Eurobarométer: Szlovákiában a többség elfogadhatónak tartja a korrupciót

A rendkívüli Eurobarométer-felmérés a korrupcióval kapcsolatos nézőpontok és tapasztalatok feltárására irányult az Európai Unióban és az egyes tagállamokban. Szlovákiában az adatgyűjtés április 13. és 30. között zajlott, több mint ezer fő bevonásával. A közvélemény-kutatásban összesen több mint 26 ezer főt kérdeztek meg. Az Európai Bizottság először 2005-ben mérte fel, miként érzékelik a lakosok a korrupciót, a kutatást azóta rendszeresen megismétlik – a 2023-as évi felmérés a nyolcadik a sorrendben.

A kérdőívben öt fő témakörre fektették a hangsúlyt: a korrupció általános megítélésére – beleértve az elfogadhatóságot is. A közintézményekben észlelt korrupcióval kapcsolatos tapasztalatokra az üzleti életben, valamint a kormányzat az igazságszolgáltatási rendszer és az intézmények hatékonyságára a korrupció elleni küzdelemben. A felmérés készítői kitértek a vesztegetéssel kapcsolatos személyes tapasztalatokra és az intézményekben előforduló korrupcióra. Rákérdeztek arra is, jelentették-e a korrupciót, tudják-e egyáltalán, hol van erre lehetőség, illetve mennyire bíznak a hatóságokban, melyek feladata kivizsgálni a korrupciós ügyeket. Emellett külön figyelmet szenteltek az egészségügyi ágazatot érintő vesztegetésnek és korrupciónak.

Tolerált korrupció

Az uniós közvélemény kétharmada tartja elfogadhatatlannak a korrupciót, 20 tagállamban a többség szintén így vélekedik. A visegrádi országokban azonban – kivéve Lengyelországot – az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb szintet mértek. Szlovákia az abszolút sereghajtó a 27 tagállam közül, ami azt jelenti hazánkban toleráljuk leginkább a korrupciót – mindössze a megkérdezettek 38%-a mondta azt, hogy nem tartja elfogadhatónak. Csehország 41%-kal hátulról a harmadik, Magyarország pedig 43%-kal az ötödik helyen zárt.

EU-s szinten 27% gondolja úgy, hogy elfogadható ajándékot adni vagy szívességet tenni (26%) valamilyen közszolgáltatásért cserébe, míg 16% szerint nem baj, ha pénzt adnak ilyen okból. Szlovákiában a tolerancia szintje jelentősen magasabb – a válaszadók 46%-a szerint van rendben van, ha ajándékot adunk a közigazgatásban vagy a hivatalokban. A lakosok közel kétharmada szerint az is tolerálható, ha valaki szívességet tesz, a megkérdezettek majdnem negyede szerint pedig az is elfogadható, ha valaki pénzt ad.

Az unióban tízből hét válaszadó úgy véli, országában elterjedt a korrupció. Szlovákiában továbbra is az uniós átlagnál magasabb arány figyelhető meg (82%), a tendencia azonban javul. Míg 2019 decemberében a lakosok 87%-a szerint burjánzott el az országban a korrupció, 2022-ben 83% vélekedett így, idén pedig 82%-os arányt jegyeztek a kutatás készítői.

Az összes résztvevő több mint 74%-a mondta azt, országa közintézményeiben korrupció van, 73% szerint pedig a helyi és regionális intézményekben is találkozhatunk korrupcióval. Szlovákiában a megkérdezettek 80%-ának meggyőződése, hogy az állami intézményekben jelen van a korrupció, a helyi és regionális szint esetében ez az arány valamivel alacsonyabb – 71%.

Kultúra része

A tagállamok szintjén 78% egyetért azzal, hogy az üzleti élet és a politika közötti túl szoros kapcsolat korrupcióhoz vezet. Ezt hazánkban is hasonlóképp látják az emberek – 81% azonosul ezzel a kijelentéssel. Az EU-ban 60% gondolja úgy, hogy a korrupció az országukban az üzleti kultúra része, míg 50% egyetért azzal, hogy az üzleti siker egyetlen módja a politikai kapcsolatok megléte. A szlovák közvélemény szerint (55%) a vállalkozásban csak úgy lehet sikert elérni, ha jó politikai összeköttetései vannak az embernek.

A korrupciós ügyek felderítésének megítélése terén sincs túl sok okunk optimizmusra – a megkérdezettek 70%-a azt nyilatkozta, a hatóságok nem üldözik megfelelően a magas szinten előforduló korrupciós eseteket. Ebben a kérdésben azonban enyhe javulás mutatkozik, az előző évi eredményhez képest 3 százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint nem igaz, hogy nem büntetik kellőképpen a magas szinten megjelenő korrupciós bűncselekményeket.

