Hurný aktájának nagy részét megsemmisítették

Pozsony. Ján Hurný mégis együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, derül ki a Nemzeti Emlékezet Hivatalában (ÚPN) megtalálható ŠtB-s aktákból. „Önkéntes alapon és hazaszeretetből beleegyezem és kötelezem magam, hogy az ŠtB-nek segíteni fogok leleplezni szocialista országunk ellenségeit” – olvasható azon a papírlapon, melyen Hurný aláírása szerepel. „A minisztérium többé nem nyilatkozik az ügyben. Az államtitkárt az SDKÚ jelölte, forduljanak a párt szóvivőjéhez” – reagált érdeklődésünkre Juhász László, a régiófejlesztési tárca szóvivője. Az SDKÚ többször leszögezte: nem foglalkozik az ŠtB-s aktákkal; Mikuláš Dzurinda miniszterelnök pedig hangsúlyozta: nem szeretné, ha ez alapján tisztogatás kezdődne.

Hurný állítja, az aláírás hamis. Patrik Košický, az ÚPN munkatársa szerint a kommunista rendszerben előfordult, hogy a több- órás kihallgatás után valakivel üres papírt írattak alá, s az illető – azt remélve, hogy ezzel véget vethet az ŠtB zaklatásának – gondolkodás nélkül beleegyezett mindenbe. Azt sem lehet kizárni, hogy az aláírást valóban hamisították, ám Košický ilyennel még nem találkozott, ezért kételkedik Hurný állításában. Az aktából ugyanis az is kiderül, hogy a rezsim elégedett volt munkájával, külföldre utazhatott, három évig Mongóliában dolgozott. Hazatérése után fel akarták vele újítani a kapcsolatot – mindebből arra lehet következtetni, hogy valóban ügynök volt. Asszisztens álnéven szerepelt, ha fel akarták vele venni a kapcsolatot, a következő üzenetet kapta: „Itt Jano, tegnap Pozsonyban jártam, hoztam a munkádhoz szakirodalmat, gyere el hozzám.” Erre a megegyezés alapján a válasz az volt: „Mikor menjek?” Ezután állapodtak meg a konkrét időpontban és helyszínben. Hurný az egyházzal, a disszidálókkal és a külföldre járó kamionosokkal kapcsolatos értesüléseit továbbította. Az akta legérdekesebb részeit azonban megsemmisítették: éppen az hiányzik, hogy kiről milyen információkat szállított. Az eredetileg 91 oldalból csak 23 maradt meg. A java valószínűleg 1988-ban tűnt el, amikor az ŠtB archiválta a dokumentumot – az együttműködést értékelő tartótiszt, Peter Bosák alhadnagy javasolta a kevésbé fontos részek megsemmisítését. Košický szerint azonban fontosakat is kitéphettek, de a egész aktát nem merték likvidálni. „Tisztában voltak azzal, hogy lesz valamiféle politikai változás, de nem tudhatták, mekkora horderejű. Ezért óvatosságból a legfontosabb részeket eltüntették, ám bizonyos dolgokat meghagytak, hogy szükség esetén ismét felvehessék a kapcsolatot az ügynökökkel” – részletezte az ÚPN munkatársa. Szerinte abból a megfontolásból is meg akarták őrizni a dokumentumok egy részét, hogy az együttműködő személyeket később kompromittálhassák vagy zsarolhassák. Az ŠtB abban reménykedett, hogy a rendszerváltás után is megőrizheti befolyását. Rengeteg dokumentumot 1989-ben és 1990-ben semmisítettek meg.

Hurný pénzt nem kapott az információkért, ám ez nem jelent semmit. A besúgók például drága konyakokat, csakis nyugaton beszerezhető élvezeti cikkeket kaptak. Egyesek karrierjük miatt vállalták az együttműködést; mások meggyőződésből voltak ügynökök. (sza, sm)

Hurný továbbra is hallgat

Ján Hurný bujkál az újságírók elől, személyesen még nem nyilatkozott gyanús múltjáról. Miután kiderült, hogy neve szerepel az ügynöklistán, a régiófejlesztési tárca szóvivőjével megüzente: kikéri az aktát, és ha azzal senkinek nem fog ártani, nyilvánosságra hozza. Miután kézhez kapta az ügyiratot, meggondolta magát. Akkor kiadott közleménye szerint nem volt ügynök, aláírását hamisították, és jogi úton fog védekezni. A minisztérium nem kívánja őt felelősségre vonni, nem javasolja leváltását. Juhász László szóvivő lapunknak korábban elmondta: Hurný jól végzi munkáját, a tárca bízik benne. (sza)