Húsz év után reformálják a büntető törvénykönyvet

Ján Krošlák illusztrációs felvételeA képviselők tavaly tavasszal kapták meg az anyagot, az egy évig tartó egyeztetés eredménye több mint 500 módosító indítvány. Egyesek szerint ez arról tanúskodik: a szaktárca nem végzett tökéletes munkát, utólag sok mindenen kellett javítani. A reformról szóló vitát már lezárta a parlament, ám a szavazást februárra halasztották – a sok módosító indítvány miatt. Ezeket ugyanis figyelmesen kell összegezni, nehogy a törvények logikai és egyéb hibákat tartalmazzanak.

A holokauszt tagadása és a nemzetgyalázás

Gál Gábor, az alkotmányjogi bizottság MKP-s tagja szerint a tervezet legnagyobb hiányossága, hogy nem tartalmazza a faji, etnikai és nemzetiségi kisebbségek, vallási csoportok gyalázását. Az igazságügyi miniszter a szólásszabadságra hivatkozva hagyta ki elképzeléséből. „A szólásszabadság nem abszolút jog. Általános szabály, hogy az egyén jogainak gyakorlásában a határt egy más egyén jogainak a gyakorlása, de főleg meg nem sértése adja” – mondta Gál, aki szerint ha lehetővé válik, hogy bárki büntetlenül népszerűsítse a fasizmust vagy más hasonló eszméket, fennáll a veszélye annak, hogy a történelem megismétlődik.

Gyorsabb és hatékonyabb büntető eljárás

A reform egyik célja a visszaélési és időhúzási lehetőségek kiküszöbölése. Ezt kevésbé formalizált eljárás bevezetésével lehet elérni.

A rendőrség, az ügyészség és a bíróságok elkülönítése

Az előkészítés kizárólag a rendőrök feladata lesz: az ügyész felügyelete alatt önállóan és saját kezdeményezésből felderítik a bűncselekményeket, bizonyítékokat gyűjtenek. Nő a rendőrség felelőssége az eljárás e szakaszában. Ugyanígy az ügyészség is a jelenleginél nagyobb felelősséget vállal majd: ha képtelen bizonyítani a vádlott bűnösségét, felmentik. A bíróság ezentúl is lefolytathatja a bizonyítási eljárást, ám nem lesz kötelessége az objektív igazságot kiderítenie, hanem az ő felügyelete alatt a bizonyítékokat az érintett felek ismertetnék, elsősorban az ügyész és a védőügyvéd ütköztetnék nézeteiket.

Peren kívüli megegyezés

Az új perrendtartás lehetővé tenné, hogy az ügyész megegyezzen a vádlottal: az illető elismeri bűnösségét, és elfogadja azt a büntetést, melyben a védőügyvéd és a vád képviselője megállapodott, és amely valószínűleg enyhébb, mint amilyet a bíróság kiszabna. Ez lényegesen hozzájárulna a bíróságok tehermentesítéséhez, főleg a nyilvánvaló, egyszerű ügyeknél lehet hatékony.

Vádalku

Daniel Lipšic tárcavezető a vádalkut fontos korrupcióellenes fegyvernek tartja. Lényege: büntetlenséget lehet biztosítani azoknak a személyeknek, akik bár maguk is gyanúsíthatóak valamilyen bűncselekmény elkövetésével, de segítenek leleplezni valamilyen súlyosabb bűntény elkövetőit vagy egy egész bűnszövetkezetet úgy, hogy vallomásuk perdöntő lesz.

Több lehetőség indokolt önvédelemre

A polgárok szempontjából fontos változtatás, hogy több lehetőség lenne jogos önvédelemre, a betörőkkel szemben is lehetne lőfegyvert használni. Korábban ha a támadónál kés volt, az áldozat csak a támadásnak megfelelő mértékben, azaz legfeljebb késsel védekezhetett. Ezentúl erősebb eszközhöz is nyúlhatna, mert végső soron senki sem tudhatja, ellenfele hogyan van felfegyverkezve.

