Habsburg Ottóval, a Páneurópai Unió elnökével

A Páneurópai Unió Pozsonyban megtartott közgyűlésén Habsburg Ottó optimistán nyilatkozott a közép-európai országok uniós csatlakozásáról. A Páneurópai Unió elnöke szerint Magyarországnak van a legnagyobb esélyese a belépésre, de Szlovákia is jó úton halad.

Mit jelent a közép-európai országoknak a páneurópai gondolat és elégedett-e azzal, ahogy ezek a kis országok az elmúlt években a Páneurópai Unióhoz viszonyultak?

Természetesen mindent lehet jobban is csinálni, a politikában is sok mindenen lehet javítani. Általában azt mondhatom, közeli honfitársaim, akik elsősorban itt vannak Szlovákiában, Magyarországon és Horvátországban, jól dolgoztak. Ne felejtsük el azt, hogy ezek az országok önmagukat szabadították fel. Ez volt az első, a döntő lépés. Itt mindig is létezett egy lelki ellenállás, ami végül is tönkre tette az orosz nagyhatalmat. Nyugaton van egy nagyon ostoba felfogás, amikor reformországoknak nevezik a közép-európai államokat. Mi nem vagyunk reformnemzetek. Az egyetlen reformnemzet az orosz, aki bennünket elfoglalt. Nem mi hoztuk ide a kommunizmust, nem mi találtuk ki, ezt az oroszok kényszerítették ránk. Mi csak visszatérünk azokhoz a demokratikus alapelvekhez, amelyek a Duna medencéjét mindig is jellemezték. Ezek mellett pedig következetesen ki kell tartanunk.

A közép-európai országok egyformán kezelik az európai szellemiséget vagy van közöttük felfogásbeli különbség?

Egyesek most nagyon szépen kapcsolódnak az európai szellemiséghez Vegyük például Magyarországot, a parlamenti választások első fordulóját, az nagyon szép és sikeres volt. Bebizonyosodott, hogy Magyarország ma már teljesen demokratikus állam. Én húsz évig voltam a magyar–európai vegyes bizottság elnöke. Láttam azt, hogy mennyit fejlődött az ország ebben az időszakban. Kiváló munkát végeztek az elmúlt években a horvátok is, pedig nekik sokkal nehezebb a helyzetük, hisz a balkáni háborúk miatt több éves hátránnyal indultak a többi országhoz képest. Szlovákiában voltak nehézségek az elmúlt években, de úgy látom, most jó úton halad az ország. Azt mindenki tudja, hogy sokat kell még javítani, de a fejlődés iránya egyértelmű.

Közép-Európában az elmúlt néhány évben megerősödött a baloldal. A környező országok kormányaiban vezető szerepet kaptak a szociáldemokrata beállítottságú politikai erők. Ön hogyan értékeli ezt a fejlődést?

Én ezt is európai perspektívából nézem. Ebből a szempontból azt élvezem a magyar pártoknál, hogy minden egyes képviselőjük elsősorban magyar ember, csak azután európai és csak harmadsorban a saját pártjának a tagja. Ha ez így van, akkor nyugodtan lehet az egyik politikus baloldali, a másik pedig jobboldali. Ha elsősorban magyar ember, ha először hazafi, ha azzal egyetért, hogy Magyarországot minél előbb be kell vinni az Európai Unióba, akkor teljesen mindegy, hogy melyik párthoz tartozik.

Ön szerint milyen esélyük van az EU 2004-es bővítésekor térségünk országainak?

Idén leszek 90 éves, nagyon remélem, hogy még láthatom, amikor Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Azt gondolom, hogy erre Szlovákiának is van esélye. Nem mondom, hogy már két év múlva biztosan csatlakozhat az EU-hoz, de nagyon remélem.