás nélkül pedig a deficit a következő években is a GDP 4–5 százaléka között mozoghat” – tette hozzá Kažimír.

A jegybankelnök szerint az állam-adósság 2026-ra várhatóan meghaladja a GDP 60%-át. „A fent említett hiányszintek miatt a GDP-arányos államadósság folyamatosan nőni fog, az idei 57%-ról az előrejelzési horizontunk végére jelzett 60% felettire, a kormány költségvetési intézkedéscsomagja ugyanis nem változtatja meg alapvetően az államháztartás kilátásait. A csomag ugyan olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek jelentősen növelik az állami bevételeket, a jövő évi költségvetés ugyanakkor számos olyan kiadást tartalmaz (pl. az energiaárak dotálása, a nyugdíjasok és jelzáloghitelesek támogatása), amelyek rontják az államháztartást” – véli Kažimír. Szerinte az említett intézkedések gazdaságra gyakorolt pozitív hatása csak átmeneti lesz, a szlovák gazdaság növekedési üteme így az idei 1,2-ről jövőre 2,8, 2025-re pedig 3 százalékra nőhet, 2026-ban azonban 1,8 százalékra eshet vissza.

(mi, TASR)