II. pillér: a kereset és a kor számít

„Számításaink szerint nem éri meg a kétpilléres rendszer annak, aki az átlagkereset 1,25-szörösét vagy annál kevesebbet keres, és 45 évesnél idősebb” – tájékoztatta lapunkat a szociális ügyi minisztérium. Ez a helyzet akkor is, ha valaki ennél többet keres, de már elmúlt ötven. A besztercebányai Bél Mátyás Egyetem gazdasági szakértői azonban a határt alacsonyabban húznák meg. De 400 eurónál kevesebbet kereső, 40 évnél idősebb személynek már mindenképpen az egypilléres rendszer a kedvezőbb. Érdemes mérlegelni a kilépést annak is, aki még nincs negyven, de a fizetése 400 euró körül mozog, s annak is, aki maximum 600 eurót keres és idősebb negyven évesnél. Aki viszont legalább bruttó 800 eurót keres, és 40 év alatti, inkább maradjon a kétpilléres rendszerben. Ez vonatkozik a 40 év felettiekre is, ha fizetésük 800 és 1000 euró között van. Vannak csoportok, akiknek a belépést javasolják, ha eddig az egypilléres rendszerben voltak: ez a 35 évesnél kicsivel idősebb és 800 eurónál magasabb fizetésű, és a 45 évesnél idősebb és az 1400 eurónál magasabb fizetésű réteg. Az elemzést készítők szerint ugyanis 15 év múlva nem a kétpilléres, hanem az állami nyugdíjrendszerrel lesznek gondok. Az ajánlások ma is úgy kezdődnek, hogy „ha nem változnak az első pillér paraméterei…”. Ha ugyanis változnak, ami egy-két évtizeden belül elkerülhetetlen lesz, akkor a kétpilléres rendszer sokkal szélesebb rétegnek lesz kifizetődő. Vladimír Baláž, a tudományos akadémia elemzője szerint most évente 1,5 milliárd euróval kell dotálni a Szociális Biztosító nyugdíjalapját. Tehát az állami rendszerből származó nyugdíjak mintegy 28 százaléka dotációból származik, azaz az átlagos, 400 eurós nyugdíjat 112 euróval kellene csökkentenie az államnak, ha kiegyenlített gazdálkodást akarna bevezetni a nyugdíjalapnál. (lpj, TASR)