Idén már nőhet a jelzáloghitelek vonzereje, küszöbön a kamatlábak csökkenése

A nullához közeli kamatlábak időszakának a lecsengésével tavaly hatalmas kamatsokk érte a banki ügyfeleket. A legutóbbi, tavaly novemberben közzétett adatok szerint az új jelzáloghitelek átlagos kamatlába elérte a 4 százalékot. Szlovákiában egyes banki ügyfelek kamatszintje a korábbi akár négyszeresére is nőhetett, hiszen 2021-ben, vagyis a világjárvány idején még 1 százalék alatti kamatokkal csalogatták magukhoz a pénzintézetek az ügyfeleiket. Az elemzők és közgazdászok túlnyomó többsége szerint a kamatok már nem térnek vissza erre a szintre. Ráadásul arra számítanak, hogy a hitelkamatok még sokáig, akár évekig is a jelenlegi magas szinten maradnak. Az elemzők eddigi bizonytalan előrejelzéseit figyelembe véve azonban idén még bármi megtörténhet. Az egyik nagyon is reális forgatókönyv szerint a kamatlábak már idén meredek esésbe kezdenek, és valószínűleg sokkal gyorsabb ütemben, mint ahogy azt a központi bankok várják. Az alacsonyabb kamatlábak következményeit pedig mindenki megérzi.

Pénzpiaci sokk

A nagy médiafigyelem ellenére nem a kamatlábak erőteljes emelkedése volt a tavalyi év legkiemelkedőbb pénzpiaci eseménye. A befektetők nagy részének már az év elejétől kezdve nyilvánvaló volt, hogy a kamatemelések korlátozottak lesznek. Sőt, az év vége felé megerősítést nyert, hogy nem ismétlődik meg a múlt század hetvenes éveit idéző inflációs sokk, ezért nem is indokolt a túlságosan szigorú monetáris politika fenntartása. A fejleményeket figyelve egyre biztosabb, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt inflációs hullám inkább a II. világháború utáni áremelkedési hullámra fog hasonlítani, amikor az erős fogyasztói kereslet, valamint az áruk és szolgáltatások elégtelen kínálata közötti egyensúlyhiány volt a fő gond. Ám ahogy a termelési korlátok megszűntek és a globális kínálati hálózatok helyreálltak, az infláció akkoriban olyan gyors ütemben csökkent, mint amilyenben korábban emelkedett. Ezért a tavalyi év második felét már világszerte a kamatemelések leállása jellemezte. Ennek ellenére a központi bankok folyamatosan figyelmeztettek egy újabb inflációs hullám veszélyére. Hogy ez ne ismétlődjön, a központi bankok tavaly ősszel előálltak azzal az elképzeléssel, hogy a magasabb kamatlábakat hosszabb ideig fenn kell tartani. Ez azonban nem tartott ki sokáig. A tavalyi év valódi pénzügyi eseménye így az volt, hogy az év vége felé a központi bankok feladták ezt az elképzelésüket.

Az amerikai jegybank december elején például még elutasította, hogy egyáltalán fontolóra vegye a kamatcsökkentést, alig két héttel később azonban elismerte, hogy a tagjai erről már aktívan tárgyalnak. Egyes elemzők ezt az amerikai gazdaság fellendítésére tett erőfeszítésként értékelik a közelgő elnökválasztás előtt. Valószínűleg azonban az ország fokozatosan romló gazdasági helyzete jóval nagyobb szerepet játszik ebben. Az év végén ugyanis sokkoló hír jelent meg, amely szerint decemberben 1,5 millió főállású amerikai alkalmazott veszítette el a munkáját, ami a negyedik legrosszabb ilyen adat az Egyesült Államok történetében. Ráadásul csak a felüknek sikerült átmeneti állást találni, vagyis alkalmazottak százezrei hagyták el a munkapiacot. Ilyen számok mellett az erős amerikai munkaerőpiacról szőtt mítosz nem fog sokáig kitartani.

