Európa megdöbbent, de nem hisztériázik

Francia öröm vasárnap esteTASR/EPA-felvételTudomásul vette a franciák „szuverén döntését” Jacques Chirac francia elnök televíziós beszédében, egyúttal egységre szólította fel honfitársait. Kilátásba helyezte, hogy a közeli napokban átalakíthatja a kormányt, amelynek a vezetője, Jean-Pierre Raffarin rendkívül népszerűtlen. Michel Barnier francia külügyminiszter szerint elveszhet a francia–német vezető szerep és „meghibásodik” az európai terv az európai alkotmány francia elutasítása után.

Folytatódnia kell a ratifikációnak az Európai Unió országaiban – hangoztatta Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az Európai Unió kormányfői tanácsának elnöke, az után, hogy a francia lakosság elutasította az EU alkotmányos szerződését. Juncker azt is hangoztatta, nem lát lehetőséget a szerződés újratárgyalására. Az EU tagországainak vezetői június 16-17-én tartandó brüsszeli találkozójukon áttekintik a helyzetet a francia döntés után.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke leszögezte: az unió nehéz helyzetbe került, de ezt túl fogja élni. Jelezte, hogy az EU intézményei tovább működnek, és az európai integráció folytatódik. Josep Borrell európai parlamenti elnökkel közös nyilatkozatában a két vezető uniós politikus felelősségre szólította az uniós államférfiakat és polgárokat az EU jövőjének építésében. Jelezték, tudomásul vették a franciák akaratát, de a szerződést az EU lakosságának 49 százalékát magában foglalkozó kilenc országban már elfogadták.

A cseh miniszterelnök sajnálatosnak nevezte az EU alkotmányos szerződésére adott francia nemet, de Jiří Paroubek szerint ez nem igazi dráma, mert csak néhány évvel húzódik el az EU-alkotmány ratifikálása. – A francia választók döntése alapvető módon meg fogja változtatni Európát, s nincs értelme tovább folytatni a ratifikációs folyamatot – ez viszont már a cseh államfő véleménye. Václav Klausnak meggyőződése, „ez a változás jó irányú lesz”. Leszögezte, támogatja az ellenzéki ODS véleményét, miszerint ebben a helyzetben teljesen értelmetlen tovább folytatni a ratifikációs folyamatot.

A szlovén külügyminisztert megrendítette az alkotmány elutasítása. „Egykor Franciaország kilépett a NATO-ból, most kilépett az európai alkotmányból. Ez olyanfajta gondolkodásmódról árulkodik, amely nem jó Európa számára” – mondta Dimitrij Rupel.

Abdullah Gül török külügyminiszter szerint az elutasításnak „semmi köze Törökország uniós ambícióihoz” és a szavazás kimenetele a legcsekélyebb befolyással sem lesz Törökország csatlakozási folyamatára.

Németországban sajnálattal, de „a harangok félreverése” nélkül vették tudomásul az eredményt.

Jack Straw brit külügyminiszter szerint az uniós alkotmány francia elutasítása „több mint probléma” az EU számára. Közben az eddigi legerősebb utalást tette Tony Blair brit miniszterelnök arra, hogy korábban vállalt kötelezettsége ellenére a brit kormány esetleg mégsem bocsátja népszavazásra az uniós alkotmányt a francia kudarc után.

Javier Solana, az EU-tagországok közös kül- és biztonságpolitikai képviselője megerősítette, a francia döntés nyomán újabb konzultációk kezdődnek az unióban.

ĺrország és Portugália a francia népszavazás kudarca ellenére is meg kívánja rendezni a tervezett referendumot az alkotmányáról. Dánia, Svédország és Finnország állást foglalt az európai alkotmány ratifikálási folyamatának változatlan folytatása mellett.

Calin Popescu Tariceanu román kormányfő szerint jogi szempontból a francia népszavazás negatív eredménye nem jár következményekkel Románia EU-csatlakozására nézve, hiszen Franciaország is aláírta a csatlakozási szerződést. Politikai szempontból azonban bonyolultabbá válhat a helyzet.

„Szomorúan” reagálva az európai alkotmány francia elutasítására, Wolfgang Schüssel osztrák kancellár újból felvetette, hogy európai uniós szinten kellene népszavazást rendezni a kérdésről. (mti)