Felhasználjuk a támogatásokat

Gyurovszky László: „Nagy előnyt jelent majd, ha az adott térség rendelkezik valamilyen fejlesztési tervvel.” Somogyi Tibor felvételeTúl vagyunk az utolsó brüsszeli országértékelésen. Mi az Ön véleménye róla?

A tavaszi értékelés a február-márciusi állapotot tükrözte, a mostani a szeptember elejei helyzet alapján készült. Ez már így van, általában két hónapig tart, amíg az Európai Unió egyes szervein keresztülmennek ezek az elemzések. Amint azt a nyár elején jeleztük, időközben, többletforrásoknak köszönhetően sikerült biztosítani, hogy az uniós felkészülés szempontjából fontos munkahelyek attraktívvá váljanak, így most ezekben a pozíciókban hozzáértő emberek ülnek, akik ráadásul képesek napi 12-14 órás munkára, ha kell, akkor hétvégeken is. A minisztériumokban ennek köszönhetően kialakult egy két-háromszáz fős, jól összeszokott gárda, amely tudja, mit kell tennie, és a munkájának megvan az eredménye.

Miután sikeresen maguk mögött tudják a felkészítést, napirendre került a hazai szervezetek és lakosság által talán leginkább várt rész, a strukturális alapok felhasználása. Mi várható az elkövetkező hónapok során ezen a téren?

November végén adjuk le a programdokumentumok és a programkiegészítők végleges változatát, majd december közepére várható ezek uniós jóváhagyása. Ezután Szlovákia és az EU kölcsönösen hivatalos levélben biztosítják egymást, hogy a közösségi kerettámogatás végleges szövege mind a két fél számára elfogadható. Formálisan a megállapodást csak a belépéskor, május 1-jén írjuk alá. Az említett levélváltás után viszont már közzétehetjük a strukturális alapokhoz kötődő pályázati felhívásokat. Ez tehát december közepén várható, akkor lehet majd elkezdeni a pályázatok írását.

Addig viszont már folyhat az előkészítés. Ehhez mit tanácsol az érdeklődőknek?

Hangsúlyozom, hogy a szükséges információk legalább 90 százaléka már most is végleges, rájuk támaszkodva már lehet dolgozni. A beruházási pályázatok esetén érdemes foglalkozni a tulajdonlapokkal, a pénzügyi háttér megteremtésével, a tervdokumentáció és az építési engedély intézésével. Ezek minden beruházás részét képezik, így nem kell várni velük az új pályázati lehetőségek meghirdetéséig. Decemberben pedig ehhez járul majd a többi teendő. Akkor hozzuk nyilvánosságra a pályázati rendszert, sőt az értékelési rendszert is.

A minisztérium folyamatosan gyűjti a pályázati elképzeléseket. Még mindig érvényes, hogy kevesebb az érdeklődő, mint a felkínált támogatás?

Már eljutottunk oda, hogy az érdeklődés meghaladja a hároméves keretet, így már nem tartok attól, hogy nem lennénk képesek kimeríteni. Különösen igaz ez a helyi infrastruktúra, illetve a vidékfejlesztés nevű részekre. A pályázás bizonyára nem lesz mindenki számára problémamentes, de az előcsatlakozási alapok gyakorlatához képest nagy változás, hogy a hibás pályázatokat átdolgozásra visszaadjuk, és még indoklást is fűzünk hozzá. Ezzel lehetőség nyílik a kijavításukra és a következő körben való benyújtásukra. Eddig ugyanis a pályázók számára nem volt világos, hogy a projektumuk miért nem sikeres. Jelentős változás továbbá a teljes értékelési rendszer tervezett közzététele, mert így mindenki lényegében maga is kiszámolhatja, mennyi pontot kap a pályázata.

Szintén friss hír, hogy Brüsszelben több téma esetében kedvezőbb támogatási lehetőségben sikerült megegyezni. Ez milyen területekre érvényes?

Az Európai Unió általános szabálya, hogy a nem nyereségorientált projektumok esetében a költségek 75 százalékát téríti. Szlovákia jelentős sikere, hogy hat és fél intézkedés, vagyis téma esetében 80 százalékos térítésben egyeztünk meg. Magyarországnak egyetlen ilyen intézkedése sincs, Csehországnak pedig három van. Ezenkívül a kormány a jövő évi költségvetésbe betervezte, hogy bizonyos intézkedéseknél a fennmaradó 20, illetve 25 százalék esetében egy ötszázalékos részt leszámítva finanszírozza a többi költséget. Szintén fontos tudnivaló, hogy a Szlovák Kezességi és Fejlesztési Bankon keresztül garanciát lehet majd szerezni az említett ötszázalékos önrészt biztosító hitelre. A kereskedelmi bankok számára ez egyébként is nagyon vonzó terület, hiszen ahol már a beruházás 95 százalékának biztos háttere van, ott a fennmaradó öt százalék akár kockázatmentesnek is tekinthető.

