Fico dönthet a minimálbérről

A hatályos, csak idén januárban életbe lépett jogszabály szerint ha a minimálbér nagyságáról a szociális partnerek nem tudnak megegyezni, akkor az minden év januárjától olyan mértékben emelkedik, mint az előző évi országos átlagbér. Ennek alapján januártól 8690 korona (288,46 €) lett volna a minimálbér, a kormány azonban legalább 8900 koronát (295,43 €) szeretne. Ezt törvénymódosítás árán érte el. Robert Fico miniszterelnök már hetekkel ezelőtt jelezte, mindent megtesz, hogy a most 8100 koronás (268,87 €) minimálbér legalább 8900 korona legyen. Viera Tomanová szociális ügyi miniszter szerint a minimálbér kiszámításának módja nem változik, „de előtte a kormánynak lehetősége lesz beavatkoznia, ha a szociális partnerek nem egyeznek meg.“
Az ellenzék úgy véli, a kormány azért emeli a minimálbért, hogy több bevételhez jusson - a társadalombiztosítási járulékok legkisebb összege ugyanis a minimálbérből számítódik ki. Sárközy Klára (MKP) figyelmeztetett, a kormány azt ígérte, hogy nem emeli a járulékokat. „Minimálbért csupán a dolgozók 1,8-2,2 százaléka kap, megemelése viszont a járulékokat is megnöveli sok egyéni vállalkozó számára“ - mondta az ellenzéki politikus.
A Szlovák Kisvállalkozók Szövetsége (SŽS) sem ért egyet a módosítással. „Megdöbbentő, milyen gyorsan képes módosítani a kormány egy törvényt, ha saját érdekeiről van szó. A napokban szinte kampány indult a kisvállalkozók ellen, hogy azok nagy hányada kevés társadalombiztosítási járulékot fizet, s emiatt a nyugdíjuk majd nem éri el a létminimumot se, ezért az egész társadalomnak kell őket eltartani. Ez nem igaz. Elemzést akarunk készíttetni arról, mennyi pénz kerül a járulékcsomagba, ki milyen mértékben járul hozzá, s ki merít belőle a legtöbbet“ - mondta lapunknak Viola Kromerová, a Kisvállalkozók Szövetségének főtitkára. Hozzátette, egyetlen reményünk a kormányfőtől áprilisban kapott ígéret, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a járulékokat ne a minimálbérből kiindulva, hanem más módon számítsák ki. A Vállalkozók Szövetsége (PAS) úgy véli, a minimálbér emelése nem járul hozzá a munkanélküliség csökkentéséhez, ugyanis a munkáltatóknak nem áll érdekükben, hogy alacsonyan képzett vagy képzetlen munkaerőt alkalmazzanak egyre növekvő munkaköltségek mellett.
A kormánykoalíció természetesen nem osztja a szakmai szervezetek és az ellenzék véleményét. Robert Madej (Smer) állítja, a minimálbér növekedése nyomást gyakorol az alacsony fizetési sávban lévő további bérek emelkedésére is. Anton Bobrík (Smer) azzal érvelt, hogy azok a kisvállalkozók, akik most a minimális járulékokat fizetik, nagyon alacsony nyugdíjat fognak kapni. A Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) szerint nincs értelme a szociális párbeszédnek, ha a kormány az első adandó alkalommal felrúgja az egyezségeket -a minimálbérről szóló törvény tavaly mindhárom fél egyetértésével született meg. A Szakszervezetek Konföderációja egyetért a módosítással és a 8900 koronás minimálbérrel, noha ők eredetileg 9038 koronát (300 €) szerettek volna. Emil Machyna, a KOVO szakszervezet elnöke úgy véli, a minimálbér emelése csökkenti a régiók közti különbséget, s a nagy munkanélküliséggel küzdő térségekben is arra kényszeríti a munkaadókat, hogy többet fizessenek a munkavállalóknak. A minimálbérről szóló törvény a kihirdetés napján lép érvénybe. (sán, ú)