Illene megtartani a jó szokást

„Alkotmányunk szerint az államfő kinevezi a miniszterelnököt, az ezt megelőző megbízásról viszont nem szól.” Somogyi Tibor felvételeAlkotmányunk ismeri a kormányalakítással való megbízás intézményét? Az államfőnek van ilyen hatásköre?

Alkotmányunk szerint az államfő kinevezi a miniszterelnököt, az ezt megelőző megbízásról viszont nem szól. Ennek ellenére a megbízást a kinevezés részének tartom, mert alaptörvényünk senkinek nem biztosítja a jogot, hogy az új kormányfőre javaslatot tegyen. Ha kizárólag ehhez tartanánk magunkat, akkor az államfő bárkit kinevezhetne, aminek alapvetően nincs értelme. A kinevezést meg kell előznie valamilyen kezdeményezésnek, azaz mielőtt az államfő kinevez, előbb megszólít valakit, vagyis valamilyen kölcsönös párbeszédnek kell zajlania.

Mikuláš Dzurinda az államfővel folytatott párbeszéd után elmondta, hogy Rudolf Schuster nem bízta őt meg, de erre nincs is szükség, mert alkotmányunk ezt nem feltételezi. Ez alapján az államfő péntekig adott haladéka sokak szemében színjátéknak, fölösleges időhúzásnak tűnt.

Ez inkább játék a szavakkal. Ha a megbízást formális aktusnak tartjuk, amikor az államfő formálisan, a nyilvánosság előtt azt mondja: ezennel megbízom önt a kormányalakítással, akkor ez fölösleges művelet. Ezt semmi nem írja elő. Viszont az sem lenne illendő, hogy az elnök telefonon közölje valakivel, hogy attól a pillanattól őt tartja miniszterelnöknek. Létezik egyfajta erkölcs, jó szokás, amely nem nélkülözhetetlen, viszont illik betartani.

Tehát Dzurinda erre gondolhatott, amikor a péntekig adott haladékot úgy magyarázta, hogy az államfő részéről bizonyos politikai kultúra ápolásáról van szó?

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a határidő megszabásával az államfő nem lépi-e túl elnöki jogköreit. Alkotmányunk nem említi, hogy be kellene avatkoznia a kormányalakításról szóló politikai tárgyalásokba, és alaptörvényünk azt sem írja elő a mindenkori elnöknek, hogy mennyi időt adjon a politikai egyeztetésre annak a személynek, akit ki akar nevezni. Vannak országok, ahol az alkotmány szerint a választások győztese alakít kormányt. Nálunk ezt semmi nem írja elő, ezért alapos megfontolás után az államfőnek azt a személyt kellene kineveznie miniszterelnöknek, akinek a legnagyobb esélye van kormányt alakítani. Létezik egy harmincnapos határidő, mely szerint a kormányfő kinevezésétől számított harminc napon belül az új kormánynak meg kell fogalmaznia programnyilatkozatát, ezt a parlament elé kell terjesztenie, és a képviselők ez alapján bizalmat szavaznak a kabinetnek.

De ez nem ugyanaz a harminc nap, melyen belül az államfőnek össze kell hívnia a parlament alakuló ülését, ugye?

Ez két különböző harminc nap. Az egyik a választásoktól számítódik, és a parlament összehívására vonatkozik, a másik harminc nap pedig a kormányfő kinevezésétől számítódik, és a minisztereket ez alatt kell kiválasztani. Elméletileg elképzelhető, hogy a parlament már működik, az államfő viszont még nem nevezett ki senkit, ezért a kormány sem szavaztathatja meg programját, azaz nem kezdheti el a munkát. Fontos bizonyos ésszerű mérlegelés.

A régi képviselők lényegében azzal, hogy a polgárok újakat választottak a helyükre, megszűntek honatyák lenni. Az „újakat” de iure mikortól nevezhetjük képviselőknek?

A képviselői eskü letételétől. Most van egy különös időszak, amikor már tudjuk, kik lesznek az új honatyák, ám még nem azok. Ez a kaotikus állapot nemcsak Szlovákiára jellemző, több országban van bizonyos néhány napos vákuum a választások és az új parlament első ülése között.

Vagyis az új honatyáknak a jogaik és kötelességeik is csak az eskütételtől számítódnak?