Személyes tapasztalat

Ami a személyes tapasztalatokat illeti, az elmúlt egy évben Szlovákiában a megkérdezettek 9%-a volt tanúja valamilyen korrupciós esetnek, további 2% pedig nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre. Uniós szinten 6% mondta azt, hogy az utóbbi 12 hónapban tapasztalt korrupciót. Meglepő módon az egészségügyben az EU-s átlagnál jobban végzett Szlovákiába – míg a 27 tagállamban 3% mondta azt, hogy a hivatalos díjak mellett plusz pénzt vagy ajándékot kellett adnia a nővérnek, orvosnak vagy a kórháznak, addig hazánkban ilyen tapasztalatról 2% számolt be. „A regionális elemzés azt mutatja, a 13 tagállamban, mely 2004-ben vagy azt követő években csatlakozott az EU-hoz, hajlamosabbak egyetérteni azzal, hogy a mindennapi életükre is hatással van a korrupció, mint azokban a tagországokban, melyek 2004-ben már az unió részei voltak” – olvasható az Eurobarométer-felmérés elemzésében. Hazánkban a polgárok 37%-a érzi úgy, hogy a korrupció a mindennapi életére is befolyással van – ezzel egyébként megelőztük Magyarországot is, ahol nagyjából az emberek ötöde osztja ezt a véleményt.

Akadályok

A felmérés adatai alapján az uniós válaszadók 54%-a nem tudja, hol jelentse, ha korrupciót észlelne: a válaszadók legnagyobb arányban Máltán (63%) és Szlovéniában (62%), a legkevésbé pedig Lengyelországban (32%) és Magyarországon (33%) tudják, hol jelentsék az esetleges korrupciós ügyeket. 47% szerint a korrupció bizonyításának nehézsége az egyik oka annak, hogy az emberek nem tesznek feljelentést. Tízből hárman azt mondják, hogy a bejelentés értelmetlen lenne, mert a felelősöket nem büntetik meg, míg majdnem ugyanennyien (28%) azt állítják, hogy nincs megfelelő védelem azok számára, akik bejelentik a korrupciót.

A válaszadók pesszimisták a korrupció elleni küzdelemre irányuló nemzeti erőfeszítéseket illetően is. A megkérdezettek csak egy kisebb része gondolja úgy, hogy a korrupció elleni intézkedéseket pártatlanul és hátsó szándékok nélkül alkalmazzák (35%), hogy elegendő sikeres büntetőeljárás van ahhoz, hogy az embereket visszatartsa a korrupciós gyakorlatoktól (32%), illetve, hogy a kormányuk korrupció elleni erőfeszítései hatékonyak (30%), vagy hogy országukban a politikai pártok finanszírozásának átláthatósága és felügyelete megfelelő (29%).

Szlovákiára lebontva: leggyakrabban az tartja vissza az embereket, hogy nehéz bizonyítani a bűncselekményt – ezt a válaszlehetőséget 43% jelölte. A második helyen azt emelték ki: a bejelentésnek nem lenne értelme, hiszen a tetteseket nem vonják felelősségre (34%). A válaszadók több mint harmada szerint a fő akadály az, hogy nem védik azokat, akik bejelentést tesznek – sőt, még nekik akad gondjuk a rendőrséggel és egyéb szervekkel. A megkérdezettek több mint ötöde szerint pedig egyszerűen nem érdemes energiát fektetni a bejelentésbe. Mindössze a felmérés szlovákiai résztvevőinek 4%-a jelentette a korrupciót, ami a 27 tagállam közül a legalacsonyabb arány.

Hiteltelen intézmények

Arra a kérdésre, a felsoroltak közül mely szereplőkben bíznak meg leginkább, hogy foglalkoznak a bejelentett korrupcióval a többség a rendőrséget választotta. A polgárok igazságügyi rendszerbe – bíróságokba és ügyészségekbe – vetett bizalma azonban siralmas. Míg az uniós közvélemény közel negyede gondolja azt, hogy a bíróság kivizsgálja a korrupciós ügyeket, addig Szlovákiában csupán a megkérdezettek 8%-a fordulna az igazságügyhöz. A rendőrség után leginkább a sajtóban és az újságírókban bíznak, hogy a panaszt követően nem seprik a szőnyeg alá az ügyet. Viszonylag sokan jelölték az emberjogi biztost és a civil szervezeteket is, 10% azonban a feltüntetettek közül az egyik lehetőséget sem választaná.

A kormány korrupció elleni intézkedéseit a válaszadók 27%-a tartja hatékonynak, kétharmad szerint pedig nincs elegendő sikeres büntetőeljárás az országban, ami visszatartaná az embereket a korrupciós gyakorlatoktól.

A megvesztegetés szintén elterjedt jelenség – az EU-ban tízből egy ismer olyan személyt, aki adott vagy kapott kenőpénzt. Szlovákiában viszont a válaszadók 24%-a mondta azt, hogy személyesen ismer valakit, aki kenőpénzt fogad el. Ezzel Görögország és Litvánia után a lista végén végeztünk.