Januárban is folytatódott az árvágta

Az elemzők szerint a gazdasági növekedés lassulásával párhuzamosan az év hátralevő részében már az árak is visszafogottabban nőhetnek.

Januárban 3 százalékkal nőttek az árak Szlovákiában az egy évvel korábbihoz képest, ami hajszálpontosan megegyezik a tavaly novemberi és decemberi adattal – derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. „Az elmúlt három hónapban mért árvágtára 2012 óta nem volt példa az országban” – nyilatkozta az Új Szónak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. A közlekedés az elmúlt egy évben csaknem 6, az oktatás 5 százalékkal drágult, az élelmiszerárak ugyanekkor 4,4, az energiaárak pedig majd 3 százalékkal nőttek.

Januártól folyatódott az élelmiszerek áfacsökkentése is, amitől a kormánypárti politikusok az élelmiszerárak csökkenését remélték. A tavaly elfogadott jogszabály szerint a korábbi 20 helyett az idei év elejétől 10 százalékos áfakulcs vonatkozik a mézre, egy sor zöldség- és gyümölcsfélére, a friss kenyérre, a péksüteményekre, illetve a hozzáadott cukor nélküli gyümölcs- és zöldséglevekre. Emiatt nagyjából 65 millió euróval kisebb összeg folyik be az államkasszába, Sadovská szerint azonban a vásárlók ebből alig éreznek valamit, az adócsökkentésnek így csak a gyártók és a kereskedők örülhetnek.

Lassulhat az árnövekedés

„Az élelmiszerárak tovább nőttek, emiatt pedig egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a háztartások kiadásaiból, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb adatai szerint ma már a kiadásaink csaknem ötödét fordítjuk élelmiszervásárlásra” – nyilatkozta Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

A háztartásoknak a legnagyobb terhet a rezsiköltségek jelentik, amelyek a kiadásaik több mint negyedét viszik el. „E tekintetben ráadásul tovább romlott a helyzet, hiszen januárban az áramszolgáltatás díjszabása csak az előző hónapoz képest 8, a gázszolgáltatásé pedig 1,5 százalékkal nőtt” – mondta Sadovská. Ennél is nagyobb, 12 százalékos növekedést mértek a szemétszállítási díjaknál. „Ez azzal magyarázható, hogy a települések egyre drágábban helyezhetik el a szemetet a hulladéktelepeken. Míg 2018 előtt egy tonna hulladék elhelyezéséért átlagosan 40 eurót fizettek, idén már 60-at” – mondta Sadovská. Hogy az árak hogyan alakulnak az elkövetkező hónapokban, az nagyrészt a gazdaság teljesítményéről függ. 2018-ban például még 4,1 százalékos növekedést produkált a szlovák gazdaság, ami tavalyra 2,3 százalékra esett vissza. „Az előttünk álló hónapokra szóló kilátásaink is inkább negatívak, vagyis a gazdasági növekedés legfeljebb 2 százalék körül mozoghat” – állítja Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője. Az elemzők szerint a lassulás miatt az árak is visszafogottabban nőnek majd. „A tavalyi 2,7 százalék után, idén 2–2,5%-os inflációra számítunk. Az energiaárak azonban így is több mint 3 százalékkal nőhetnek, és az átlagosnál nagyobb drágulás várható az élelmiszerek esetében is” – jósolja Sadovská.