Jobban ügyelnek adatainkra

A portásoknak joguk van elkérni a személyi igazolványt, ám nem írhatják fel a személyi számot Mit érzékel az egyszerű állampolgár a változásból?

Az állampolgárok szempontjából a régi törvény sem volt rossz, az új szinte csak átvette a személyes adatok meghatározását a régiből. Továbbra is személyes adat az egyént jellemző valamennyi adat, mely meghatározza az egyén testi, szellemi, mentális tulajdonságait, egészségi állapotát, politikai nézetét, gazdasági, vagyoni helyzetét. Változást jelent, hogy az adatok kezelője köteles megadni az érdeklődőnek a róla gyűjtött és nyilvántartott adatokat.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A pszichológus nemcsak a páciens által kitöltött teszteket köteles kérésére megmutatni, hanem a tesztek alapján levont következtetéseket is, tehát az egyén pszichikai állapotának meghatározását is. Talán még jobb példa az egészségi állapot; a kivizsgálás alapján felállított diagnózis szintén személyes adat, az orvos köteles közölni a beteggel az egészségi állapotára vonatkozó valamennyi adatot.

Mások számára azonban ezek az adatok titkosak.

Igen, az adatfeldolgozó – ebben az esetben az orvos – köteles védeni azokat; másoknak csak a beleegyezésünkkel adhatja meg. Az egyén beleegyezésére csak akkor nincs szükség, ha törvény írja elő ezen adatok közlését harmadik féllel.

Ki válhat adatgyűjtővé?

Adatokat bárki gyűjthet, viszont szükséges az érintettek – legtöbb esetben írásos – beleegyezése. A beleegyezésnek tartalmaznia kell a visszavonás feltételeit is. Ez a feltétel a gyakorlati tapasztalatok alapján került a törvénybe, mivel előfordult, hogy például hitelfelvétel esetén az ügyfél, miután megkapta a kölcsönt, az adatvédelmi törvényre hivatkozva kérte a bankot, törölje adatait a nyilvántartásából. Az adatgyűjtéshez csak akkor nem kell a beleegyezésünk, ha az törvény alapján folyik. Az adatgyűjtőnek azonban ez esetben közölnie kell, mely törvény alapján folytat adatgyűjtést, és az mely adatok gyűjtésére hatalmazza őt fel.

Mi változott a személyi szám kezelésében?

A törvény átsorolta a különleges adatok közé, melyeket szigorúbban véd. Ebbe a csoportba tartoznak azok az adatok, melyek az egyén politikai irányultságára, felekezeti hovatartozására vonatkoznak, a biometrikus adatok – az ujjlenyomat, a szem szivárványhártyája és a DNS –, valamint a faji és etnikai hovatartozás, melyeket csak kifejezetten törvényi előírás alapján lehet feldolgozni. Ha például valaki a személyi számot akarja nyilvántartani, biztonsági tervet kell készítenie, amelyet az adatvédelmi biztosnak kell jóváhagynia. A személyi számot tilos nyilvánosságra hozni.

A törvény több aprólékos rendelkezést is tartalmaz, tilos például nyilvántartásba venni annak a személyi számát, aki egyszer lép be biztonsági szolgálatokkal őrzött épületbe.

Igen, a törvény tiltja ezt, mivel sokszor a portások felírták a belépők személyi számát is. Joguk van elkérni a személyi igazolványt, de a törvény hatályba lépésétől csak a nevet, címet és az igazolvány számát írhatják fel.

Változik az adatvédelmi biztos hivatalának státusa is.

Önállóvá válik a hivatal, külön költségvetésünk lesz és hatáskörünk egész Szlovákiára kiterjed. Eddig a kormányhivatalhoz tartoztunk, ha büntetést szabtunk ki valamely adatfeldolgozóra, azt még a kormányhivatalnak is jóvá kellett hagynia. Mi csak javasolhattuk a büntetés kiszabását, ezt az Európai Unió szervei is kifogásolták.

Változik az ellenőrizhető intézmények köre is?

Nem, továbbra is valamennyi intézmény a hatáskörünkbe tartozik, legyen az állami intézmény, önkormányzati szerv vagy magáncég.

Más országokkal összehasonlítva milyennek értékeli a hatáskörüket?

Szerintem, de az EU szakértői szerint is az új törvény, és vele együtt a hivatal státusa is az öt legjobb európai szabályozás közé tartozik. Olyan rendelkezéseket is tartalmaz, melyeket más európai országok törvényei még nem ismernek, mivel korábban születtek. A biometrikus adatok például az Unió több tagországában nem tartoznak a szigorúan ellenőrzött adatok közé.

A hivatal önállóan vagy lakossági bejelentések alapján ellenőrzi az nyilvántartókat?

Is-is. Saját kezdeményezésünk alapján is elrendelhetünk ellenőrzést – ezek általában a megelőzést szolgálják –, de kötelességünk a lakossági bejelentések kivizsgálása is. Ebben az évben várhatóan nem tudjuk betartani az általunk készített tervet, mert rengeteg lakossági bejelentés érkezett, melyek elsőbbséget élveznek.

Hogyan folyik egy ellenőrzés?

Az ellenőrök között vannak jogászok és informatikusok is, a jogász a törvények betartását ellenőrzi, az informatikus pedig az adatbázis biztonsági szintjét, mivel a legtöbb adat ma már számítógépes adatbázisokban van elhelyezve.

Változott a direkt marketing cégek jogainak szabályozása is.

Erős lobbijuknak köszönhetően gyengült a szabályozás, a levélreklámot használó cégek első alkalommal szabadon használhatják a polgárok nevét és címét – az első levelet elküldhetik bárkinek, akinek megszerzik a címét például telefonkönyvből. Ezután azonban mindenkinek jogában áll kérni adatainak törlését a cég adatbázisából.

Feladatuk a törvények ellenőrzése az adatvédelmi törvény szempontjából is.

Ez új feladatunk, a rendes éves jelentésben figyelmeztetjük a parlamentet, ha olyan törvényre bukkanunk, amely ellentétes vagy nem felel meg az adatvédelmi törvénynek. Visszamenőleg is ellenőrizzük az érvényes törvényeket; csak olyan jogszabályból ötven van, amely kéri a személyi szám feltüntetését valamely hivatalos okiraton.