Eközben Európában ennél is rosszabb a gazdasági helyzet, és az euróövezet valószínűleg máris recesszióban van. Mégis, az amerikai kollégáikkal ellentétben az Európai Központi Bank (EKB) tagjai továbbra sem hajlandók megfontolni a kamatcsökkentést. A pénzpiac szerint a kamatszint azonban már túllépte a gazdaság számára egészséges szintet, ami növeli a súlyosabb recesszió veszélyét. Köztudott, hogy az euróövezet monetáris lépései több hónapos lemaradásban vannak az Egyesült Államokéhoz képest. Ezt bizonyítják többek között az amerikai kamat-emelések, amelyek négy hónappal az euróövezetiek előtt kezdődtek. Így nagyon valószínű, hogy a következő két-három hónapon belül az Európai Központi Bank is elismeri, hogy nekikezdhet a kamatcsökkentésnek.

Csökkenő infláció

Miközben az EKB jelenleg még elutasítja a kamatcsökkentés lehetőségét, a pénzpiac már ezt tartja a legvalószínűbb lépésnek. Miután az infláció az elmúlt év végén ugyanis a közgazdászok által vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent, a piac az euróövezeti kamatlábak 1,4 százalékpontos csökkentését árazta be az idei évre. Az elemzők azonban ennél valamivel alacsonyabb kamatcsökkenést prognosztizálnak. A ČSOB Financial Group vezető elemzője, Marek Gábriš például úgy véli, hogy az EKB-nak 2024 végéig körülbelül 1 százalékpontos mozgástere lesz az irányadó kamat csökkentésére. Szerinte ez elsősorban az infláció csökkenésének, valamint a lassú gazdasági növekedésnek lesz köszönhető. Ez utóbbit az elmúlt időszakban közétett statisztikai jelentések is alátámasztják, ami azt jelenti, hogy az EKB-nak végül talán nem is lesz választása, különösen, ha az infláció a jelenlegi csökkenő pályán marad az elkövetkező időszakban is.

Az árak további alakulása részben az euróövezeti bérek alakulásától függ. A legfrissebb adatok szerint a munkavállalói jövedelmek egy év alatt több mint 5 százalékkal emelkedtek, ami megerősíti az EKB-nak a másodlagos infláció kialakulásával kapcsolatos félelmeit. A Capital Economics elemző cég szerint a bérnövekedés, amely egyébként egyelőre csak az infláció okozta veszteségeket pótolta, idén és jövőre azonban már nem lesz olyan gyors, mint tavaly. A tavalyi év így inkább csak egyszeri, semmint állandó kompenzáció volt a munkavállalók számára. A statisztikai adatok ráadásul már több hónapja azt jelzik, hogy a munkaerőpiac fokozatosan gyengül. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az új munkaerő iránti kereslet erőteljesen lassul, amint azt mind az Egyesült Államokban, mind az euróövezetben láthatjuk, például az új álláshirdetések esetében. A jövőben így csökkenhet a bérek növelésére nehezedő nyomás. A cégek a világjárvány negatív tapasztalatai után ugyan még mindig óvatosan bánnak az elbocsátásokkal, ám ha a gazdasági visszaesés folytatódik, a nyereség fenntartása érdekében erre is rákényszerülnek. Az európai cégek nyereségessége pedig a tavalyi harmadik negyedévben máris visszaesett.

A kamatlábak csökkenésének idén a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított maginfláció visszaesése lesz a legfontosabb kritériuma. Bár a gyorsan változó élelmiszer- és energiaárak nélküli áremelkedés üteme az euróövezetben 3,4 százalékos, ami viszonylag magasnak tűnik, a maginfláció tavaly május óta csak 0,8 százalékponttal emelkedett. Ha hét hónap alatt még 1 százalékponttal sem tudott emelkedni, az azt jelenti, hogy gyorsan az EKB 2 százalékos célszintje alá süllyed. A csökkenés jelenlegi üteme mellett már idén áprilisban el kellene érnie ezt a szintet. Az európai gazdaság hanyatlásával az EKB így már nem halogathatja a kamatlábak csökkentését, amihez valószínűleg az idei második negyedévben lát hozzá. Pontosan így érzékeli a helyzetet a pénzpiac is, amely már most 2 százalékponttal az EKB refinanszírozási kamatlába alá árazza a kétéves lejáratú német kötvények hozamát. Ráadásul, ha az euróövezetet mélyebb recesszió sújtaná, a kamatok a vártnál is gyorsabban és erőteljesebben esnének.

