Jön az SNS nagy pártreformja

Az SNS tervének egyes részleteire már korábban lehetett következtetni Andrej Danko házelnök megnyilvánulásaiból az OĽaNO kapcsán – Danko gyakran bírálja az ellenzéki pártot, mert annak hivatalosan csupán négy tagja van. A házelnök többször nyilatkozott már úgy, hogy véleménye szerint kiépített és átlátható struktúrákkal, tömegbázissal rendelkező pártokra van szükség a nem standard pártok helyett.

Országos és regionális

A nemzetiek által elképzelt párttörvény még nincs kész, azt nyáron készíti elő az SNS. A Denník N azonban Jaroslav Paškától, a párt képviselőjétől megtudta, az az elképzelésük, hogy az országos, parlamenti politizálásban a jövőben csak olyan párt vehetne részt, melynek átlátható járási és megyei struktúrái, képviselete és kiterjedt, meghatározott számú tagot számláló tagsága van. A most létező pártokat ezen feltételek alapján osztanák országosakra és regionálisakra. Ha teljesítik a feltételeket, indulhatnának az országos választásokon, ha nem, csak helyi, illetve régiós szinten politizálhatnának, és az országos induláshoz össze kellene olvadniuk más pártokkal.

A Denník N-nek Jaroslav Paška azt mondta, a javaslatukról tárgyalni fognak koalíciós partnereikkel és az ellenzékkel is. Arról, pontosan hány főt kellene számlálnia egy politikai párt tagságának, még nem mondott konkrétumot, de nagyságrendileg szerinte „több száznál valamivel többnek” kellene lennie. Az ellenzékkel is tárgyalni szeretne a párt, Paška szerint olyan struktúrát szeretnének, melyet az ellenzékiek is különösebb nehézségek nélkül képesek lennének megvalósítani.

Tárgyalások a koalícióban

Az SNS koalíciós partnerei szeretnék megvárni Dankóék pontos javaslatát. „Nem eszik olyan forrón a kását, ahogy megfőzik” – mondta Gál Gábor, a Híd frakcióvezetője, aki szerint tárgyaltak már egy konkrét javaslatról, és tárgyalni is fognak róla. „Volt több észrevételünk, nem volt minden eleme elfogadható számunkra” – mondta, hozzátéve, az egyes pontokról egyelőre nem nyilatkozik a párt.

Jana Laššáková és Miroslav Číž, a Smer két képviselője az Új Szónak úgy nyilatkozott, szükség van a törvény módosítására, ám mindenben nem értenek egyet az SNS-szel. Číž szerint a javaslatnak van logikája. „A pártoknak komoly szerepük van a politikai rendszerben, hiszen az állam működéséért lehetnek felelősek. Ezért elvárható, hogy struktúráik, felépítésük megfeleljen bizonyos szabályoknak” – mondta lapunknak azzal, hogy kiemelten figyeli majd a vitát a javaslatról. Jana Laššáková azt mondta, pártja, a Smer struktúrái minden járásban jelen vannak, és az államtól kapott pénzt arra használják, hogy politikai munkát végezhessenek, kommunikálhassanak a választókkal a párt programjáról. „Úgy véljük, hogy ez a helyes eljárás. Köztudott, hogy vannak olyan politikai pártok a parlamentben, melyeknek nincsenek ilyen struktúráik” – tette hozzá.

Magyar pártok

Az SNS elképzelése a minimális taglétszámról az országos magyar pártokat nem érintené különösebben érzékenyen, a Hídnak és az MKP-nak is ezer fölötti taglétszáma van. Ám az egyik alapelv, melyet Jaroslav Paška emlegetett a Denník N-nek a pártok megyei jelenlétével kapcsolatban, már problematikusabb lehet a döntő többségben a déli megyékben élő választókkal rendelkező pártok számára. Az SNS képviselője ugyanis azt mondta, az országos pártoknak a megyék több mint felében kellene jelen lenniük – ami ugyan most még nem okoz problémát az MKP-nak és a Hídnak, ám ha továbbra is ilyen ütemben fogy a szlovákiai magyarság, gondot okozhat. Az SNS ezen ötletét Laššáková és Číž sem tartotta jónak. Číž szerint ez a javaslat jelentősen korlátozná az olyan pártokat, melyeknek regionális választóbázisuk van, ezt pedig figyelembe kell venni a tárgyalásoknál. Laššáková szerint az ötlet nem helyes, az SNS javaslatának pedig összhangban kell lennie az alkotmánnyal. Gál Gábor is azt mondta, a párttörvénynek és az abban foglalt esetleges korlátozásoknak az alkotmány szabja meg a kereteit.

Ellenzéki nem

A Denník N által megszólaltatott ellenzéki képviselők és a lapunknak nyilatkozó Grigorij Mesežnikov elemző is károsnak és rossznak tartja az SNS javaslatát. Ľubomír Galko, az SaS alelnöke szerint ha átmegy egy ilyen törvény, az Alkotmánybíróságon támadják meg. „Semmi közük hozzá, hány tagja van egy pártnak. Az SNS-nek több ezer tagja van, ám egyetlen minisztert sem tudtak állítani tagbázisukból” – mondta. Gabriela Matečná mezőgazdasági, Peter Gajdoš védelmi és Peter Plavčan oktatási miniszter sem tagja a nemzetieknek, a párt csupán jelölte őket a tárca élére. Galko szerint az SaS-nek ugyan csak 180 tagja van, ám nagyjából 6 ezer regisztrált szimpatizánsa, akiknek tagságot kínálhatnak, ha a törvény megkövetelné. Boris Kollár, a Sme rodina vezetője az SNS javaslatát egyenesen ostobaságnak tartja, Veronika Remišová, az OĽaNO képviselője pedig azt mondta, ez már a második törvény a házszabály módosítása után, amely az ellenzéket támadja. Hozzátette, ha Franciaországban ilyen törvény lenne, Emmanuel Macron új francia elnök választási győztes mozgalma el sem indulhatott volna a választásokon.

Grigorij Mesežnikov politikai elemző szerint az SNS napvilágot látott javaslata ellentétes az állampolgárok szabad egyesüléshez való jogával. „Ostobaság minimális taglétszámot javasolni. Az állam nem kényszeríthet rá számbeli korlátokat az egy világnézetet vagy ideológiát valló állampolgárokra, ha egyesülni akarnak és politikai érdekképviseletet szeretnének. Ez beteg gondolat” – magyarázta lapunknak. A politikát szerinte nem lehet országosra és regionálisra felosztani, hiszen egy párt bizonyos specifikumok miatt egy régióban erős, nem tagadható meg tőle, hogy érdekeit országos szinten képviselje és érvényesítse, ha átlépi a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. „Kizárólag a párton múlik, regionálisan vagy országosan szeretne-e működni” – tette hozzá.