Faragja a kormány az átlagbérnél többet keresők nyugdíját

Ezért a Fico-kormny „nagyobb szolidaritási programot” vezet be az első pillérben, ami azt jelenti, hogy akik az átlagbér felett kerestek, azok majdani nyugdíjából lefaragnak egy jókora összeget, és valamivel többet kapnak a mostanihoz képest azok, akik az átlagbér alatt kerestek.

Az átlagbérnél kevesebbet keresők (tavaly 786 euró) majdani nyugdíját a bérükből számítják ki, plusz hozzáadják a 16%-át annak az összegnek, amely hiányzott az országos átlagbérhez. A távoli tervek szerint ez fokozatosan 22%-ra emelkedne. Viszont aki az átlagbér 1,25-szörösénél többet keresett, annak most úgy számítják ki a nyugdíját, hogy az átlagbér 1,25-szörösét meghaladó összegnek a 84%-át ismerik el. Ezt lecsökkentik 60%-ra.

2016-ig nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, ezt követően pedig mindig az aktuális átlagélettartam függvényében fokozatosan nő. Megváltozik a nyugdíjvalorizáció módja is, egyre kevésbé veszik figyelembe az országos átlagbért, s egyre nagyobb arányban az inflációt. Ez már jövő januártól így lesz, ennek alapján fix összeggel (jövőre kb. 8 euróval) emelkedik mindenki nyugdíja. Ezentúl a százalékos emelés helyett mindig fix összeggel emelik a nyugdíjakat, 2017-től már csak az ún. nyugdíjasinflációt, vagyis a nyugdíjasok által leginkább fogyasztott termékek drágulását veszik alapul.

A nyugdíjrendszer második pillérben a legnagyobb változás a már korábban bejelentett 4 százalék – azaz a bruttó bér eddigi 9 százaléka helyett csak négy százalékot vezethetünk el a magánnyugdíjszámlára. Ehhez még hozzáfizethetünk két százalékot, amely leírható lesz az adóalapból. A jelenlegi négy helyett csak két alap lesz kötelező – egy garantált és egy nem garantált alap, a magánnyugdíjpénztár döntésén múlik, hogy még létrehoz-e valamilyen alapot. Azoknak az ügyfeleknek, akik jelenleg valamelyik nem garantált alapban vannak (ami azt jelenti, hogy a magán-nyugdíjpénztár nem köteles garantálni, hogy az ügyfélnek legalább a befektetett pénze megmarad, azaz az ügyfél sokat veszíthet, ám kedvező gazdasági helyzet esetén sokat is nyerhet), 2013 április végéig jelezniük kell, hogy ott akarnak maradni. Ha ezt elmulasztják, akkor automatikusan átsorolják őket a garantált alapba, amelynek ugyan kevesebb a hozama, viszont az ügyfél pénze biztosan megmarad, mert a magán-nyugdíjpénztár kedvezőtlen befektetés esetén a saját vagyonából ezt köteles kiegészíteni, úgy, hogy megmaradjon az ügyfél által betett pénz.

A Dzurinda-kormány alatt a számlaegyenleg „felülvizsgálati ideje” öt év volt, az első Fico-kormány ezt fél évre csökkentette, majd a Radičová-kormány ezt ismét öt évre emelte. Idén októbertől azonban Ficóék nemhogy nem állítják vissza a fél évet – holott ellenzékben még ezt hangoztatták – hanem tíz évre emelik.

További változás, hogy nem lesz kötelező a pályakezdők számára a második nyugdíjpillérbe való belépés, 35 éves korukig dönthetnek erről.