<p>Két, viszonylag fontos törvényt is megvétózott a napokban Ivan Gašparovič köztársasági elnök: a kollektív egyeztetésről és az anyagi szükséghelyzetről szóló jogszabályok újratárgyalását és módosított elfogadását kérte a parlamenttől.</p>
Gašparovič betett a Smernek
Pozsony |
A Smer egyelőre csak meglepetésének adott hangot, a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) azonban a kollektív egyeztetésről szóló törvény vétója miatt élesen bírálta Gašparovičot. Jozef Kollár szakszervezeti vezető érthetetlennek tartja az államfő lépését, mivel az első Fico-kormány ciklusának végén ugyanennek a jogszabálynak a most elfogadottnál szigorúbb változatát már aláírta. Grigorij Mesežnikov politológus szerint a háttérben a munkaadók lobbija állhat. „Feltehetően a szervezetek tiltakozása alapján úgy értékelte ki a helyzetet, hogy a törvények aláírásával nehezítené a szlovák gazdaság helyzetét” – magyarázta a politológus. A jogszabályt az elfogadása után élesen bírálták a munkaadók szervezetei. A köztársasági elnöktől a törvény elutasítását kérte valamennyi munkaadói szövetség és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) is. Szerintük a jogszabály ellentétes az alkotmánnyal, de gazdasági szempontból is elfogadhatatlan, mivel várhatóan növeli majd a különben is magas munkanélküliséget. A politológus szerint azonban az elnöki vétó nem jelenti azt, hogy Gašparovič távolodna a Smertől. „Minden más kérdésben nagyon lojális a kormányhoz. Ez az ügy ugyan bonyolítja a kormány helyzetét, de nem csökkenti a hatalom jelenlegi koncentrációját – véli Mesežnikov. – Ha akarta volna, függetlenségének kimutatására talált volna más lehetőséget is.” Gašparovič azt kifogásolta, hogy a jogszabály kiterjesztené a magasabb szintű kollektív szerződés érvényét azokra a vállalatokra is, amelyek rendelkeznek vállalati kollektív szerződéssel. Hivatkozik uniós előírásokra is, amelyek szerinte az 50 alkalmazottnál kisebb vállalatokat tartja kis- és középvállalkozásoknak, ezért úgy véli, hogy 50 főben kellett volna maximálni azon vállalatok nagyságát, amelyekre nem lehet kiterjeszteni a kollektív szerződés hatályát. A KOZ ezt a kifogást is tarthatatlannak nevezte, mivel szerintük így a legtöbb ágazatban kollektív szerződés nélkül maradna az alkalmazottak kétharmada. A döntés és annak indoklása meglepte Ján Richter szociális ügyi minisztert is, szerinte például az államfő által idézett uniós előírás nem a kollektív szerződéssel, hanem az állami dotációkkal kapcsolatos. A szakszervezetnek azonban nem kell kétségbe esnie az elnöki vétó miatt, a parlament smeres többsége ugyanis várhatóan változatlan formában fogadja el a jogszabályt. (lpj, SITA, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.