Jelentősen lelassult a gazdaság

A szlovák gazdaság növekedési üteme látványosan lassul: míg az idei első negyedévben még 3,8 százalékkal nőtt az ország bruttó hazai terméke (GDP) az egy évvel korábbihoz képest, a második negyedévben ez 2,2, a Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentése szerint a harmadik negyedévben pedig már 1,3 százalékra esett vissza. „Ilyen rossz növekedési mutatóra Szlovákiában 2013 óta nem volt példa, az elkövetkező időszakban ráadásul további lassulásra számíthatunk” – nyilatkozta Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A Statisztikai Hivatal a harmadik negyedév részletes adatait ugyan csak december 5-én teszi közzé, a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) elemzői szerint azonban már most látszik, hogy a látványos lassulás elsősorban a külföldi kereslet zsugorodásával magyarázható, ami súlyos érvágást jelent a szlovákiai iparvállalatoknak. Ilyen mértékű lassulásra a legpesszimistább elemzők sem számítottak, ami a kormány számára is rossz hír, hiszen a csökkenő adóbevételek miatt gondok akadhatnak az államkassza feltöltésével – áll az IFP elemzésében.

A gazdaság lassulásának az egyedüli pozitívuma, hogy a jövőben az árak sem nőnek majd olyan gyorsan, mint arra az elemzők korábban számítottak. „A gazdaság lassulásával párhuzamosan visszafogottabb lesz az infláció üteme is” – állítja Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Ő is elismeri azonban, hogy erre még egy ideig várnunk kell. „Az infláció üteme még mindig az elmúlt időszak gazdasági felpörgésének a hatása alatt áll. A foglalkoztatottság és a bérek korábbi növekedésének köszönhetően megugrott a lakossági kereslet, ami az árakon is meglátszik. Továbbra is azon uniós tagországok közé tartozunk, amelyekben a leggyorsabban nőnek az élelmiszerárak” – mondta Sadovská.

A Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt hónapban 2,7 százalékkal nőtt az árszint az egy évvel korábbihoz képest, az élelmiszerek ugyanekkor azonban csaknem 5 százalékkal drágultak, és 4 százalékhoz közelített a rezsiköltségek növekedése is. „Ez azért jelent különösen nagy terhet a lakosságnak, mivel az élelmiszerekre és a rezsire költött pénz a szlovákiai családok kiadásainak csaknem a felét teszi ki” – tette hozzá Sadovská. Szerinte a gyors dráguláshoz – az élelmiszeripari cégek bérköltségeinek a növelésével – a kormány is hozzájárult. John Hardy, a Saxo Bank elemzője szerint a szlovák infláció – Románia után – a második leggyorsabb az Európai Unióban, amiért azonban részben az Európai Központi Bank extrém kamatpolitikája is felelős. „Tíz évvel ezelőtt ugyanannyi euróért Szlovákiában jóval több áruhoz juthattunk hozzá, mint például Franciaországban, a gyors infláció miatt azonban mára csaknem kiegyenlítődött a szlovák és a nyugat-európai üzletek árszintje. Szlovákia azon eurózónás tagországok közé tartozik, amelyeknek határozottan ártanak a nullához közelítő hitelkamatok, amelyek miatt a lakosság egyre nagyobb adósságokba veri magát. Ennek köszönhetően ugyan bővül a kereslet, és ezzel együtt az árak is, ám az adóssághegy növekedése az egész ország számára hatalmas fenyegetést jelent a jövőre nézve” – állítja a Saxo Bank elemzője. (mi, TASR)