Freedom House: Magyarországon 10 éve romlik a demokrácia

A friss felmérés nem túl biztató: a 29 vizsgált ország közül 19-ben rosszabb demokráciaindexet mértek, mint az előző évben. A jelentés kiemeli, Lengyelország produkálta a második legnagyobb demokráciaindexvisszaesést a jelentéssorozat történetében, miután a kormányzat maga alá gyűrte az ország igazságügyi rendszerét, politikai befolyás alá vonta a közmédiát, és lejárató kampányokat indított a civil szervezetek ellen. A jelentés Magyarországról sem fest sokkal jobb képet, hiszen megjegyzi, összességében a magyar demokrácia romlott a legtöbbet az elmúlt évtizedben, minden évben csökkenést produkált.

Szlovákia a második

A V4-es országok közül jelenleg három számít konszolidált demokráciának, a legjobb demokrácia-indexe Csehországnak van, 2,29-es értékelést értek el. A második helyen Szlovákia áll 2,61-es értékeléssel, Lengyelországnak pedig a jelentős romlás után is 2,89-es az indexe. Magyarország tíz év folyamatos csökkenése után félig konszolidált demokráciaként 3,71-es értékelést kapott, hasonlóan a balkáni országok nagy többségéhez. A legrosszabb állapotban a posztszovjet térség van, melyek autoriter rezsimeknek számítanak, értékelésük pedig 6 és 7 között áll.

A szlovák országjelentés szerint az ország demokráciájának állapota stagnál, az elmúlt évekhez képest egyetlen vizsgált területen sem tapasztaltak változást. Az ország legkomolyabb problémájának a Freedom House elemzői a korrupciót tartják, a területet elemezve kiemelik a Bašternák-ügyet, vagy épp az oktatási minisztérium EU-dotációs botrányát – az elmúlt egy hónap politikai eseményei még nem kerültek be a jelentésbe.

Magyarország már Balkán

A magyar országjelentés ennél rosszabb képet mutat, az önkormányzatok és az igazságszolgáltatás indexén kívül minden vizsgált területen romlást tapasztaltak a jelentés készítői. A kormányzat területén a közpénzből folytatott negatív kampányt említik, mellyel a kormány „párhuzamos valóságot” alakított ki a magyar választópolgároknak, kiemelik a civilek és a CEU ellen hangolt törvényeket, és megemlítik az Állami Számvevőszék ellenzéki pártokra kiszabott büntetéseit. Rámutatnak, hogy csökkent a sajtószabadság, miután kormányközeli körökhöz jutott a teljes regionális laphálózat, és egyre több volt a nem kormánypárti újságírók elleni verbális támadás.

Fékek és ellensúlyok

Nate Schenkkan, a jelentéshez tartozó összefoglaló elemzés szerzője azt írja, az illiberalizmus már túllépett Magyarország és Lengyelország határain, szinte minden vizsgált ország kormánypolitikusai rendszeresen támadják a civil szférát és a független sajtót, és azzal vádolják őket, hogy idegen érdekeket szolgálnak. „A politikusok megpróbálják delegitimizálni az összes kritikus hangot, és a törvénykezésen keresztül próbálják felszámolni a fékek és ellensúlyok rendszerét” – fogalmaz a szerző. Hozzáteszi, az illiberalizmus nem egy lekicsinylő kifejezés, egyszerűen egy ideológiai álláspontot jelez, mely elutasítja a független intézmények kormányellenőrző szerepének szükségességét. Az illiberalizmus KözépEurópára jellemző, és más, mint a posztszovjet erőszakos autoriter rendszerek: ebben a környezetben az emberek tüntethetnek, civil mozgalmakat alakíthatnak, írhatnak kritikus cikkeket és közösségimédia-posztokat anélkül, hogy erőszak vagy börtönbüntetés fenyegetné őket. Ám ez azt eredményezheti, hogy különböző intézményi ellenőrzést kapnak a nyakukba, és a kormánypárti sajtó is kemény támadást indíthat ellenük. A jelentés készítői szerint az EU fellépése az illiberalizmus ellen nem volt sikeres, a magyar és a lengyel példa pedig rossz mintával szolgálhat más EU-s országok számára is.

10-es skála

A szervezet huszonkilenc posztkommunista országban vizsgálja a demokrácia állapotát és változásait a Nations in Transit elnevezésű éves jelentéssorozatában. Az egyes országjelentésekben a készítők részletekbe menően veszik górcső alá a demokratikus társadalmak jegyeiben mutatkozó változásokat a kormányzástól a választási folyamaton és az igazságszolgáltatás állapotán át a sajtószabadságig és a civil társadalom helyzetéig. Ezek összessége adja ki az adott országok demokráciaindexét, mely1-től10-esskáláigterjed,aholaz 1 a legjobb eredmény, a 10 pedig a legrosszabb.