Hogy szülőföldön otthon legyünk

Utóbbi a határon túli magyar vállalkozások megerősödését, gazdasági integrációját támogatja, tehát a kisebbségben élő magyarság egzisztenciájának megteremtését és erősödését szolgálja. A program fokozatos bővítése egyre több esélyt teremt arra, hogy a kisebbségben élő magyar közösségek tagjai szülőföldjükön maradva többes identitást őrizhessenek meg: legyenek anyagi javakban is gyarapodó európai polgárok, és hagyományaikat szabadon és büszkén ápoló magyarok. Ez a program kapcsolódik a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez, amelyben egy 25 milliárd forintos keretprogramban összpontosulnak a határon túli gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési elképzelések. Új pénzügyi források kihasználása kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeket biztosít a határon túli magyar vállalkozóknak, amit a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében kihelyezhető hitelek felső határának megszűnése csak tovább bővít. Az Új Kézfogás Közalapítvány kamattámogatási programja új forrásokból gyarapodott, további lehetőséget teremtve a határon túl működő mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásához.

Egyéves a jogszabály

A napokban volt egy éve, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt. Ennek kapcsán a napokban értékelték Budapesten az elmúlt egy év eredményeit. A jogszabályt a határon túli szervezetek által megfogalmazott észrevételek és konkrét javaslatok figyelembe vételével rövid időn belül módosították. A jelenleg egymilliárd forintos, elkülönített pénzalap működését a tavaly nyáron megalakult, tizenöt főből álló tanács felügyeli. Elnökét, Dr. Kiss Elemért a miniszterelnök nevezte ki, hét tagját a magyarországi szakmai szervezetek delegálták, hetet pedig a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei; így a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, a (horvátországi) Magyar Egyesületek Szövetsége, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és az Ausztriai Magyarok Egyesülete. A tanács feladata az alap elvi és stratégiai irányítása, továbbá az országonkénti támogatások fontossági sorrendjének, valamint az egyes országokra jutó támogatási keretösszegek meghatározása. A tanács megalakulását követően azonnal eldöntötte, hogy kizárólag pályázatokat támogat, és meghatározta az egyes régiók részesedési arányát is. Eszerint az erdélyi magyarság 450, a vajdasági 220, a szlovákiai 150, a kárpátaljai 120, a horvátországi 30, a szlovéniai 20, az ausztriai pedig 10 millió forintra pályázhat. Vajdaságot és Kárpátalját kiemelten kezeli a tanács, ezért biztosít nagyobb pénzügyi keretet az ottani magyarság számára, mint amennyit lélekszáma indokolttá tenne. A döntést a tanács tagjai teljes egyetértésben hozták meg.

A Szülőföld Alap három kollégiumába a tagokat szintén a MÁÉRT határon túli szervezetei, illetve a felkért magyarországi közigazgatási szervezetek delegálták. Az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium felhívására több mint hatszáz pályázat érkezett be, s eddig ennek kb. a fele meg is kapta a támogatást. A Regionális és Önkormányzati Együttműködési Kollégium a beérkezett 175 pályázatból 164-et talált érvényesnek. A két kollégium döntése alapján 973 millió forint támogatást kapnak a pályázók. A harmadik, a Gazdasági és Területfejlesztési Kollégium felhívására háromszáz pályázat érkezett be. Ezek feldolgozása még folyik, elbírálásukra feltehetőleg március elején kerül sor, kifizetésük pedig a 2006-os keretből történik majd.