Falun és városon is egyformán fogy a magyar

MÓZES SZABOLCS

Településtípustól függetlenül mindenhol fogy a szlovákiai magyarság. A népszámlálás községsoros adatai szerint mind a falvakban, mind a városokban kevesebb magyar élt 2011-ben, mint tíz éve. Látszólag nagyobb a visszaesés a városokban, ám az ismeretlen nemzetiségűek nagy aránya szinte lehetetlenné teszi az összehasonlítást.

Ha a magyarság számának alakulását nézzük, világos a képlet: a magyarlakta vidékek 499 falvában (melyekben legalább 10%-nyi vagy legalább 100 magyar élt) közel 30 ezerrel csökkent a magyarok száma, a dél-szlovákiai magyarlakta városokban pedig közel 32 ezerrel. Arányaiban a csökkenés a városokban nagyobb – 16,3%-os, míg a falvakban 9,5% a 2001-es adatokhoz képest. A városokban egy kivételével (Nagykapos) mindenütt kevesebb magyar él.

Ezek alapján úgy tűnhet, a városokban gyorsabban asszimilálódik a magyarság, ám az összevetést zavarja az ismeretlen nemzetiségűek nagy aránya a városokban. Ha csak a nemzetiségüket megvallók számából számítanánk ki a magyarság számának változását, akkor a városok és a falvak között nem lenne szignifikáns különbség. Ráadásul, míg a magyarlakta falvakban 25 ezerrel nőtt a szlovákok száma, addig a magyarok által is lakott déli városokban – az „ismeretlenek” nagyarányú felbukkanása miatt – 100 ezerrel kevesebb a szlovák is.

„1991 és 2001 között kimutatható volt, hogy nagyobb a csökkenés a városokban, a mostani adatok alapján az ismeretlenek nagy száma miatt ezt nem lehet megállapítani” – mondta lapunknak Gyurgyík László demográfus, aki emellett egy másik, 2001-es új felismerésre is rámutatott. „Van egy olyan felfogás, hogy a fogyás színtere inkább a város. Csakhogy ez nem abból adódik, hogy a városok nagyobb mértékben asszimilálnak, hanem az etnikai összetétel kedvezőtlenebb” – tette hozzá. 27 olyan város van Dél-Szlovákiában, ahol legalább 1000 magyar lakik – háromötödükben kisebbségben. Ezzel szemben a 499 magyarlakta községből 366-ban többségben van a magyarság.

„Ebből jött 2001-ben az a felismerés, hogy a magyar többségű városokban kisebb volt a fogyás, mint az ugyanilyen típusú magyar falvakban. A magyar kisebbségű városokban pedig jobb volt élni, mint a magyar kisebbségű falvakban, abból az okból kifolyólag, hogy egy 1500–2000 lakosú, 20%-ban magyarlakta település alig tud nemzetiségi szinten valamit fenntartani, míg az ilyen arányban magyarok lakta városokban ez nem akkora gond, mivel számbelileg általában elég nagy az ottani magyarság. Például alig van olyan magyar kisebbségű falu, ahol lenne magyar iskola” – fejtette ki Gyurgyík.