Évente nagy valószínűséggel több ezer hallgató is csalhat a szakdolgozatával

Szlovákiában az utóbbi években több vezető politikus is plágiumbotrányba keveredett. Elsőként Andrej Danko (SNS) kisdoktori munkájával kapcsolatban merült fel, hogy a dolgozatot egyszerűen „összeollózta”, majd később Igor Matovič (OĽaNO) akkori miniszterelnök, Boris Kollár (Sme rodina) házelnök és Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter is hasonló vádakkal nézett szembe.

Az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány különösen nagy hangsúlyt fektet az egyetemeken elkövetett csalások felderítésére. Ahogy a legújabb elemzésükben írják, a kisebb és kevésbé súlyos átverések kezdeti elfogadása a későbbiekben nagyobb volumenű csalásokhoz vezethet.

„Ha diákok ezrei folyamodnak csaláshoz a tanulmányaik sikeres befejezéséhez, miközben ez észrevétlen és büntetlen marad, akkor jogosan feltételezhetjük, hogy magas állami pozícióba kerülve sem fognak máshogyan viselkedni”

– vélekedett Martin Suchý, az alapítvány elemzője.

Ezrével csalnak

Suchý és kollégái elemzéséből látszik, hogy az utóbbi években sem csökkent a jogtalanul megszerzett diplomák száma, sőt, egyre kifinomultabb módszereket használnak a hallgatók. Az alapítvány kutatómunkájából kiderült, hogy Szlovákiában legalább 22 olyan aktív cég van jelen, amelyeknél a diákok megrendelhetik a szakdolgozatukat. A legtöbb cég saját weboldallal rendelkezik, de vannak olyan magánszemélyek is, akik internetes hirdetések formájában kínálnak szolgáltatást.

A cégek többségének éves gazdálkodási mutatóihoz nem könnyű hozzáférni: vagy külföldön van a bejegyzett székhelyük, vagy pedig egyszerűen nem derül ki, hogy ki a weboldal üzemeltetője. Ennek ellenére az alapítványnak hat cég esetében sikerült hozzáférnie az adatokhoz, amelyekből kiderült, hogy átlagban évi 36 ezer eurós bevétellel rendelkeznek. Ebből az elemzők elsőként arra következtettek, hogy évente akár ezer szakdolgozat is megrendelésre készülhet el az országban.

Később azonban kiderült, hogy alábecsülték a csalás mértékét. Az elemzők felkeresték ezeket a cégeket, és úgy tettek, mintha ők is igénybe szeretnék venni a szolgáltatásaikat. Az egyik legnagyobb forgalommal rendelkező ilyen cég a zaverecneprace.sk weboldalon keresztül érhető el. A cég munkatársa elmondta, hogy évente két-három ezer ügyféllel rendelkeznek.

„Szlovákiában tavaly közel 30 000 hallgató szerzett diplomát alap- vagy mesterfokon. Ha a legnagyobb cég 2000–3000 ügyféllel rendelkezik, és további 21 aktív cég van a piacon, akkor akár a diákok 15 százaléka is csalással juthatott hozzá a titulusához”

– írta Suchý.

Kifinomult eszközök

Az így elkészített szakdolgozatokról a legtöbb esetben igen nehéz megállapítani, hogy nem az adott hallgató dolgozta ki őket. A megrendelés folyamata általában úgy zajlik, hogy a diák felkeresi az adott weboldalt, és leadja a „rendelést”, amelyben meghatározza a témát, az oldalszámot, valamint azt, hogy milyen egyetemre készül a dolgozat. Utóbbi azért is fontos, mert egyetemenként változóak a szakdolgozatokra vonatkozó belső előírások. A cég ezután megtalálja a megfelelő szakembert a dolgozat megírására. Az alapítvány kutatásából arra is fény derült, hogy a szerzők gyakran az egyetemi szférában mozognak, nem ritkán doktoranduszokról van szó. A már említett zaverecneprace.sk weboldal például azzal magyarázta a magasabb árat, hogy a konkurens cégekkel szemben náluk kizárólag egyetemi konzulensek dolgoznak, akik garantáltan jó minőségű munkát írnak. Ugyanennél a cégnél megjegyezték, hogy egy 2000 személyből álló szerzői adatbázis áll a rendelkezésükre, így szinte minden témában és minden egyetemen tudnak „segítséget nyújtani”.

Miután kiválasztották a szerzőt, a hallgatók kifizetik a szakdolgozat megírását. Egy 60 oldalas szakdolgozat (amely egy átlagos diplomamunka hossza) 600 és 900 euró között mozog, a diákok pedig fizethetnek akár részletre is. A szerzők a munkát általában nem egyszerre, hanem bizonyos részenként küldik el a diákoknak. Ezeket a részleteket megbeszélhetik a témavezetőjükkel, és ha kapnak bizonyos útmutatásokat, akkor ezeket továbbítják a szerzőhöz, aki a tanácsok alapján folytatja a munkaírást.

Törvényileg rendben

A problémát csak tétezi, hogy a jelenlegi jogszabályok nem korlátozzák ezeket a cégeket. Sok esetben nem is lenne könnyű tetten érni őket, hiszen a saját tevékenységüket úgy írják le, hogy pusztán iránymutatást adnak a diákoknak, valamint nem kész dolgozatokat, hanem csak segédanyagokat küldenek nekik. Az általános üzleti feltételekben le is szögezik, hogy a vállalat által elkészített munka kizárólag önképzés céljából készült a megrendelő igényei szerint, és ezeket nem lehet sem terjeszteni, sem egy harmadik félnek adni. Így tehát a cégek bebiztosítják, hogy a felelősség teljes egészében a diákokat terhelje.
Amikor azonban az elemzők hallgatóknak kiadva magukat felkeresték a céget, többen is elárulták, hogy valójában szakdolgozatok megírásával foglalkoznak.

„Kész munkákat állítunk össze. »A segédanyag« kifejezés pusztán a »saját védelmünk« érdekében van ott”

– reagált a vysokoskolskeprace.sk nevű honlap munkatársa. 

A zaverecneprace.sk képviselője az alapítványnak azt mondta, ők pusztán tanácsadói tevékenységet végeznek. Állítása szerint általában olyan diákok fordulnak hozzájuk, akiket a témavezetők elhanyagolnak, és professzionális iránymutatás hiányában nem képesek egyedül összerakni egy szakdolgozatot. 

Hogyan tovább?

Felkerestük az oktatási minisztériumot, és rákérdeztünk, mit lehet kezdeni ezzel a problémával. A tárca a lapunknak eljuttatott közleményében elmondta, hogy már készül egy felsőoktatási intézményeket érintő jogszabály-módosítás, amelyről az egyetemek képviselőivel is konzultálnak.

„A Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetségének kezdeményezésére és az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvánnyal együttműködve már el is készítettük a javaslat alapváltozatát”

– reagált a minisztérium sajtóosztálya.

Az alapítvány szerint úgy kell megváltoztatni a törvényt, hogy a felelősség ilyen esetben ne csak a diákot, hanem a cégeket is terhelje. Éppen ezért azt kezdeményezik, hogy a cégeket akár 10 ezer eurós bírsággal is lehessen sújtani. A teljes javaslat bemutatását az alapítvány a következő hetekre ígéri.

A témával kapcsolatban kerestük a Comenius Egyetem sajtófelelősét is, de egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.