„Gyógyult kábítószeres nincs, csak tünetmentes”

A szemléltetőeszközök lekötötték a fiatalok figyelmétVas Gyula felvételeKomárom. „Vigyázz magadra! És akkor, ‘s ott jusson is eszedbe!” – ezzel a címmel tartott a héten előadást a Selye János Gimnáziumban Klobusitzky György, a Budapesti Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa. A szemléltetőeszközök széles skáláját felvonultató, hatásos hangeffektusokkal, tréfás történetekkel tarkított előadásának témája a drogmegelőzés volt. A város alapiskoláinak hetedikes-nyolcadikos, illetve a középiskolák első-másodikos tanulóiból álló hallgatóság egyebek között megismerkedhetett a drogok és kábítószerek hatásmechanizmusával, a leggyakoribb drogfajtákkal, az egyes függőségi stádiumok ismertetőjegyeivel. Klobusitzky György a fogalmak tisztázásával vágott bele a témába: tudni kell, hogy míg minden kábítószer drog, nem minden drog kábítószer. A nikotin, az alkohol a gyógyszer és a koffein legális drogok, míg a kábítószer illegális drog. Rámutatott arra is, hogy a kábítószer-függőség a drogproblémákon belül a jéghegy csúcsát jelenti csupán: napjainkban Magyarországon mintegy 150 ezren fogyasztanak kábítószert, ugyanakkor altató- és nyugtatófüggőségben mintegy 400 ezren, alkoholfüggőségben 800 ezren szenvednek, és 3-3,5 millióra tehető a dohányzók száma. Hasonló arányokat mutat egy 9-17 éves fiatalok körében végzett felmérés is: az illegális kábítószereket 11 százalékuk, a szipózást 12, az alkoholt 59, a dohányzást pedig már 65 százalékuk kipróbálta. A drogos a normális élet stádiumától az „él és anyagozik”, majd az „azért él, hogy anyagozzon” és az „anyagozik, hogy éljen” stádiumokon keresztül jut el az „anyagozik és meghal” stádiumig – mondta az előadó. A második stádiumnál már szenvedélybetegségről beszélhetünk, és a beteg csak segítséggel tud megállni a lejtőn. Ugyanakkor hangsúlyozta: meggyógyult kábítószeres nincs, csak tünetmentes. Ezért van óriási szerepe a megelőzésnek, a felvilágosításnak.

Az előadást követően Klobusitzky kérdésünkre, hogy kitől fogadják el legjobban a tanácsokat a fiatalok, elmondta: „Minden olyan felnőttől, aki le tudja őket kötni, ismeri stílusukat, tud velük bánni, aki szakszerűen beszél az „anyagokról” és be is tudja azokat mutatni. Az már mellékes, hogy rendőr, orvos vagy pedagógus-e az illető.” Az adjunktus előadását hallgatva meggyőződhettünk róla, hogy ő valóban ezek közé a felnőttek közé tartozik. Hogy mennyire hatékonyak az ilyen előadások, azt lehetetlen lemérni. „Az viszont tény, hogy az egy-két órás előadás végén a diákoktól kért írásbeli véleményekben igen gyakran szerepel az a mondat, hogy az elhangzottak és látottak után soha nem nyúlnak kábítószerhez” – mondta az adjunktus. Ha egy valaki is betartja ígéretét, már sikeresnek számít a program.