Folyamatosan mélyülő szakadék a régiók között

Pozsony és vidéke az egyetlen régió az országban, ahol a kimutatott jövedelem tartósan az országos átlag felett van. Ugyancsak itt figyelhető meg a leggyorsabb bérnövekedés is. A főváros olyannyira elszakadt az ország többi térségétől, hogy a 22 ezer koronát meghaladó fejenkénti átlagfizetése deformálja az országos átlagot jelző számot (16 500 korona körül), amelyet a fennmaradó 7 megye közül egyik sem képes elérni. Azaz, aki nem Pozsonyban vagy annak vonzáskörzetében dolgozik, annak – némi túlzással – nincs esélye az országos átlagot elérő bérre. Ráadásul a munkaviszonyban lévők mintegy kétharmada a jelzett 16 500 koronánál kevesebbet keres. A Szlovák Statisztikai Hivatal 2004 és 2005 első féléve között 10 százalékos bérnövekedést mért a Nagyszombati kerületben is, ahol a bérszínvonal csak nyolc százalékkal marad el az országos átlagtól. Ebben a két régióban növekszik a leggyorsabb ütemben a foglalkoztatottak száma is. Pozsonyban és környékén évről évre csökken a munkanélküliség, jelenleg 5,4 százalékos. Ez az érték közelít a természetes munkanélküliségi rátához, azaz ahhoz az állapothoz, mikor csak azok nem dolgoznak, akiknek nem muszáj.

A másik végletet az Eperjesi kerület képviseli. Itt az átlagfizetés az első félévben 12 199 korona volt, s a legalacsonyabb évközi növekedést mutatta. A kerület magas munkanélküliséggel küzd. 2002-es adatok szerint az Eperjesi kerület gazdasági színvonala az Európai Unió átlagának harmadát sem érte el, míg a pozsonyi régió bekerült az ötven legfejlettebb régió közé. Olyannyira, hogy Pozsony gazdasági összteljesítménye egyenesen meghaladja az uniós átlagot, és az immár EU-tag volt szocialista országok régiói közül egyedül csupán Prága előzi meg.

Róbert Prega, a Tatra Bank elemzője szerint a regionális különbségek természetes jelenségnek mondhatók. Egy idő után Pozsony előnyének csökkenni kellene, a fejletlenebb régiók javára. „Természetes jelenségnek mondható, hogy ha az országba új befektető érkezik, az igyekszik a fejlettebb régiókban megtelepedni” – mondta. Például a PSA Peugeot Citroe#n, mely nemsokára megkezdi működését Nagyszombatban, a fejlett infrastruktúra miatt választotta ezt a területet (autópálya, vasút, repülőtér közelsége). Ugyancsak szerepet játszott a megfelelően képzett munkaerő jelenléte, valamint hogy az autógyártásnak megfelelő hátországa volt a régióban. Prega szerint a főváros és környéke a nagyon perspektivikus, komoly gazdasági potenciált képviselő Pozsony–Győr–Bécs-háromszög miatt is felértékelődött a befektetők számára.

Ahogy nemzetközi viszonylatban, úgy egy adott országon belül is elmondható, hogy a fejletlenebb térségek nagyobb fejlődési potenciállal bírnak. A Kassai kerület például – annak ellenére, hogy ott a legmagasabb a munkanélküliség – az átlagfizetések tekintetében

lassan megközelíti az országos átlagot. A U.S. Steelen kívül több multinacionális vállalat is megtelepedett a térségben, legutóbb például a Getrag-Ford autógyár.

Róbert Prega szerint kérdéses az állami szerepvállalás szükségessége a regionális különbségek felszámolásában.

Az egykori Német Demokratikus Köztársaság felzárkóztatására több százmilliárd eurót fordított a szövetségi kormányzat. Ez kétségkívül szerepet játszott a régió gazdasági felemelkedésében, de az elért eredmény meszsze nem volt arányos az anyagi ráfordítással.

Bár a különbségek az egyes térségek gazdasági mutatói között első pillantásra jelentősnek mondhatók, Szlovákia mégis a legkisebb vagyoni különbséget mutató országok közé tartozik.

Hogyan mérik a vagyoni különbséget?

Az egyenlőtlenség egyik mértékegysége az ún. Gini-index, amely a teljes egyenlőség = 0 és a teljes egyenlőtlenség = 100 értéke között mutatja egy adott közösségen belüli különbségeket. A Gini-index azt méri, hogy egy adott országban a jövedelmek eloszlása mennyiben tér el az abszolút egyenlőségtől. Ha sorba rendezzük a társadalom tagjait jövedelmük nagysága szerint, majd felrajzoljuk kumulált jövedelmük elosztását, tökéletes egyenlőség esetén átlós egyenest, valóságos helyzetekben az átlótól az egyenlőtlenség mértékében eltérő Lorenz-görbét kapunk. A Gini-index, a Lorenz-görbe és az átló közötti területnek és az átló alatti területnek a hányadosa, a szemléletesség kedvéért százzal megszorozva. (ú)