Jön a sok választás éve

Pozsony. Az 1989-es változások után egyre több mindenről kell szavaznunk. Kezdetben csak a parlamenti (szövetségi és nemzeti), valamint az önkormányzati választásokon járultak a polgárok az urnák elé. 1999-től ötévente az államfőt is közvetve választjuk, 2001-től négyévente a megyei önkormányzatok összetételéről és a megyeelnökök személyéről döntünk – általában mindkét esetben két fordulóban. Az Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozásunk óta pedig ötévente európai parlamenti választásokat is tartanak Szlovákiában. A sok voksolás a szavazási kedven is megmutatkozott, a részvétel évről évre alacsonyabb (bővebb adatok a táblázatban). Kivételt csak a megyei választások képeznek, ahol a rendkívül alacsony 2001-es 18%-ot négy évvel később már nem sikerült alulmúlni, a 26%-os részvétel viszont még így is kritikusan alacsony volt. Politológusok szerint az ennyire kis részvétel alááshatja a demokráciát, és megkérdőjelezheti a megválasztott tisztségviselők legitimitását.

Eredetileg az önkormányzati választásoknak a parlamenti ciklusok felében kellett volna lenniük – ha ez most is így lenne, akkor ebben az évben választottunk volna polgármestereket –, ám az 1994-es előrehozott parlamenti választások miatt azóta egy évre esik ez a két szavazás. Pavel Haulík szociológus úgy véli, alapjaiban kellene megreformálni a választások rendszerét, nem csak ad hoc megoldásokat kellene hozni. Szerinte vissza kellene térni a fentebb felvázolt rendszerhez. „A rendszer átláthatóságának kerékkötője a jelenlegi politikai elit, amely nem érdekelt a változtatásban” – véli Haulík. A szociológus szerint a fenti rendszerben országos szinten nagyobb lenne az esélye az új, regionális szinten már bizonyító politikusoknak, akik feljebb lépve a politikai szamárlétrán a parlamentbe kerülhetnének.

Haulík kevés esélyt lát valamelyik két 2009-es választás összekapcsolására. „Annyira nagy a politikai bizalmatlanság, hogy nincs remény” – mondta lapunknak a szociológus. Öllös László politológus szerint nem kell összekötni a választásokat. „Nem hiszem, hogy sokkal magasabb lenne a részvétel, ha egybekapcsolnák a szavazásokat. Inkább jobb kampányokat kellene vezetniük a pártoknak, s tájékoztathatnák a polgárokat, miért fontosak az egyes választások” – véli Öllös. (MSz)