Idén még biztosan drágul a szlovákiai hiteltörlesztés

Az Európai Központi Bank (EKB) a múlt héten meglépte azt, amire az elemzők már korábban figyelmeztettek: az eurózónás alapkamat újabb 25 bázispontos emeléséről döntött. Ennek megfelelően szerdától, augusztus 2-ától az irányadó alapkamat 4,25 százalékra emelkedik. Ilyen magas alapkamatra a legutóbbi világgazdasági válság kirobbanása, 2008 óta nem volt példa az eurózónában.

Lagarde tovább harcol

A Christine Lagarde vezette EKB a kamatemelésekkel az inflációt szeretné letörni, amely az elmúlt év végén minden idők legmagasabb szintjére ugrott az euróövezetben, meghaladva a 10%-os szintet. Márpedig a cél a 2 százalékos infláció elérése. Ennek érdekében – a tavaly júliusi 0 százalékról – csak az elmúlt egy évben kilencszer növelték az alapkamatot, egyelőre azonban még mindig messze vagyunk a céltól. Az EKB előrejelzése szerint a teljes infláció 2023-ban átlagosan 5,4 százalék, 2024-ben 3, 2025-ben pedig 2,2 százalék lesz, vagyis a kamatemelésekkel egy ideig valószínűleg még együtt kell élnünk.

A most bejelentett legújabb kamatemelés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció folyamatosan csökken, de továbbra is arra lehet számítani, hogy „túl sokáig túl magas marad”. Az EKB-elnök megerősítette, továbbra is elszántak maradnak, hogy a 2 százalékos célra csökkentsék az inflációt. Hogy mi várható a bank szeptember 14-ére tervezett újabb ülésén, arra azonban egyelőre nem adott határozott választ. „Nyíltak vagyunk a tekintetben, milyen kamatdöntéseket hozunk szeptemberben és később: emelhetünk és tarthatunk is” – fogalmazott az EKB elnöke, elismerve legalább azt, hogy csökkentésre biztosan nem számíthatunk.

Elemzői vélemények

A szlovákiai elemzők inkább az újabb emelést tartják valószínűnek. „Feltételezéseink szerint az EKB szeptemberben 4,50 százalékra emeli a kamatlábat, ami a szlovákiai hitelek kamatainak az enyhe emelkedésében is megmutatkozik majd” – mondta Jana Glasová, a 365.bank elemzője. „Az eurózóna központi bankja szeptemberben is megemeli a kamatokat, mivel a maginfláció a valutaunióban továbbra is magas, és mintegy fél évvel marad el a már csökkenő amerikai inflációtól” – tette hozzá Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője. Az elemzők szerint az alapkamat újabb emelése miatt tovább drágul a hitelfelvétel. Míg 2022 januárjában az átlagos jelzáloghitel-kamatláb 0,99 százalék volt, idén januárra ez 3,22 százalékra emelkedett. „Az év végére a hároméves lekötésű új hitelek átlagos kamata 4,5% körül mozoghat” – mondta el lapunknak korábban Marián Búlik, az OVB Allfinanz Slovakia pénzügyi elemzője.

Még nem győztünk

Nem szolgál jó hírekkel a szlovák jegybank sem. „Miközben a teljes infláció – főként a külső tényezők miatt – lassul, a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól, így például az államilag szabályozott energiaáraktól megtisztított maginfláció továbbra is rekordmagas” – figyelmeztet a szlovák jegybankelnök, Peter Kažimír, aki szerint épp a maginfláció az, ami kockázatot jelent az elkövetkező időszakra nézve. „Az adatok azt mutatják, hogy még nem győztünk” – jegyezte meg Kažimír. Szerinte sem idén, sem jövőre nem számíthatunk arra, hogy az infláció a kívánt 2 százalékos szintre csökken. „Szlovákia esetében ráadásul ez a csökkenés valószínűleg jóval tovább fog tartani, a munkaerőpiacon tapasztalható munkaerőhiány ugyanis – a magas inflációval együtt – felfelé nyomja a béreket, ami segíti a fogyasztást, és így hatással van az árakra is” – állítja a jegybankelnök. Kažimír ugyanakkor nem ért egyet azzal a nézettel, hogy az EKB intézkedései lassítják a szlovák gazdasági növekedést. „A probléma a reformok hiányában, a gyengélkedő államháztartásban, az innovációba és a modernizációba történő gyenge állami beruházásokban rejlik” – vallja Kažimír.

(mi, TASR, MTI)