A büntetések alsó és felső határa

Az új norma csökkenti a két határ közötti különbséget. Ha túl sok a súlyosbító körülmény, a kiszabható büntetés alsó határát egyharmaddal, visszaeső elkövető esetében kétharmaddal emelnék. Gál Gábor szerint az alsó határ emelése visszafelé is elsülhet, mert olyanok is börtönbe kerülhetnek, akik az enyhébb büntetés hatására azonnal jó útra térnének, viszont a fegyintézetben eltöltött idő rányomhatja a bélyegét további életükre. Lipšic javasolja, hogy csak a büntetése legalább kétharmadát letöltő személyt lehessen feltételesen szabadlábra helyezni, ha pedig rendkívül súlyos bűncselekmény miatt került rács mögé, ez csak a büntetés háromnegyedének letöltése után jöhessen szóba. Viszont ha életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek valakit, legkorábban 25 év után merülhetne fel a büntetés enyhítésének lehetősége.

A büntethetőség alsó korhatára

A minisztérium 15-ről 14 évre csökkentené, amit egyesek a gyermekek jogait védő nemzetközi dokumentumokra hivatkozva elutasítanak. Lipšic azzal érvel: már a tizennégy éves elkövetőt is felelősségre kell vonni, mert a fiatalok is durvulnak. A tárcavezető úgy véli, ha egy 14 éves személy előre megfontolt szándékkal meggyilkol valakit, és számos súlyosbító körülmény létezik, őt is életfogytiglani büntetéssel kellene sújtani. Vannak országok, ahol még alacsonyabb a korhatár.

Vizsgálati fogság

Ezt az intézményt akkor kell alkalmazni, ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyanúsított elszökik, megsemmisítheti a bizonyítékokat, befolyásolhatja a tanúkat, folytathatja a bűncselekmények elkövetését. A vizsgálati fogság jelenleg öt év, ezt egyesek négyre, mások háromra szeretnék csökkenteni, mondván: a vizsgálati fogság nem helyettesítheti a büntetést.

A tanúk szabadságának korlátozása

Lipšic javasolja: a tanúk személyi szabadságát is lehessen korlátozni, egy-két napra be lehessen zárni, mert így meg lehetne akadályozni, hogy egy fontos tanú kitérjen a bíróságon való tanúskodás elől, ne legyen eszköze a védelem obstrukciójának, amivel a pert próbálják elhúzni. Eleinte többen ódzkodtak az elképzeléstől, mondván: ezzel vissza lehetne élni, s félő, hogy a tisztességes polgárok jogait fogják megsérteni. A tárcavezető szerint azonban ez csak azokra vonatkozna, akik igazolatlanul, mindenféle indoklás nélkül rendszeresen nem jelennének meg, szándékosan kerülnék a vallomástételt. A miniszter a tanúkat akár 72 órára is bezárná, az alkotmányjogi bizottság ehelyett 48 órát javasol.

A katonai bíróság és a rendőrök

Az igazságügyi miniszter javasolja, hogy a katonai bíróság foglalkozzon a rendőrök, vámosok, fegyőrök, a titkosszolgálat, a vasúti rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal képviselőinek esetleges ügyeivel is. Néhányan ellenzik a dolgot, Gál Gábor szerint viszont a téma szélesebb összefüggéseiről is érdemes elgondolkodni. „Hamarosan profi hadseregünk lesz, melynek a jelenleginél kisebb lesz az állománya, vagyis a katonai bíróságnak is logikusan kevesebb feladattal kell megbirkóznia. Felmerül a kérdés, szükség van-e ilyen bíróságra?!” – jegyezte meg a magyar honatya.

Háromlépcsős igazságszolgáltatás

Daniel Lipšic már a bírósági reform kapcsán hangsúlyozta: nálunk is be kell vezetni a klasszikus, háromlépcsős igazságszolgáltatási rendszert, azaz az összes ügynek első fokon a körzeti bíróságokon kell kezdődnie. A fellebbezéseket a kerületi testületekhez kellene benyújtani, s a Legfelsőbb Bíróság csak rendkívüli jogorvoslati lehetőség lenne. Milan Karabín, a Legfelsőbb Bíróság elnöke ugyancsak kérte a honatyákat, egyezzenek bele, hogy az összes első fokú büntetőjogi per a körzeti bíróságokon kezdődjön.

