Fél évszázados a nyitrai magyar tanszék

A tanszék a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem profiljából kifolyólag hosszú éveken keresztül a szlovákiai magyar nyelvű tanárképzés feladatát látta el, ám az utóbbi években a megváltozott felsőoktatási viszonyoknak köszönhetően az egyetem arculata is kibővült. Az érdeklődők már nemcsak tanárképző program kínálatában válogathatnak, hanem tolmács-fordítói szakra is jelentkezhetnek.  A tanszéken folyó színvonalas oktatási és szakmai tevékenységnek köszönhetően a jövő évtől kezdődően a doktori képzés is bekerül a tanulmányi programba.

A tanszék tagjai mögött komoly publikációs és kutatói tevékenység áll, mind a nyelv-, mind az irodalomtudomány területén is. A nyelvészeti kutatások elsősorban a dialektológiára, a névtanra és a szociolingvisztikára irányulnak, az irodalomtudományon belül pedig a populáris műfajok, fordításelmélet és a szlovákiai magyar irodalom kérdéseinek megválaszolására helyeződik a hangsúly. A tanszék nyelvészgárdáját Sándor Anna, Szabómihály Gizella, Presinszky Károly, Bauko János, Menyhárt József, Kozmács István, Vančoné Kremmer Ildikó és Tolcsvai Nagy Gábor alkotja, az irodalmi szekcióban pedig N. Tóth Anikó, Bárczi Zsófia, Polgár Anikó és Benyovszky Krisztián tevékenykednek.

Sándor Anna (A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasz), Presinszky Károly és Menyhárt József kutatásai tankönyv formájában jelentek meg Bevezetés a szlovákiai magyar nyelvjárások tanulmányozásába címmel, Vančoné Kremmer Ildikó a kétnyelvűség problematikájának vizsgálója, Bauko János a névtan kérdéseivel foglalkozik, Szabómihály Gizella a kétnyelvűség, illetve a hivatalos nyelv fordíthatóságát vizsgálja, Kozmács István kutatásai középpontjában a finnugorisztika áll, Tolcsvai Nagy Gábor pedig az irodalom és a nyelvészet határán elhelyezkedő szemantika jelentőségét kutatja. N. Tóth Anikó Szövegvándor című tanulmánykötete Mészöly Miklós munkásságára irányul, Bárczi Zsófia Szellemidézés című monográfiája Mécs Lászlóval foglalkozik, Polgár Anikó a műfordításelmélet kitűnő művelője (Catullus noster), Benyovszky Krisztián nem szűnő figyelme pedig a detektívregényt és a titok narratíváját boncolgatja.

A tanszék története ötven éve kezdődött, amikor is az 1950-es évek második felében sűrűn módosított iskolareformoknak megfelelően a Pozsonyban működő Felsőbb Pedagógiai Iskola tanszéke 1960-ban átkerült Nyitrára, így az 1959-ben létesített Pedagógiai Intézet keretében a Magyar Tagozat egyetlen önálló tanszékeként működött tovább. Csanda Sándor és Pesthy Mária vállalták, hogy munkájukat itt folytatják. 2004-ig a pozsonyi egyetemi magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzésen kívül Szlovákiában állami intézményben csak Nyitrán volt magyar nyelvű tanító- és tanárképzés. A tanszék 2004-ben a Bölcsészettudományi Karról áthelyeződik a Közép-európai Tanulmányok Karára, és Hungarisztika Tanszék helyett Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékként folytatja tevékenységét.

A tanszék vezetését Csanda Sándor kezdte meg, majd Szeberényi Zoltán, Révész Bertalan töltötte be ezen funkciót, akiket követtek Alabán Ferenc, Laczkóné Erdélyi Margit, Telekiné Nagy Ilona, 2004-től pedig Sándor Anna igazgatja a gördülékeny működését.

A tanszék minden évben több kiemelkedő szakmai rendezvénynek ad otthont. Az elmúlt években tallózva meg kell említeni Az irodalom sötét oldala című szimpóziumot, valamint az idei Piarista és neotomista hagyományok címmel megrendezésre került előadássorozatot is. A Közép-európai Tanulmányok Kara, illetve a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék közös munkájaként pedig idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre A Felvidék szerepe a magyar tudományosságban című konferencia, melyen az idén is közismert külföldi (Károly Krisztina, Hegedűs Attila, Kríza Ildikó, Jeney Éva, Göncz Lajos, V. Gilbert Edit, Végh Dániel) és hazai személyiségek (Csehy Zoltán, Misad Katalin) tartanak előadást.

A kar megalakítása óta folyik kiadói tevékenység is, melyből a kar oktatói szintén kiveszik a részüket, részint a tanszékhez köthető konferenciakötetek, részben pedig önálló monográfiák kapcsán is.

A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék hallgatói rendszeresen részt vesznek országos és nemzetközi, tanulmányi, illetve a kultúra különböző területeihez köthető versenyeken. Kiemelkedő eredmények születtek a Kossuth Lajos Szónokversenyen, a Szép magyar beszéd nemzetközi fordulóin. A hazai versenyek közül a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny, valamint a Felvidéki Tudományos Diákköri Konferencia megmérettetései hoztak sikert. Az eredmények elérését az oktatók odaadó munkája segíti.

A nyitrai Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék ezen felállásában fiatal, lendületének köszönhetően mégis az ötvenéves nyitrai magyar pedagógusképzés szerves részévé vált. (pt)