Igazságügyi reform: büntetnék a bírókat

A Kolíková vezette tárca által kidolgozott reform szerint például az alkotmánybírók kiválasztási folyamatát úgy változtatnák meg, hogy a kinevezésükben nagyobb szerepet kapna az államfő. Ha ugyanis a parlament hosszabb időn át nem tudna alkotmánybíró-jelölteket választani, akkor az elnök a jelöltek törvényhozás általi ajánlása nélkül is jogot kapna arra, hogy a taláros testületbe tagokat nevezzen ki. A múltban ugyanis pont a jelöltekről való titkos parlamenti szavazás miatt húzódott hosszú időn át az új alkotmánybírák kinevezése. A törvénymódosítás-csomag másik eleme értelmében, ha az AB-tagok többségének egyszerre szűnne meg a tisztsége, akkor a helyükre érkező új bírák közül nem mindenki kapna teljes, 12 éves mandátumot, hanem egy részüket 4, vagy 8 évre neveznék ki. Ennek köszönhetően a tisztségből nem egyszerre távoznának és megmaradna egyfajta intézményi kontinuitás. Kolíková szerint az intézkedés azt is hivatott megelőzni, hogy túlságosan nagy hatalmi koncentráció alakuljon ki.

Ugyancsak megváltozna az Országos Bírói Tanács szerkezete. Az alkotmányban rögzítenék, hogy a testületnek tagjai lehetnek olyan személyek is, akiknek nincs bírói kinevezése. Ezen túl a regionalitás elvét is bevezetnék, amely értelmében a testület bíró tagjait bizonyos választási körzetekben választanák meg, így a testület összetétele jobban leképezné az ország különböző részeit.

Új, önálló bíróság

A reform keretében létrehoznák a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságot, amelynek jogállása a Legfelsőbb Bíróságéhoz lenne hasonló, de a közigazgatási ügyekben határozna, illetve a bírák, ügyészek és bizonyos más jogászi hivatásokat betöltő személyek fegyelmi vétségeivel kapcsolatban is dönthetne. Ugyancsak ez a törvényszék vizsgálná első körben a választási panaszokat is, amelyekről jelenleg az AB-nek kell határoznia. A módisítással tehermentesítenék az AB-t, de egyben kétlépcsőssé válna az ilyen panaszok bírósági eljárása, hiszen a közigazgatási törvényszék döntése után még mindig az AB-hez is lehetne fordulni. Az intézményt Kolíková már jövő év január elsejétől létrehozná, és fél éven belül teljes mértékben működőképessé szeretné tenni.

A minisztérium által kidolgozott törvénycsomag megszüntetné az általános törvényszékek bíráinak a döntéseire vonatkozó mentelmi jogot, az ún. döntési immunitást. A tárca bevezetné, hogy a bírák esetében mindig nyitott legyen a büntetőjogi felelősségre vonhatóság lehetősége, ne csak akkor, ha bűncselekményt követnek el.

A problémás reform

Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró és az Országos Bírói Tanács jelenlegi tagja lapunknak úgy nyilatkozott, nem ért egyet a döntési immunitás eltörlésével. Az alkotmány értelmében ma a bírókat nem lehet az ítéleteikért felelősségre vonni. A reform keretében azonban bevezetnék a „jog elferdítése” nevű büntetőjogi kategóriát, ami lényegében akkor állna fenn, ha a bíró nyilvánvalóan önkényes döntést hozna. Az ilyen esetek büntethetőségével az összes ítéletre vonatkozóan megszűnne a mentelmi jog. „Nem tartom jónak, hogy a bírói függetlenségbe beletapossanak” – jelentette ki ezzel kapcsolatban Mészáros. Szerinte az immunitás a bírónak függetlenséget, biztonságot ad. Egyben kiemelte, hogy a visszaéléseket elkövető bírókat a ma hatályos jogszabályok alapján is meg lehet büntetni. „Jó példa erre a jelenleg 15 bíró ellen folyó büntetőeljárás” – tette hozzá.

Mészáros az alkotmánybírók kiválasztásának új módjával sem ért egyet. „Mivel az alkotmánybírákat nem közvetlenül választják, fontos, hogy megfelelő legitimitással rendelkezzenek” – mondta azzal, hogy eddig a közvetlenül választott parlamenttől és a szintén közvetlenül választott államfőtől együtt kapták a legitimitásukat. „Ha a kettő közül kiesne az egyik, azt nem tartanám demokratikusnak” – véli Mészáros, aki szerint inkább a parlamentet kellene arra sarkallni, hogy ne húzza sokáig az alkotmánybíró-jelöltek megválasztását. Szerinte, ha a reformot elfogadják és lennének olyan bírák, akiket csak az államfő nevezett ki, akkor az Alkotmánybíróság ezen tagjainak más lenne a legitimitása, mint a korábban tisztségbe került kollégáiké.

Mészáros ugyanakkor támogatja az önálló Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítását. Ez a törvényszék olyan ügyekben döntene, amelyekben a polgárral szemben az állam áll a bíróság előtt. „Például egy építési engedély kiadása körüli ügyben” – magyarázta. Ugyanakkor pozitívan értékelte, hogy az új intézmény tehermentesítené az AB-t. „Amely így a valódi alkotmányossági kérdésekkel foglalkozhatna” – tette hozzá. Kiemelte, az új törvényszék az Országos Bírói Tanácsot is tehermentesítené, hiszen a bírák fegyelmi ügyeivel ma még az utóbbi testület foglalkozik. „A reform értelmében egy függetlenebb és professzionálisabb testület foglalkozna ezzel” – magyarázta.