Gyanús volt a poligráfos tesztelés – hazugságvizsgálat megrendelésre?

VRABEC MÁRIA

Nyitra. 2008. november 6-án a főügyészség írásban kérte a rendőrség kriminalisztikai kutatóintézetének Bazinban működő pszichofiziológiai osztályától Marcel Grzyb hazugságtesztjének elvégzését. A kérvényt az előírásokkal ellentétben nem postán juttatták el az intézetbe, hanem annak egyik munkatársa személyesen vette át – hogy hol, azt nem tudni. A birtokunkba jutott jegyzőkönyvben arra sincs utalás, hogy a tesztet végző szakember áttanulmányozta volna az ügy jegyzőkönyvét, vagy az ügyész tájékoztatta volna őt a lényegről, ezért egyáltalán nem tudni, minek alapján dolgozta ki a kérdéseket – hacsak nem az ügyészségtől kapta meg azokat.

Főügyészségi taxi?

2008. november 7-én Robert Benci is beleegyezett a vizsgálatba, és az ügyész felvilágosította őt, hogy kipihent, józan állapotban kell megjelennie. Gyógyszerekről, nem tudni miért, nem esett szó köztük, aminek azért van jelentősége, mert Róbert Bencit 2008. november 12-én úgy tesztelték, hogy előtte saját bevallása szerint két Ibalgint vett be fogfájás ellen.

Figyelemreméltó az is, hogyan jutott el a két személy a vizsgálat helyszínére. Grzybnek 2008. november 12-én reggel 8.45-kor a bazini kriminalisztikai kutatóintézet kapujában kellett várakoznia, Bencit viszont 8.00 órára Pozsonyba, a főügyészségre rendelte az ügyész. Valószínűsíthető, hogy onnan autóval vitte vagy vitette őt Bazinba, ahol Grzyb is várakozott, de a jegyzőkönyvben erre nincs utalás.

A két személyt ugyanabban az időpontban, reggel kilenckor kezdték tesztelni, és mindkettőjük vizsgálatánál ugyanazok a szakemberek voltak jelen – kérdezőként, megfigyelőként vagy ellenőrként. Még ha a kutatóintézetben két poligráf is van, akkor sem világos, hogyan tudtak a szakemberek egyszerre két vizsgálatra figyelni. A jegyzőkönyvből az sem világos, mi alapján választották a tesztelési módszereket. Grzyb az első módszerrel nem „ment át a vizsgán”, akkor egy másik tesztfajtát próbáltak ki rajta, ami alapján már igazmondónak bizonyult. Bencit viszont egészen más formátummal tesztelték, mint Grzybet, és megint más módszert használtak, amikor megismételték nála a vizsgálatot.

Személyre szabott tesztelési módszerek

Az első, 2008. november 12-i tesztelésre Benci erős fogfájással és „begyógyszrezve” érkezett. A kérdésekre, amelyek Malina Hedvig megtámadásában való részvételét firtatták, ugyan nemmel válaszolt, de a fiziológiai reakciói alapján nem lehetett egyértelműen megállapítani, igazat mondott-e. A vizsgálat befejezésekor ismét fogfájásra kezdett panaszkodni, gyógyszert és vizet kért, majd vért köpött egy pohárba, ezért a szakértő, aki ez esetben érdekes módon az ellenőr szerepét is ellátta, úgy döntött, hogy meg kell ismételni a vizsgálatot. Második alkalommal, 2008. december 1-jén azonban már nem ő tesztelte Bencit, hanem a kolléganője, aki egészen más módszert alkalmazott. Benci ennek ellenére ezúttal sem vette könnyen az akadályokat, az első fordulóban nem lehetett megállapítani, igazat mond-e, és csak második próbálkozásra ment át a vizsgán. A bizonytalanságot a szakértő azzal magyarázta, hogy a vizsgált alany kialvatlan volt, és nyugtalanította őt, hogyan jut haza Bazinból. Ha ez megfelel a valóságnak, felmerül a kérdés, hogy a kutatóintézet munkatársainak felkészültségével vagy szakmai tisztességével van baj, hogy először gyógyszer hatása alatt, másodszor pedig kialvatlanul, izgatott állapotban vizsgálták Bencit, és indoklás nélkül váltogatták a tesztelési módszereket. Az általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő szakember szerint, ha a vizsgált személy eredményei betegség vagy tudatmódosító szerek hatása miatt nem értékelhetők, másodszor is ugyanazzal a módszerrel kell őt tesztelni. Ugyanazon ügyben érintett személyeknél szintén egyforma módszert szoktak alkalmazni – ez megkönnyíti az összehasonlítást és a végkövetkeztetést.

Grzyb és Benci hazugságvizsgálata korántsem hozott egyértelmű eredményt, a két fordulóból mindketten csak egyet vettek sikerrel. Az eredményeikből a főügyészégen mégis azt a következtetést vonták le, hogy igazat mondtak, amikor azt állították: semmi közük Hedvig megtámadásához.