Jöhet a vasárnapi boltzár?

A törvénytervezet beterjesztését az OĽaNO konzervatív tagjai, illetve Martin Čepček és Katarína Hatráková kezdeményezte. Az indoklásban feltüntetik, a kiskereskedelemben dolgozók 80%-a nő, s a vasárnapi munka nem teszi lehetővé számukra, hogy a családjukkal töltsék a szabadnapot. „A javasolt változtatás a jelenlegi helyzethez képest évente körülbelül 44 olyan napot vezet be, amikor a munkavállalóknak nem kell dolgozniuk, méghozzá azzal a céllal, hogy segítse a házasságokat, a családokat és a gyermekeket” – olvasható az indoklásban. A törvényhozók hozzáteszik azt is: „Számos fejlett országban, például Ausztriában, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Norvégiában, Görögországban, Máltán, Spanyolországban és Lengyelországban hasonló jogszabályok működnek, azaz a vasárnapi árusítás teljes vagy részleges tilalma van érvényben”. A szociális és családtámogatási érvek mellett ezúttal megjelent a takarékosság elve is – a változtatás legújabb előnyei között említik az energia megtakarításának lehetőségét, a kereskedők szempontjából ugyanis előnyös, ha a jelenlegi rendkívüli energiaár-emelkedés tekintetében spórolni tudnak.

A korlátozás alól kivételt kapnának a „legforgalmasabb” hétvégék – a tanévkezdés előtti vasárnapra, illetve az adventi időszakra sem vonatkozik a javasolt boltzár. Az árusítás tilos lenne a munkaszüneti napokon – kivéve május 1-jén és nyolcadikán, augusztus 29-én és szeptember elsején.

Populizmus

Daniel Krakovský, a Szlovákiai Kiskereskedők Kezdeményezésének (ISM) elnöke szerint a parlamenti vita megmutatta, a képviselők mennyire nem értik a kiskereskedők és az ágazat alkalmazottainak helyzetét. „Az ideológiai és populista nézőpontokon kívül a beterjesztők részéről nem hangzott el semmilyen kézzel fogható érv” – véli a szervezet elnöke. „Teljesen felfoghatatlan, hogy valaki képes a munka törvénykönyve megszegésére kényszeríteni a diákokat, hogy szombatonként 12-16 órát dolgozzanak, csak azért, hogy pótolják a vasárnapi keresetkiesést” – mondta Krakovský, hozzátéve, hogy az egész kérdés leszűkült a „nőkre, akiknek joguk van vasárnap otthon lenni a családjukkal”.

Martin Vlachynský, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője hangsúlyozta, egy ilyen döntés negatív gazdasági következményekkel jár. Példaként említette a foglalkoztatás csökkenését, a részmunkaidős munkahelyek elérhetőségének csökkenését, a tőke kevésbé hatékony felhasználását és a fogyasztók magasabb költségeit. „A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban leginkább a munkavállalói bérek csökkenését emelem ki” – írta elemzésében, majd hozzátette, nemcsak a diákok és a részmunkaidősök esnek el a pénzkereseti lehetőségtől, de az alkalmazottak bére is csökkenni fog. „Ha átlagosan havonta egy vasárnap (12 órát) dolgoznak, akkor a vasárnapi 3,58 eurós minimális pótléknak köszönhetően bruttó 43 euróval csökken a bérük havonta. Ez évi 516 euró, ami nagyjából egy háztartás éves villamosenergia-költségének felel meg. Emlékeztetném önöket, hogy ezek az emberek már elvesztették a munkaszüneti napokon való munkavégzés lehetőségét, mivel a kiskereskedelemben való munkavégzés ekkor már egy ideje tilos” – figyelmeztet az elemző, aki szerint az energiaárak kapcsán felhozott érv sem állja meg a helyét.

Kevesebb állás

Krakovský kiemelte, a pénzügyminiszter elemzése szerint nagyjából 1740 munkahely szűnhet meg és 31 milliós veszteséget okoz az intézkedés. A kezdeményezés elnöke emlékeztetett, Magyarország egy év után felhagyott a vasárnapi boltzár kísérlettel – a kiskereskedelemben 4 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, s míg ebben az ágazatban az átlagbér 18 euróval emelkedett, addig a magánszektor többi részében 87 euróval nőtt. A szakember szerint ez a hatás nálunk is megjelenne – a jelenlegi munkaerőhiány nyomást gyakorol a bérekre, a zárvatartás azonban az alkalmazottak számának csökkenéséhez vezet, s ezáltal csökken a nyomás a magasabb bérre. „A pótlékok hiányával csökken az átlagbér is” – figyelmeztetett.

Esély a sikerre

A javaslatot várhatóan megszavazza az OĽaNO konzervatív szárnya, a szélsőséges képviselők, a Sme rodina több tagja és a Smer is. A Smer politikusai korábban saját maguk javasolták a vasárnapi bolt- zár bevezetését, a vita során pedig mindössze a kivételek bevezetését kifogásolták. Juraj Blanár (Smer) jelezte, a második olvasatban módosító javaslatot nyújt be, hogy az említett munkaszüneti napokra is vonatkozzon a tilalom. A parlamenten kívüli KDH a közösségi oldalon szintén támogatta a boltzár bevezetését.

Az SaS viszont petíciót indított a törvénytervezet elfogadása ellen, a párt meggyőződése ugyanis, hogy ez a fajta intézkedés több negatív következménnyel jár és komoly gazdasági kárt okoz. Ján Oravec, a liberális párt gazdasági szakértője úgy véli, a kötelező boltzár miatt a határ menti régiók lakosai a szomszédos országba járnak majd vásárolni, s ezáltal a hazai kereskedők és az államkassza nem kis bevételtől esik el.