Hol van a lelkiismereti szabadság határa?

Pozsony. Több egyház üdvözölné a lelkiismereti szabadságról szóló szerződés elfogadását. A dokumentum ratifikálása hónapok óta húzódik, akárcsak a katolikus nevelésről szóló szerződés jóváhagyása. Szlovákia 2000 decemberében írta alá a vatikáni alapszerződést, mely négy utószerződést feltételez.

Pozsony. Több egyház üdvözölné a lelkiismereti szabadságról szóló szerződés elfogadását. A dokumentum ratifikálása hónapok óta húzódik, akárcsak a katolikus nevelésről szóló szerződés jóváhagyása. Szlovákia 2000 decemberében írta alá a vatikáni alapszerződést, mely négy utószerződést feltételez. Egyet, a fegyveres erőkben létesítendő lelkészi szolgálatokról szólót már megkötötték, a hittanról szóló már elkészült, a lelkiismereti szabadságról szóló átesett a tárcaközi véleményezésen, az egyházak finanszírozásáról szólóról pedig egyelőre hallgatnak.

Eredetileg mind a négy vatikáni utószerződést kormányközi szerződésnek tervezték, és a nyáron a katolikus nevelésről szólót is ilyen formában terjesztette elő a KDH-s oktatási miniszter. Rossz nyelvek szerint azért választotta ezt a formát, hogy a parlamentnek ne kelljen vele foglalkoznia, mert fennáll a veszély, hogy az ANO az ellenzékkel szövetkezve blokkolni fogja a kereszténydemokraták tervezetét. Később alkotmányjogászok is rámutattak: nem elég a miniszterek beleegyezése, a parlamentnek is jóvá kell hagynia azt. Azóta sem került a képviselők elő.

Ugyanúgy, mint az alapszerződésnek, az összes utószerződésnek is lesz a tizenegy regisztrált egyházzal kötendő tükörváltozata. A katolikus nevelésről szóló tükörszerződést már az ökumenikus tanácsban tömörült egyházak és vallási közösségek vezetői is elfogadták. „Amit ki lehetett hozni a szerződésből, azt megkíséreltük, ennél fogva elégedettek vagyunk” – mondta Erdélyi Géza református püspök azután, hogy a kormány is megszavazta a törvényerejű dokumentumot. A lelkiismereti szabadságról szóló tükörszerződés Ondrej Prostredník, az ökumenikus tanács titkára szerint még nem végleges, és a szövegről érdekes vita várható, főleg az orvosi etikával kapcsolatos részről. A szerződés ugyanis lehetővé teszi, hogy lelkiismereti okokból az orvos elutasítsa az abortusz elvégzését, terhességmegelőző tabletták felírását, a művi megtermékenyítést, a sterilizációt, az eutanáziát, a klónozást és bárminemű kísérlet elvégzését. Ugyancsak a dokumentumra hivatkozva a pedagógusok kijelenthetnék: bizonyos tantárgyakat – például a jógát, a szexuális nevelést – nem hajlandók tanítani, illetve nem óhajtanak használni bizonyos tankönyveket. A bíróknak vagy jogászoknak nem lenne kötelességük olyan ügyekben részt venni, melyek ellenkeznek lelkiismeretükkel és a katolikus tanítással – például a család és a hazásság intézményének fontosságáról. Eszerint a bíró – ha úgy gondolja – nem mondaná ki a válást, aminek egyes emberjogi aktivisták és a családi erőszakkal foglalkozó polgári szervezetek szerint súlyos következményei lehetnek, és jelentősen nőhet az erőszakos bűncselekmények áldozatainak száma. Miroslav Kusý emberjogi aktivista szerint mindenkinek szíve joga rendelkeznie saját magáról és arról, akar-e gyermeket, vagy kivel akar élni. A szerződés elfogadása után a sorkötelesek megtagadhatnák a katonai szolgálatot, és mivel a vasárnap ünnep- és munkaszüneti napnak számít, senkit sem lehetne kötelezni, hogy hétvégén is dolgozzon, és bárki megtagadhatja olyasmi elvégzését, ami ellenkezik a katolikus egyház tanításával és erkölcsével.

„Alkotmányunk szerint mindenkinek joga van az önmeghatározáshoz, magánélethez és személyes, köztük nemzetiségére, vallására vonatkozó adatai védelméhez. Ha viszont például a hittan kötelezően választható tantárgy lesz, már az óvodától kezdve vezetni fogják, ki milyen vallású, illetve ateista” – mutatott rá Kusý a katolikus nevelésről szóló szerződés hiányosságaira, és szerinte a lelkiismereti szabadságról szóló tervezetet is óvatosan kell kezelni. A politikusok véleménye megoszlik. Bugár Béla MKP-elnök szerint nem kell visszaélésektől tartani. „A szerződés a hívőket hivatott védeni. Aki élni akar ezzel a lehetőséggel, amikor munkába áll, előre tájékoztathatná munkaadóját, hogy lelkiismereti okokból bizonyos dolgokat nem hajlandó megcsinálni. A munkáltatónak pedig legyen lehetősége eldönteni, így is szüksége van-e az illetőre, vagy keres helyette mást” – mondta a közelmúltban Bugár. (sza, s)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?