Európai Parlament: a Szövetség több opciót is fontolgat

Az EPP múlt heti tanácskozásán az európai párt programjáról és az Európai Bizottság élére szánt úgynevezett csúcsjelölt személyéről is döntöttek a delegáltak. Csúcsjelöltnek a Bizottság jelenlegi vezetőjét, Ursula von der Leyent választották meg, de a német tisztviselővel az EPP-ből 2021-ben kilépő Fidesz mellett a magyar kormánypárttal kiemelten jó viszonyt ápoló magyar tagpártoknak is akadtak problémáik. A kongresszust követően hivatalosan is megerősítették, hogy a Magyar Szövetség képviselői egységesen von der Leyen ellen szavaztak, az elutasítás kapcsán a Szövetség közleménye négy okot is megnevez: a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezés elbukását az Európai Bizottságban, a Covid-járvány helytelen kezelését, az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) Európai Bizottság által elfogadott intézkedéseit, amely rossz helyzetbe hozza a mezőgazdászokat, valamint a „boszorkányüldözésben” való részvételt, melynek célpontjai az orosz–ukrán háború vagy a menekültkérdés kapcsán különvéleményt megfogalmazó politikusok voltak. 

Az EPP kongresszusa a magyar mellett francia vagy szlovén oldalról megfogalmazott kritikák ellenére sem zajlott zaklatott hangulatban, von der Leyen esélyeit néhány tagpárt ellenkezése sem csökkentette – a programmal és személyi kérdésekkel kapcsolatos viták zárt ajtók mögött, hetekkel a találkozó előtt eldőltek. 

Ellentmondásos viszony 

A magyar politikusok viszonya az Európai Néppárttal hosszabb ideje ellentmondásos. A népes, tizenkét mandátumot adó Fidesz-delegáció 2021-ben a fokozódó nyomás hatására még a lebegtetett kizárása előtt kilépett a pártszövetségből és azóta is élénken kritizálja az állítása szerint konzervatív irányvonaltól elhajló EPP-t. A kilépés ellenére azonban a kisebbik kormánypárt, a Fidesszel közös listán induló kereszténydemokrata KDNP továbbra is tagja maradt az együttműködésnek. Így történhetett meg, hogy a Fidesz-KDNP listáján induló Hölvényi György továbbra is a frakcióban maradt, Semjén Zsolt pártelnök egyenesen részt vett a bukaresti konferencián, a befagyasztott magyarországi uniós támogatásokról tárgyaló Navracsics Tibor főbiztos pedig bizonyos szinten kihasználhatta kapcsolatait az európai pártban a tárgyalásai során. A KDNP mellett az EPP-ben maradtak a korábban felvételt nyert kisebbségi magyar pártok is: a Magyar Szövetség, a vajdasági VMSZ (mivel Szerbia nem tagja az EU-nak, egyik pártnak sincs EP-képviselője), valamint a két EP-képviselőt delegáló RMDSZ. Vincze Lóránt (RMDSZ) révén az EPP frakciójába becsatornázott képviselők vállalták fel a kisebbségi jogok hangsúlyos európai képviseletét, a Vincze által irányított Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) indította el például a Minority Safepack kezdeményezést. 

Az EPP 1999 óta a legnagyobb európai parlamenti frakciónak számít, és bár a következő választásokon a prognózisok alapján stagnálni-gyengülni fog a parlamenti súlya, továbbra is meghatározó tényező maradt a brüsszeli politikában. A magyar tagpártok a jelenlegi erőviszonyok alapján 3-4 képviselőt delegálhatnak az Európai Parlamentbe – viszont kérdéses, hogy ezek a képviselők a választások után is ott ülnek-e az EPP tagsoraiban. 

Berényi József, a Magyar Szövetség EP-választási listavezetője lapunknak is megerősítette, hogy az RMDSZ, KDNP, Magyar Szövetség hárompárti találkozón szóba került az EPP-tagság témája. A Magyar Szövetség delegációjának álláspontja szerint amennyiben sor kerülne egy esetleges kilépésre, azt mindenképpen közösen, a testvérpártokkal együtt kell megtenni. Hasonló esetben előre el kell dönteni, hogy a kilépők melyik pártcsaládban folytatnák a munkát, mivel a frakciónkívüliség az érdekérvényesítés kárára megy. 

Hova kerül a Fidesz? 

A magyar pártok lépése szempontjából kulcsfontosságú lehet, hogy hol köt ki a választásokat követően a Fidesz. A magyar kormánypárt a távozása óta eltelt három évben nem talált magának frakciót, a fejlemény részben azzal is összefügg, hogy az EP-ben ténykedő két, egyenként kisebb súlyú euroszkeptikus frakciót nem sikerült egy nagy, az EPP-vel vetekedő befolyással bíró tömörülésbe egyesíteni. 

A Fidesz státusza a közeljövőben megváltozhat. A párt februárban jelezte, hogy a választásokat követően az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) családjába kérné a felvételét – ide tartozik az olasz Giorgia Meloni kormányfő pártja, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), a spanyol Vox, valamint még a Svéd Demokraták, de a a cseh Polgári Demokrata Párt is.

Az ECR-tagság alternatívája az Identitás és Demokrácia (IDF), a francia Nemzeti Tömörüléssel, a német Alternative für Deutschlanddal. A két frakció nem ápol jó viszonyt egymással, megosztó kérdés például az orosz–ukrán háború kezelése. 

Érdekesség, hogy a Fidesz békekötés szükségességét hangoztató álláspontja az IDF-hez áll a legközelebb, a párt mégis a sokkal hangsúlyosabban ukránpárti ECR-beli tagságot részesíti előnyben. 

Bár kézenfekvőnek tűnhet, hogy a magyar etnikai pártok követik a Fideszt, bárhol is köt ki Orbán Viktor pártja, a szempontjukból a legsúlyosabb ideológiai problémát nem az ukrán-, hanem a kisebbségi kérdés kezelése okozhatja. Az ECR és az IDF egyaránt merev, kisebbségellenes álláspontokat képvisel a parlamentben, a legtöbb esetben kimondottan ellenségesen viszonyulnak az etnikai kisebbségeket érintő kezdeményezésekhez. 

Az átlépést mégsem lehet teljesen kizárni – nem először történne meg ugyanakkor, hogy az európai érdekek felülírják a pártok hazai téren képviselt álláspontjait. A Magyar Szövetség álláspontja a kérdésben nem egységes: míg Gyimesi György a közelmúltban több alkalommal is élesen kritizálta az EPP vezetését, a párt többi politikusa sokkal óvatosabban kommentálta a jövőbeni lépéseket.