Hazudott az orvos szakértő Malina Hedvig CT-vizsgálatáról

VRABEC MÁRIA

Nyitra. Labaš professzor a jelentésében a CT-vizsgálatra hivatkozva zárta ki, hogy Malina Hedvig orrtöve duzzadt lett volna a kapott pofontól, csakhogy a lány arcát egyáltalán nem vizsgálták. Az arcsérüléseket a traumatológus látás és tapintás alapján állapította meg, ezek leírása be is került a látleletbe, az arc CT-je nem volt indokolt.

Ez esetben tehát pont úgy, egy meg nem történt vizsgálatra hivatkozik a szakértő, mint amikor a belügyminiszter azt állította, hogy a DNA vizsgálat Malina Hedvig nyálát mutatta ki azon a borítékon, amelyben visszakapta az iratait.

Később kiderült, nyálmintát nem is elemeztek, de a hiteles bizonyítékként ismert DNA-vizsgálat említése hatott a közvéleményre. Vélhetően most is ezzel az effektussal számolt a szakértői jelentés szerzője, de az általunk megkérdezett radiológus szerint a helyzet nem ilyen egyértelmű.

„Arra a vizsgálatra, amit nem végeztek el, nem lehet hivatkozni, ez laikus számára is egyértelmű. Az pedig, hogy a páciensnek nem volt belső vérzése, még nem bizonyítja, hogy nem üthették, vagy rúghatták meg. A CT nem mindig alkalmas a felszíni zúzódások kimutatására, erre a mágneses rezonanciás vizsgálat való, de ez ebben az esetben nem volt indokolt. Ha minden kék foltot pontosan fel akarnánk térképezni, akkor valamennyi, az utcáról behozott részeget MR-vizsgálatra kellene küldenünk” – véli a rádiodiagnosztikát a nyitrai kórház számára végző Jessenius rt. egyik orvosa, aki maga is jelen volt Malina Hedvig vizsgálatánál.

Kérdésünkre, mit szól, Peter Labaš érveléséhez, hogy a beszúrt nyugtató injekció nyoma látszott a felvételen, akkor az ütésnyomoknak is látszaniuk kellett volna, a radiológus azt mondta, hogy a tű a bőr alá hatolt, míg az ütésnyomok a bőr felszíni sérülései, a kettőt nem lehet összehasonlítani.

Peter Labaš a jelentésében azt állítja, hogy a Malina Hedvig combján észlelt kb. 3 cm átmérőjű kékes-lilás véraláfutások 2006. augusztus 25-én már felszívódó stádiumban voltak, tehát jóval korábban keletkeztek. Lapunk bőrgyógyászt is megkérdezett az ütések nyomán keletkezett kék foltok gyógyulási idejéről. Mint megtudtuk, az ütésnyomok színe olyan nagy mértékű egyéni változatosságot mutat, hogy ennek alapján nem lehet megmondani a sérülés keletkezésének időpontját.

„Az erős ütés hatására megsérülnek a bőr alatti szövetekben található hajszálerek, és vér áramlik ki belőlük. Ha a vérzés közvetlenül a bőr felszíne alatt keletkezik, vörös, ha mélyebben, akkor lila elváltozást tapasztalunk” – mondta Ingrid Kieselová dermatológus.

„A szövetek közé szivárgott vér ezután megalvad, elsötétül, mélylila, majd fekete színűvé válik. Később a hemoglobin bomlásnak indul, zöld színű biliverdinné, majd sárga bilirubinná alakul, ezért az ütésnyomok is bezöldülnek, majd megsárgulnak. Hogy ez a folyamat kinél meddig tart, az teljesen egyéni, függ a páciens immunrendszerétől, a vér alvadékonyságától, és természetesen attól is, mekkora testfelületet ért az ütés. Az egyetlen biztos pont azt, hogy a friss zúzódás kékes-lilás, a sárga szín pedig legkorábban tizennyolc óra elteltével alakul ki, az igazságügyi orvostanban ez nagyon fontos támpont” – mondta a bőrgyógyász. Peter Labaš jelentésében nincs nyoma annak, hogy kidolgozója konzultált volna bőrgyógyásszal vagy törvényszéki kórboncnokkal.