Folytatódik az eladósodás, kórházak mehetnek csődbe

Pozsony. Az egészségügyi reform ellenére tovább folytatódik az egészségügy eladósodása, igaz, a korábbinál jóval kisebb ütemben, áll az egészségügyi miniszter jelentésében. Eszerint 2005-ben a teljes adósság 117 millió koronával csökkent, de ez csak az egészségbiztosítóknak köszönhető. A kórházak adóssága az első félévben 1,7 milliárd koronával emelkedett, ami havonta 300 milliós emelkedést jelent. A kormány nem készül a biztosítási rendszer újabb módosítására, az egészségügyi minisztérium szerint elég pénz van a rendszerben. Peter Pažitný, a reform társszerzője szerint sok az eszkimó, kevés a fóka. „A kórházak kihasználtsága 64 százalékos, nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló összeg nem elég valamennyi fenntartásához” – mondta lapunknak Pažitný. Szerinte a közeljövőben számítani kell egyes kórházak csődjére. „Minden a legnagyobb megrendelő, az Általános Egészségbiztosító (VšZP) hozzáállásán múlik, amíg valamennyi kórházzal szerződést köt az általános eladósodás folytatódik” – véli Pažitný. A VšZP most értékeli az egyes kórházak színvonalát, mely akár oda is vezethet, hogy a kórházzal vagy egyes osztályaival nem szerződik a biztosító. „Az értékelés eredménye alapján választjuk majd ki azokat a szolgáltatókat, melyek a legjobb színvonalat biztosítják ügyfeleink számára – mondta lapunknak Svätopluk Hlavačka, a VšZP igazgatója. – Figyelembe vesszük azt is, hogy az adott kórház által nyújtott valamennyi szolgáltatás optimálisan működik-e.” Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egyes kórházakban megszűnhetnek bizonyos osztályok.

A legnagyobb mértékben továbbra is a központi, az egészségügyi minisztérium hatáskörében lévő intézmények növelik az adósságot, havonta mintegy 201 milliós összeggel. „Ezek az intézmények most vannak átalakulóban, az új menedzsmentek feladata lesz az adósságnövekedés megállítása” – mondta lapunknak Karol Farkašovský, az egészségügyi minisztérium szóvivője. Az állam – a Veriteľ Rt. segítségével – megtéríti a 2004 végéig keletkezett tartozásaikat, az ideiket azonban már nem. Habár a megyei és a helyi önkormányzatok hatáskörébe került intézmények adósságállománya alacsonyabb mértékben emelkedik – havonta „alig” 99 millió koronával nő – mégis ők vannak a rosszabb helyzetben. Az állam ugyanis csak a 2002 végéig keletkezett tartozásaikat törleszti, az újakat már a fenntartóknak, vagyis az önkormányzatoknak kell magukra vállalniuk. Nem minden kórház termel azonban adósságot. „Az idei költségvetésünk kiegyensúlyozott, nem keletkeznek újabb adósságok” – mondta lapunknak Kövér Péter, a királyhelmeci kórház igazgatója. – Ugyan még vannak adósságaink, de azok 2003 előtt keletkeztek, így azokat az állam fizeti.” Az igazgató szerint a már három éve nonprofit szervezetként működő kórházban idén már béremelésre és a berendezések korszerűsítésére is jutott. Rosszabb helyzetben van a dunaszerdahelyi kórház. „A költségvetésünk még mindig hiánnyal számol, vagyis adósságot termelünk” – mondta lapunknak Horváth Zoltán igazgató. Szerinte a kórházban még vannak tartalékok, de a finanszírozási rendszert is változtatni kellene. „Amíg a biztosítók nem a diagnózis szerint, hanem csak átalányban fizetik a beteg kezelését, addig nehéz lesz megállítani az adósság növekedését – mondta Horváth. – A jelenlegi rendszerben ez a minőség kárára menne, vagyis csökkenne a szolgáltatásaink színvonala.” (lpj)