Jogi személyek felelősségre vonása

Újdonságnak számítana, hogy a jogi személyeket is felelősségre lehetne vonni büntetőjogilag, néha ugyanis nem emelhető vád konkrét természetes személy ellen. Ezért a jövőben például a cégeket akár 500 millió koronás bírsággal is lehetne sújtani. Lipšic gyakran érvel vasúti szerencsétlenségekkel, amikor nehéz megtalálni a konkrét bűnösöket. Többen attól tartanak, ezzel is vissza fognak élni, egyfajta boszorkányüldözés veszi majd kezdetét. Egyeseknek az sem tetszik, hogy a községek sem képeznének kivételt. A kompromisszum az lehetne, hogy a jogi személyeket csak bizonyos, szűken behatárolt bűncselekmények miatt lehetne felelősségre vonni.

Marihuána fogyasztók és –terjesztők

A Lipšic műhelyéből származó tervezet nem tenne különbséget kábítószer-fogyasztó és -terjesztő között. A Szabad Választás nevű polgári szervezet követelte: a két kategóriára más-más büntetések vonatkozzanak! Gál Gábor szerint látszólag egyszerű kérdésről van szó, ám arra is gondolni kell, hogy esetleg az, akinél egy-két adag kábítószer van, nemcsak fogyasztó, hanem terjesztő is, aki éppen a megtévesztés céljából tart magánál kis adagot. Ezért az alkotmányjogi bizottság árnyaltabb megoldásra törekedett, a végső döntést a parlament hozza meg.

Vétség és közmunka

Enyhülne azok büntetése, akiket vétség miatt ítéltek el, azaz kevésbé súlyos bűncselekmény miatt legfeljebb öt évi szabadságvesztést kaptak. Őket házi fogságra vagy közmunkára lehetne kötelezni; az előbbi esetében a kezükön lévő elektronikus műszer jelezné, hol tartózkodnak.

Klónozás

A Btk.-ból a klónozás tiltása nem kerül ki, azaz aki emberi klónt állít elő, vagy ebből valamilyen előnyre tesz szert, továbbra is rács mögé kerülhet.

Falfirka

Katarína Tóthová a reformtörvényekkel kapcsolatban is előterjesztette graffitis indítványát: ha a parlament rábólint, a falfirka ezentúl nem kihágásnak, hanem bűncselekménynek számítana. Az elkövetőt egy évi szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntethetnék, ha pedig jelentős kárt okozna, vagy a bűncselekményt ismételten elkövetné, illetve szervezett banda tagjaként sértene törvényt, akár három évre is rács mögé kerülhetne.

Megmaradnak a modern elemek

Az agent provocateur intézményét, valamint a háromszor és elég elvet az új norma is tartalmazná. Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos erőszakos bűncselekmények elkövetéséért – ha valaki már harmadszor áll a bíróság előtt – a bírók életfogytiglani szabadságvesztést is kiszabhatnak. A bírónak ez nem kötelessége, hanem lehetőségként fogalmazódik meg. Viszont akit a háromszor és elég elv alapján ítélnek el, azt nem lehet feltételesen szabadlábra helyezni. Az agent provocateur intézményét akkor lehet bevetni, ha létezik olyan megalapozott gyanú, hogy az elkövető akkor is korrupciós bűncselekményt hajtana végre, ha az ügynök nem is provokálná őt, illetve ha a feltételezett bűncselekmény elkövetését más módon nem lehet a gyanúsítottra bizonyítani. Egyesek szerint ezzel vissza lehet élni, ezért többen javasolják: az ügynök ne provokálhasson ki bűncselekményt, ne gerjeszthessen új ügyet. Ján Hrubala, a kormány korrupcióellenes osztályának vezetője szerint az esetleges visszaélések ellen több biztosíték létezik, például a rendőrök kizárólag bírósági engedéllyel élhetnek e lehetőséggel. (sza)