Igen.

A mentelmi jog is csak az eskütétel után vonatkozik rájuk?

Igen.

Lehetnek válsághelyzetek, amikor szükség van a parlamentre. Nem lenne jobb, ha a „régi” képviselők addig funkciójukban maradnának, amíg az újak nem teszik le az esküt?

Jogi szempontból a régiek még most is képviselők, csak gyakorlatilag nem azok, azaz már nem üléseznek, nem dolgoznak.

De a mentelmi joguk megmaradt?

Az előnyöket az újak eskütételéig élvezhetik.

Ezek szerint még Ivan Lexára is vonatkozik a mentelmi jog?

Nem hiszem, hogy Lexa már nem képviselő, hiszen mandátumától senki nem fosztotta meg idő előtt. Még nincs új parlament, nincsenek új képviselők, logikusan a régiek mandátuma a megbízatási időszak végeztével jár le.

Az új képviselőknek meddig kell nyilvánosságra hozniuk vagyonnyilatkozatukat?

Az eskütételtől számított harminc napon belül kell átadniuk a házelnöknek.

Apropó, összeférhetetlenségi törvény: ANO-s képviselőként ön a parlamentben szorgalmazni fogja egy új összeférhetetlenségi alkotmánytörvény elfogadását? A „régi” képviselők elvetették a tervezetet.

A képviselőkkel összefüggő kérdések közül nem csak az összeférhetetlenségi törvény problémás. Több dologgal – például a preferenciaszavazatokkal, a választásokkal, a politikai pártok finanszírozásával – kapcsolatban is olyan megoldás van érvényben, mely a lehető legkevésbé fájdalmas a képviselők számára. Igazságosabb lenne, ha a preferenciaszavazatoknak valóban súlyuk volna, ez viszont ütközhet a pártok érdekeivel, akik maguk akarják meghatározni, ki kerüljön a parlamentbe. Ezért nem hiszem, hogy akár az összeférhetetlenségi, akár a választójogi törvény ideális, általánosan elfogadható formában valaha is kikerülhet a parlamentből, mert a képviselők lényegében magukról döntenek. Soha nem szavaznak meg olyan megoldást, mely ugyan közhasznú, ám érdekeikkel ellentétes. Ezek inkább népszavazási témák.

A kereszténydemokraták minden bizonnyal ismét előterjesztik a mečiari amnesztiák semmissé nyilvánításáról szóló alkotmánytörvény-tervezetüket. Jogászként és jövendőbeli képviselőként mi erről a véleménye?

Még nem ismerem a javaslatot, de általánosságban leszögezhetem: nem szabadna kegyelmet adni az állam, illetve az állami szervek által elkövettet bűncselekményekért, az állami terrorizmusért.

Ez a téma annál érdekesebb lesz, hogy Vladimír Mečiar bejelentette: ezúttal nem mond le senki javára képviselői mandátumáról, és a parlamentben egyszerű honatyaként akar tevékenykedni.

Ez azt jelenti, hogy ő maga is bekapcsolódhat az amnesztiák hatástalanításáról folyó vitába, és a képviselők első kézből kaphatnak információkat az amnesztiák megítélésének okáról, vagyis Mečiar úr megmagyarázhatja, miért adott kegyelmet.

Képviselőként ön az alkotmányjogi bizottságban kíván tevékenykedni?

Igen.

Már van valamilyen elképzelése „új munkahelyéről”?

Nagyon naiv elképzelésem van: kizárólag szakmai munkát szeretnék végezni. A szakmaiságnak abban kellene megnyilvánulnia, hogy változik a törvényalkotás módja. Eddig törvényeket elsősorban a kormány terjesztett elő, a parlament jobbára csak ezeket alakította. Szeretném, ha nőne a képviselői indítványok száma, ha a honatyák aktívabbak lennének, hogy tudnák, miről szavaznak. Sokszor ugyanis az volt az érzésem, néhányan azt sem tudják, mit támogatnak, csak valamilyen politikai egyezség alapján megnyomták a szavazógombot. Tudom, pozitív változást csak lassan lehet elérni, de ha sikerül rávenni a képviselőket, hogy gyakrabban kérjék ki a jogászok véleményét, javulhat a törvények színvonala.