„Ez a magyar tudomány Trianonja”

Megalázták a Fidesz képviselői Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. A világhírű matematikaprofesszor ugyanis elment az Országgyűlés Kulturális Bizottságának szerdai ülésére, hogy az akadémiai törvény tervezetéről beszéljen a kormánypárti képviselőkkel, de a bizottságban többségben lévő kormánypárti képviselők még csak szót sem adtak neki, majd elnapolták az ülést.

Nemzeti összetartozás

Pedig lett volna miről beszélni, az Akadémiai Dolgozók Fóruma ugyanis egyenesen úgy reagált a tervezetre, hogy „ez a nap a magyar tudomány, a magyar kutatótársadalom Trianonja”. A kormány ugyanis éppen a nemzeti összetartozás napján nyújtotta be azt a törvénytervezetet, ami a szakmai szervezetek szerint szétverheti a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működését. Mint írták, „pontosan 99 éve, 1920. június 4-én a trianoni békediktátum szentesítette Magyarország területi feldarabolását. Ma, 2019. június 4-én a magát »nemzetinek« nevező kormány elrendelte a legfontosabb nemzeti kulturális intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia megcsonkítását. A nyilvánosságra került költségvetési tervezet elcsatolja az MTA-tól a teljes kutatóhálózatot, a kiválósági programokat, és azokat teljes kormányzati ellenőrzés alá helyezi. A nemzeti tudományos életet összefogó intézmény súlytalan tudósklubbá silányul”. 

Nemzetközi tiltakozás

Tiltakozott a CEU is, az egyetem reagálása szerint „az ország csak akkor lehet versenyképes, ha a tudomány szabad. Kifejezzük támogatásunkat az Akadémia minden dolgozója iránt, és felkérjük a döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe az MTA közgyűlésének akaratát”. Érdekes, hogy – mint korábban megírtuk – a hvg.hu megkeresésére az Európai Bizottság is tőle szokatlanul erőteljes hangnemben bírálta a kormányt a tudomány szabadságát veszélyeztető lépései miatt. A hétvégén több ezren tiltakoztak az MTA kormányzati lenyúlása ellen, több felszólaló akadémiai vezető abban bízott, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat visszavonása, a reklámadó 0 százalékra redukálása után a nemzetközi tiltakozások hatására az MTA-törvénytől is visszalép a kormány. Nem így történt, a jelek szerint ezt komolyan végigviszi a kormány.

Formálisan független

A benyújtott törvényjavaslatról már írtunk korábban, a lényege, hogy az akadémiai kutatóintézeti hálózatot – egészen pontosan 16 kutatóközpontot és -intézetet – kiveszik az MTA felügyelete alól és az újonnan létrehozandó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) alá rendelik. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy a törvény benyújtásakor hangsúlyozta: a hálózat „önálló költségvetési fejezetet képez a költségvetési törvényben, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá”. Ez formálisan igaz ugyan, csakhogy a tizenhárom fős irányító testületben hiába lesz elvileg hat akadémikus, az összes tagot a miniszterelnök nevezi ki, ráadásul a tudósok még így is könnyen kisebbségbe kerülhetnek a döntések meghozatalakor, hiszen a másik hat tag és az elnök leszavazhatja őket – arról nem is beszélve, hogy Orbán Viktor nyilván nem fog „renegát” akadémikusokat kinevezni.

Kézi irányítás

Ezen felül az intézmények működését innentől kezdve alapvetően a tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanács határozza majd meg, hiszen a magyar tudomány stratégiai kérdéseiben a jövőben ez a testület dönt majd. Ennek tagjait szintén Orbán Viktor nevezi majd ki, és a tanács egyedül neki is lesz felelős. Bár a kormány és Palkovics László innovációs miniszter szeret a német példákra hivatkozni a hazai tudományos intézményrendszer átalakításakor, a kritikusok szerint a most létrehozott struktúra sokkal inkább az Oroszországban működőre hasonlít, a lényege a kézi irányítás. A kormány szerint a változások elsődleges célja „Magyarország versenyképességének növelése a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtésével. Több forrásból több kutatást szeretne a kormány. (…) A fennálló rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van. A bevált gyakorlatokhoz igazodó átalakításra van szükség”.

A törvénytervezet több olyan elemet is tartalmaz, ami felrúgja Lovász László MTA-elnök és Palkovics László korábbi megállapodását, eszerint például a változásokra egyéves moratórium után került volna sor, az ELKH irányító testülete fontos kérdésekben kétharmaddal dönthetett volna csak.

Csökkenő, növekvő

Egyelőre nem világos, jövőre több vagy kevesebb pénz jut-e kutatásfinanszírozásra, az akadémiai testületek működésére, mert a kormány a korábbi finanszírozási rendszert is átalakította. Az Innovációs Minisztérium azt kommunikálta, hogy 32 milliárd forinttal (100 millió euró) több pénz jut erre a területre jövőre, de nem világos, ez hogy jön össze. Ugyan az ELKH neve mellett valóban megjelenik egy 32 milliárd forintos tétel a 2020-as büdzsé tervezetében, de ez nyilvánvalóan az odakerült intézetek fenntartására megy majd, ugyanakkor az MTA 2019-es 56,1 milliárd forintos (175 millió euró) költségvetése jövőre 16,9 milliárdra (52,81 millió euró) csökken. Azt egyébként a Magyar Narancs szúrta ki a törvénytervezet szövegéből, hogy a jövőben az akadémiai kutatóintézetek beszállhatnak tulajdonostársként magáncégekbe is, könnyen lehet, hogy az egész átalakításnak valójában az a célja, hogy ezáltal megnyíljon az út a kutatási pénzek becsatornázásához kormányközeli vállalkozásokba.