Az már ismert, hogy a beruházásokat előre kell majd finanszírozni. Ez a gyakorlatban miként történik?

A költségeket nagyjából húszszázalékonként térítjük majd. Először el kell költeni az ötszázaléknyi önrészt, utána pedig húszszázalékonként a támogatásokat. ĺgy a bankokkal is két hitelről érdemes tárgyalni, egy hosszú távúról az ötszázalékos önrészre, illetve egy rövidlejáratúról a projektum megvalósítására. A pénzügyi szabályokhoz tartozik az a jó hír is, hogy május elsejétől a hozzáadottérték-adó szintén jogosult költségnek számít az uniós projektumok megvalósítása során. Ez ugyebár azok számára érdekes, akik nem hozzáadottértékadó-fizetők, hiszen a többiek ezt visszaigényelhetik.

Az Alap Infrastruktúra nevű rész esetében a nyilvánosság számára egyelőre nem egyértelmű a jogosultság határa. Érvényes, hogy itt az ötezernél nagyobb lélekszámú települések és kistérségek pályázhatnak?

A vidékfejlesztési rész ötezer lakos alatt érvényes, a többi pedig e felett, de kisebb települések is pályázhatnak a vidékfejlesztési részen kívüli támogatásra.

Sikerült minden problémát kiküszöbölni a mezőgazdasági résztől átvett vidékfejlesztési intézkedés beépítésével kapcsolatban?

A végső szövegen most dolgozunk, de minden lényeges kérdés tisztázódott. Olyan részletekről tárgyalunk az unióval, hogy például a pályázatok költségvetéséből mekkora részt lehessen berendezések vásárlására fordítani.

Tapasztalataim szerint azzal kapcsolatban is bizonytalanság van, hogy milyen szintű stratégiai tervbe kell beilleszteni a pályázatokat. Előírás lesz a helyi vagy kistérségi stratégiai fejlesztési terv, vagy pedig elegendő hivatkozni valamilyen átfogóbb tervre?

Nagy előnyt jelent majd, ha az adott térség rendelkezik valamilyen fejlesztési tervvel. Ezzel bizonyítja, hogy a tervezett akciója nem a levegőben lóg, hanem egy átgondolt stratégia részeként valósul meg. A helyi és kistérségi fejlesztési stratégiák kidolgozására is lehet támogatást kérni.

A minisztérium az elmúlt napokban kezdte megjelentetni egy kiterjedt információs rendszer első elemeit. Mire számíthatnak az érdeklődők ezzel kapcsolatban?

Most folyik a pályázat egy komplex rendszer kialakítására. Ennek fő elemeit egy interaktív honlap és az ahhoz csatlakozó telefonos információs vonal, továbbképzések és írásos információs anyagok képezik. A tájékoztató füzetek szlovákul már megjelentek, a magyar változat már a nyomdában van, és roma nyelven is megjelenik. A honlapon a kiadvány szintén ezen a három nyelven lesz majd olvasható. Negyedévente pedig a füzetek tartalmát frissítő kiadványt adunk ki. Mi ruszinul is szívesen publikálnánk, de egyelőre nincs megfelelő érdeklődés. Rendszerünk további részét képezi a közvetlen tanácsadás. A minisztérium bejáratánál már készül egy információs iroda, amelyben szakemberek válaszolnak majd az érdeklődők kérdéseire. Ezenkívül országszerte több mint száz ilyen információs pont van, elsősorban a különféle minisztériumok regionális kirendeltségei, a regionális fejlesztési ügynökségek és a megyei önkormányzati hivatalok. A lista megtalálható a minisztériumi honlapon és a kiadványainkban. Egy ideje az írott és elektronikus sajtóban is folyik a kampány, ezt a jövőben folytatni szeretnénk.

Említette, hogy jövőre növekszik a minisztérium munkatársainak száma. Kikre számítanak?

Jövőre elképzeléseink szerint 30-50 alkalmazottal bővül a létszám; 95 százalékuk a strukturális alapokkal kapcsolatos munkahelyekre kerül. Ezekre elsősorban angolul, de akár franciául, esetleg németül tudó, felsőfokú végzettségű érdeklődők jelentkezését várjuk. Már most is érdeklődhetnek a miniszteri titkárságon; címe megtalálható a honlapunkon.