Olcsóbb jelzáloghitelek

A pénzpiaci előrejelzések szerint az EKB kamatlábai az év végére várhatóan 2,5 százalék körüli szintre csökkennek. Ez azonban csak az átlagos forgatókönyv, a kamatok így ennél kisebb vagy nagyobb mértékben is csökkenhetnek. Az azonban gyakorlatilag már kizárt, hogy egyáltalán ne csökkenjenek. Mivel a banki jelzáloghitel-kamatok az EKB által meghatározott eurózónás alapkamatot követik, nagyon valószínű, hogy az euróövezetben az átlagos jelzáloghitel-kamatok is a 2,5 és 3 százalék közötti sávba esnek vissza. A hitelfelvevők számára ez drámai javulást jelent majd a jelenlegi kamatokhoz képest. Ráadásul a kamatlábak csökkenése a későbbiekben tovább folytatódhat. A jelzáloghitelt felvevőknek épp ezért érdemes alaposan átgondolniuk, hogy milyen időszakra rögzítik a hitelkamatot, hiszen ha ezt hosszabb időre fixálják, az feleslegesen megdrágíthatja a hitelt.

Szlovákiai kockázatok

Míg az eurózónában a jelzáloghitel-kamatok jelentősen csökkenhetnek, Szlovákiában bonyolultabb a helyzet, a Fico-kabinet ugyanis ezt meghiúsíthatja. „A várható eurózónás kamatcsökkentésnek lefelé kellene nyomnia a jelzáloghitel-kamatokat, ez utóbbiak azonban az államkötvényhozamoktól is függnek. Márpedig a szlovák államháztartás nagyon szerény konszolidációja felfelé nyomja a kötvényhozamokat, vagyis az állam gazdálkodása miatt a jelzáloghitelek kamatai is magasabb szinten maradhatnak az eurózónás alapkamat által indokoltnál” – véli Tibor Lörincz, a Tatra banka elemzője.

Az ok egyszerű: ahhoz, hogy egy bank pénzt tudjon kölcsönbe adni, azt általában előbb a pénzpiacon kell felvennie, méghozzá felárral, ami az államkötvények felárától függ. A helyzet különösen az európai adósságválság idején volt nyilvánvaló, amikor a szlovák államadósság kockázati prémiuma látványosan megugrott, ami hozzájárult ahhoz, hogy a szlovákiai ügyfelek átlagos jelzáloghitelének a kockázati prémiuma megduplázódott. A helyzet megnyugvásának és a szlovákiai kockázati prémium nagymértékű csökkenésének köszönhetően az ügyfelek később azonban már jóval olcsóbban juthattak hozzá a jelzáloghitelekhez. Ha azonban az állam rosszul gazdálkodik, akkor nemcsak az államkasszát fogja büntetni a magasabb adósságkezelési költségeken keresztül, hanem az egyszerű hitelfelvevőket is, akik többet fognak fizetni az adósságukért, mint kellene. A Fico-kabinet felelőtlen gazdálkodása így végül a szlovákiai banki ügyfeleket is jobban sújthatja, mint az gondolnánk.

De nem ez az egyedüli probléma, ami miatt Szlovákiában a kamatlábak nem eshetnek olyan meredeken, mint az eurózóna többi országában. A másik ok a jelzáloghitelek állami támogatása lesz, ami növeli a tőkeköltséget, ez utóbbi pedig a jelzáloghitelezés költségeit. Így, bár egyes hitelfelvevők megkapják az állami támogatást, ez csak a mindenki számára kissé magasabb kamatlábak árán valósítható meg. A szociálpolitika így valójában nem szól másról, mint a kormányzati programok költségeinek az újraelosztásáról.

RONALD IŽIP

A szerző a Trend gazdasági hetilap főszerkesztője