Járvány ide vagy oda, a szemét csak gyűlik

„Bár sokan azt várták, hogy a járvány alatt kevésbé fogjuk szennyezni a bolygót – ideértve például az alacsonyabb szemétkitermelést is, végül nem ez történt. A lockdown alatt is sok szemetet produkáltunk, mivel sok időt töltöttünk otthon” – írja Sadovská. Az elemző a Statisztikai Hivatal (ŠÚSR) legfrissebb adatai alapján megvizsgálta, hogy 2020-ban hány kilogramm kommunális hulladékot termelt ki egy átlagos szlovákiai lakos. Kiderült, hogy az egy főre eső szemétmennyiség eléri a 446 kilogrammot, vagyis egy állampolgárra mintegy napi 1,2 kilogramm szemét jut. Ez a szám annak fényében sem kedvező, hogy 2019-ben az éves szemétkitermelés egy lakosra átszámítva még 435 kilogramm volt, vagyis a járvány ideje alatt 2,5 százalékkal több szemetet produkáltunk, mint előtte.

Új típusú szemét

Sadovská arra is rámutatott, hogy tavaly miért termeltünk ki több szemetet. Az elemző szerint a sok otthonülés miatt olyan típusú hulladék is keletkezett a háztartásokban, amely korábban nem volt jelen, vagy csak csekély mennyiségben. Tipikusan új szemétnek számítottak a koronavírus miatt használt védőeszközök – legyen szó akár szájmaszkokról, akár kesztyűkről. Emellett még megnövekedett az ételkiszállítás során használatos csomagolópapírok és dobozok száma is, hiszen sokan maradtak home office-ban, és akik korábban a munkahelyükön ebédeltek, azok most nagy valószínűséggel a kiszállítást választották. Azok is sok ételt rendelhettek, akik korábban szerettek étterembe járni, de télen a lezárások idején nem ülhettek be a kedvenc helyeikre. Végül pedig sokan döntöttek úgy, hogy az otthonülés mellett kicsit felújítják az otthonukat. Javításba vagy rekonstruálásba kezdtek, aminek eredményeként sok építkezési hulladék keletkezett.

Rossz hír

A növekvő szemétmennyiség több szempontból is rossz hírt jelent az országnak. A Statisztikai Hivatal adataiból kitűnik, hogy a közösségi hulladék 48,39 százaléka, vagyis csaknem fele a szemétdombon végzi. Ez azért aggasztó, mert a szemétlerakatokon bomlásnak induló konyhai hulladékból (elsősorban az ételmaradékokból) üvegházhatású gázok keletkeznek, amelyek felgyorsítják a globális felmelegedést. 2020-ban összesen 2,43 millió tonna közösségi hulladékot termeltünk, ennek fele, vagyis körülbelül 1,2 millió tonna szemét került a szemétlerakatokra. A szakértők szerint a közösségi hulladék nagyjából felét alkotja az ételmaradék, ami végül a szemétdombokon indul rothadásnak, tehát a klímaválság kialakulásában rendkívül nagy szerepet játszik az, mit is dobunk a szemétbe.
Szlovákiában a szemét további 43,7 százaléka kerül újrahasznosításra, és körülbelül 8 százalék végzi olyan szemétégetőkben, melyek segítségével hőt és energiát nyerhetünk. Ebben a tekintetben jócskán elmaradunk a fejlettebb nyugateurópai országoktól. Ausztriában például a közösségi hulladék 59 százalékát reciklálják, 39 százalékát szemétégetőbe viszik, és mindössze 2 százalék kerül a szemétdombra. Szlovákia jelenleg nagyon messze van ettől az aránytól.

Európai normák

A hulladékfeldolgozás mértékét az elkövetkező 15 évben mindenképpen növelni kell. Az európai normák előírják, hogy 2035-re minden tagországban legalább 65 százalékosnak kell lennie az újrahasznosítás arányának. További előírás, hogy a szemétdombra kerülő hulladék mennyisége nem haladhatja meg a 10 százalékot.

A szlovák környezetvédelmi tárca már próbál is olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek segítségével növelni lehet az újrahasznosítás mértékét. Ezek közé tartozik például, hogy július 1-től minden városban és faluban kötelező a konyhai hulladék szelektálása. Erre szolgálnak az utcán megjelent barna konténerek (a témával részletesen az Új Szó július 3-i számában foglalkoztunk).
A kilátások azonban így is aggasztók. Sadovská rámutatott, hogy ha Szlovákiában ilyen tempóban nő az egy főre eső közösségi hulladék mennyisége, akkor 2035-re elérheti az 580 kilogrammot. Az elemző szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a lakosság csak minimális mennyiségű hulladékot termelne ki, vagyis áttérne az úgynevezett zero waste (szabad fordításban „semmi szemét”) életmódra.

Regionális különbségek

Sadovská elemzéséből az is kitűnik, hogy mekkora regionális különbségek vannak az éves szemétmennyiségben. A legtöbb szemetet Nagyszombat megyében termelik az emberek, itt az egy főre eső hulladékmennyiség évi 584 kilogramm. A második helyen áll Pozsony megye évi 531 kilogrammal, utána következik Nyitra megye 521 kilogrammal. A legkevesebb szemetet a keleti régiókban termelik, Kassa megyében például csak évi 363 kilogrammot, Eperjes megyében pedig évi 349-et.

A szakértő szerint a szemétkitermelés szorosan összefügg az életszínvonallal. Nem véletlen, hogy a fejlettebb nyugati régiókban ilyen sok szemetet termelnek az emberek, még a keleti régiókban jóval kevesebbet. „Minden az ország lakosságának fogyasztási igényeitől függ. A megvásárolt áruk és gyakran a szolgáltatások is előbb vagy utóbb szemétté válnak. Az életszínvonal és a fogyasztás mértékével nő a szemétkitermelés is” – zárta Sadovská.