Járulékemelés ellenállással

„A kisvállalkozóknak más a küldetése, feladata, mint az alkalmazottaknak, az utóbbiak például jóval kisebb kockázatot vállalnakmagukra. Éppenezért nemlehetegykalap alá venni az egyéni vállalkozók és az alkalmazottak járulékterheit, mint az a pénzügyminiszter teszi” – érvelt tegnap Ivan Švejna, a Híd alelnöke. Bindics Zsolt, a párt gazdasági szakértője hozzátette: „Az egyéni vállalkozó ugyan kevesebb szociális biztosítást fizet be, viszont sokkal ritkábban is veszi igénybe a szociális juttatásokat, hiszen önfoglalkoztatóként például kétszer is meggondolja, hogy vegyen-e ki betegszabadságot vagy sem.” A Híd támogatja az adóreformot, a járulékrendszer egyszerűsítését, de ennek ne legyenek kárvallottjai, továbbá szeretnénk látni a reform második fázisáról szóló koncepciót – nyilatkoztaBugárBéla pártelnök.
A munkáltatók, valamint a Szlovák Kisiparosok Szövetsége is ellenzi az egyéni vállalkozók, kisiparosok, önfoglalkoztatók, kisvállalkozók járulékterheinek emelését. A kisiparosok szövetségének elnöke hangsúlyozta: nem ez a réteg az, amelyik kifacsarja az állami költségvetést. „Mi nem kapunk támogatást az államtól, mint a politikai pártok, sem segélyt, mint azok, akik nem akarnak dolgozni” – mondta Stanislav Čižmárik. A kisiparosok, egyéni vállalkozók csak minimális mértékben terhelik az állami költségvetést, mert maguk tudnak munkát teremteni, figyelmeztet az elnök. Ivan Mikloš pénzügyminiszter, a vállalkozói járulék- és adóterhek növelésének szorgalmazója szerint egy alkalmazott átlagban évi 5200 eurót fizet be az állami költségvetésbe adóként és járulékként, egy egyéni vállalkozó 1700 eurót, vagyis háromszor kevesebbet. Viola Kromerová, a szervezet munkatársa úgy véli, a kormánynak elemzést kellene készítenie, mennyivel kevesebb pénzt igényelnek az állami költségvetésből az egyéni vállalkozók, mint az alkalmazottak. A Szociális Biztosító adatai szerint 2010-ben az intézmény 272,2 millió eurót fizetett ki táppénzként az alkalmazotti státuszban lévőknek, 22,5 milliót pedig az egyéni vállalkozóknak – vagyis átszámítva egy alkalmazottra 276 eurót, egy egyéni vállalkozóra 90,3 eurót. ez utóbbi csoport tehát ugyan háromszor kevesebb összeget fizet társadalombiztosítási járulékként, viszont háromszor kevesebbet is kap.
A Munkáltatók Szövetsége arra mutat rá, hogy a rendszerben nem lehet összehasonlítani az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók helyzetét. Ez utóbbiak ugyanis ott teremtenek értéket, ahol az állam csődöt mond: munkahelyeket hoznak létre. Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet vezetője szerint ha a kormány igazságtalannak találja, hogy az alkalmazottak járulékterhei magasabbak, mint az egyéni vállalkozóké, akkor nem az a megoldás, hogy az egyéni vállalkozók járulékait megemelik, hanem az, hogy az alkalmazottakét csökkentik. Juraj Miškov gazdasági miniszter (SaS) – akinek pártbeli főnöke, Richard Sulík a járulékreform fő kezdeményezője, s az egyéni vállalkozók járulékemelésével egyetért – e héten azt mondta, hogy a kis- és középvállalkozók legkomolyabb problémája a magas adó- és járulékteher. (shz, sán)