Furcsa magyar haderőfejlesztés

25-ről 26-ra jutna a magyar honvédség, némi nyelvi poénnal így foglalhatnánk egy mondatba azt a két számot, ami körül most a magyar haderőfejlesztés zajlik. Előbbi azt a százalékos arányt jelenti, amivel a hadsereg létszámát növelnék meg a következő években egy nemrég elfogadott törvénymódosítás nyomán, utóbbi 2026-ot jelöli, elvileg ez a vége annak a nagyszabású haderőfejlesztési tervnek, aminek a megvalósítása tavaly kezdődött. Mivel a magyar kormány komolyan gondolja, hogy évről évre többet költve a védelemre, éveken belül elérik a NATO-tagság által megkövetelt 2 százalékos GDP-ráfordítást, most pénz is lesz a „paripa és fegyver” beszerzéséhez. Egy minisztériumi forrásunk szerint többek között az áprilisi választások után a védelmi tárca élén bekövetkezett váltásnak is az volt az egyik oka, hogy Orbán Viktor szerint Simicskó Istvánnál alkalmasabb ember is van a fejlesztések megvalósítására, így jött egy katona, Benkő Tibor volt vezérkari főnök. 

Leépült a hadiipar 

Persze elég mélyről kell indulni: a rendszerváltás után a környező országok közül nem csak egyedül Magyarországon épült le a hadiipar szinte teljesen, de még a szinten tartásra is a magyar kormányok költöttek a legkevesebbet. Nem véletlen, hogy mára több szakember szerint a magyar honvédségben egyedül a Mistral kis hatótávolságú rakétarendszer és természetesen a Gripen vadászrepülők tekinthetők korszerűeknek, míg a harckocsi állomány szinte nullára redukálódott, a régi szovjet MI–8-as és MI–24-es helikoptereket pedig nemrég kellett Oroszországban felújítani, hogy még használhatóak legyenek. 

20 darab helikopter 

A választások óta eltelt hónapok valóban szolgáltak néhány látványos döntéssel: eldőlt, hogy 100 milliárd forintért 20 darab Airbus H145M típusú könnyű szállító helikoptert vásárolahonvédség,afrancia–spanyol– német konzorciummal további beszerzésekről is folynak tárgyalások. Ezen kívül két használt Airbus A319es, valamint egy Dassault Falcon 7X szállítógépet is vettek. Utóbbiakkal azonban egyelőre több visszás eset is történt. Egyrészt bár a hivatalos közlés szerint a Falcont „futárfeladatokra” alkalmazzák majd többek között, ez a gép tipikusan „luxusmagángép” a nemzetközi forgalomban, és felmerült a gyanú, hogy elsősorban szűkebb kormányzati delegációk használják majd, mint katonák, ezt csak erősítette, hogy a honvédség vezetése nem volt hajlandó egy darab képet sem közölni a jármű berendezéséről. 

A két Airbus ugyan valóban alkalmas nagy tömegű katona, felszerelés szállítására, de a jelek szerint egyelőre esetükben is a kormánydelegációk jelentik az „erősebb kutyát” a katonákkal szemben: vitték már Izraelbe Orbán Viktort és Szijjártó Pétert a nyáron, és botrányt keltett, amikor kiderült, egy Koszovóból hazatérő katonai kontingensnek Ukrajnából béreltek szállítógépet, mert az egyik Airbus éppen szintén kormánydelegációt szállított, a másikkal Áder János ment volna Bukarestbe egy konferenciára, de a berakodásnál megsérült a gép egyik ajtaja, így végül a köztársasági elnök sem tudott elutazni vele. 

37 650 honvéd 

Visszatérve a 25-höz: az emelés révén a magyar honvédség állományának létszáma 31 080-ról 37 650 főre emelkedik majd, a tisztek létszáma 5690-ről 6600-ra, az altiszteké 9270-ről 10 200-ra, a legénységi állományé 8850-ről 13 200-ra nő, a honvédtisztjelölteké 500-ról 800-ra míg az altisztjelölteké 100-ról 250-re növekszik. Vagyis, mint a számokból látszik, azért még az emelés után sem kell senkinek attól tartania a térségben, hogy a magyar hadsereg valamilyen fenyegető létszámot érne el. Igaz, ezt még kiegészíti majd egy 20 ezer fős tartalékos állomány, már ha sikerül ezt teljes létszámban feltölteni. Felemelték a hadiállapot esetén a hadseregbe behívható állampolgárok felső korhatárát is 50 évre. 

Tényleges számok 

A létszám és korhatáremelés mértékének indokaival nem kényeztette el a kormány az érdeklődőket. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció szakpolitikusa, volt honvédelmi államtitkár ezzel kapcsolatban a Népszavának azt mondta, az említett számok csak kereteket jelölnek, a tényleges létszámot nem árulja el a kormány. A politikus szerint ráadásul a mai pontos létszámokat sem ismerni, ő úgy becsüli, legalább 5 ezerrel, de akár 8 ezerrel is kevesebben lehetnek a tényleges állomány tagjai, mint a hivatalos létszámkeret. Vadai Ágnes szerint a súlyos létszámhiányt bizonyítja, hogy amikor a kormány katonákat akart kirendelni a déli határ védelmére, tartalékosokat kellett behívnia. Ráadásul a kormány azt sem hajlandó elárulni, hogy a létszámbővítés és a szintén beígért illetménynövelés mennyibe kerül, pedig Vadai Ágnes szerint ez nyilván jelentős költséggel jár majd. 

Civileket hadgyakorlatra 

Azt, hogy jelenleg a magyar honvédség mivel tud ténylegesen hozzájárulni egy NATO-akcióhoz, jól jelzi, hogy – szintén a Népszava szerint – alig két tucat magyar katona vett részt október végén Norvégiában a NATO utóbbi harminc évben szervezett egyik legnagyobb hadgyakorlatán. Az ötvenezer katona részvételével zajló akcióban Magyarország egy logisztikai központot és a Civil Katonai Együttműködés és Lélektani Műveleti Központ munkatársait külde ki.