Fico államosítaná az iskolákat

Robert Fico kormányfő a napokban egy gazdasági napilap vitafórumán jelentette ki, hogy a középiskoláknak vissza kellene kerülniük az állam kezébe. „Óriási hiba volt a középiskolákkal kapcsolatos jogköröket a megyéknek adni. Ennek a hatalomnak vissza kellene kerülnie az állam kezébe, hogy legyen bátorságunk kimondani, nem fogunk olyan tanulmányi programokat nyitni, mint például a szabadidős animátor” – jelentette ki Robert Fico. Az iskolák visszaállamosítását nem először vetik fel a Smer berkeiben. 2013-ban Dušan Čaplovič (Smer) volt oktatási miniszter beszélt a középiskolák államosításáról. Többször kijelentette, hogy járhatónak tartja a magyarországi modellt. Akkor úgy fogalmazott, az államosítás az iskolahálózat 2-3 évig tartó átfogó racionalizációját és optimalizációját követően mehet végbe. Az alapiskolák visszaállamosítását már jóval bonyolultabb folyamatnak tartotta.

Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter meglepő módon nem vetette el a kormányfő elképzelését. Sőt, ő egy lépéssel tovább ment, és a teljes regionális iskolahálózat államosításáról beszélt. Ez azt jelentené, hogy a megyék mellett az önkormányzatok is elveszítenék az alapiskolák fölött gyakorolt jogköreiket. Jókai Tibor, a pedagógusszövetség (SZMPSZ) elnöke visszalépésnek tartja az államosítás gondolatát. Hangsúlyozta, a szövetség mindig is az önkormányzatiság mellett tette le a voksát. „Az államosítás a magyar iskolák szempontjából veszélyforrás, hiszen mindig helyi szinten tudják a legjobban, mire van szükség” – mondta Jókai Tibor, aki szerint nyilván az iskolák demokratikus működésébe akarnak beleszólni.

Andruskó Imre, a komáromi Selye János gimnázium igazgatója a középiskolák racionalizációjának szándékát látja a felvetés mögött. „Nagyon sok a középiskola, diák pedig egyre kevesebb van. Megyei szinten nehezen lépik meg az iskolák racionalizációját, az összevonásokat, bezárásokat, gondolom központi szinten szeretnének ebbe bele nyúlni” – magyarázza az igazgató. Ugyanakkor Andruskó Imre ebben a pillanatban nem tartja reálisnak ezt a kérdést. „A jelenlegi rendszer – vagyis hogy a középiskolák a megyékhez, az alapiskolák, óvodák pedig a helyi önkormányzatokhoz tartoznak, míg a speciális iskolák maradtak állami fenntartásban – egy jól működő modell. A gond ott kezdődik, hogy kevés a gyerek” – szögezte le Andruskó Imre.
Robert Fico kormányfő a napokban egy vitafórumon vetette fel az államosítás gondolatát. Javaslatát azzal indokolta, hogy bátrabban módosulhatnának az iskolák általa haszontalannak tartott tanulmányi programjai. „A központi pedagógiai programokról most sem a fenntartó dönt, hanem a minisztérium. Ha központilag rugalmasnak dolgozzák ki, akkor az iskoláknak nagyobb a mozgástere, könnyebben bedolgozhatják a helyi igényeket” – mutatott rá Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója, aki állítja, ezért nem kell államosítani a középiskolákat.

Andruskó Imre a felvetés mögött a kormány racionalizációs szándékát látja. Úgy véli, a kormány számára is nyilvánvaló, hogy nincs olyan polgármester vagy képviselő-testület, aki, illetve amelyik bezáratna egy iskolát. Ugyanakkor az iskolahálózat észszerű racionalizációját már nem lehet sokáig halogatni, viszont csak központilag tudnák végrehajtani. „Véleményem szerint az alsó tagozatos iskolát mindenhol meg kellene tartani, és központi felső tagozatos iskolákat kellene kialakítani”– állítja az igazgató, aki egyben önkormányzati képviselő is. Szerinte egyébként Robert Fico koalíciós partnerei nem lesznek vevők a kormányfő javaslatára.

Hasonlóan vélekedik Agócs Attila, Fülek polgármestere is, aki szerint az oktatásügy helyi szinten nagyon sokszínű, nehezen átlátható kérdéskör. „Egyértelműen látszik, hogy az iskolák száma és az egyes régiók demográfiai mutatói között aránytalanságok kezdenek kialakulni. Amikor a kormány képviselői államosítást emlegetnek, nyilván racionalizációra is gondolnak. Az pedig, intézmények megszűnésével, szakok leépítésével és újak megnyitásával járhat. Saját tapasztalatom, hogy a város az intézményeinél a normatív támogatási rendszer miatt kialakuló egyenlőtlenségeket megértően kezeli, a helyi intézményvezetőket is – mint egy család tagjait – erre vezeti. Ez jó az intézmények szempontjából, de nem biztos, hogy hasznos az oktatás minőségére nézve” – magyarázta a polgármester. Agócs elképzelhetőnek tartja, hogy az állami hivatalok meg mernének tenni olyan lépéseket, amelyeket a helyi képviselő-testületek és megyei önkormányzatok lényegükből fakadóan soha nem fognak meglépni a túl közeli viszonyok miatt, azaz, mert mindenki ismer mindenkit.

Nagy kérdés az is, hogyan fogadna egy ilyen javaslatot a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) és a megyefőnökök. A módosítással nemcsak jelentős költségvetéstől esnének el, de elveszítenék legfontosabb kompetenciáik egyikét. Ráadásul helyi szinten képtelenek lennének megakadályozni egy-egy iskola bezárását. Arról nem is beszélve, hogy az iskolák felújítására, a különböző uniós források mellett, az önkormányzatok rengeteget fordítottak saját forrásaikból is.

Bár Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter első nekifutásra nem vetette el Robert Fico kormányfő ötletét, egyelőre egyikük sem erősítette meg, hogy a kérdésről társadalmi vitát kezdeményeznének. Utóbbi pedig a szakemberek szerint megkerülhetetlen, hiszen számos érintett fél véleményét figyelembe kell venni. Ráadásul egy ilyen jelentős módosítást alaposan mérlegelni kell.